180717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok érintkeztetésére

MAGYAR SZABADALMI 180717 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. XI. 19. (DE—1022) NSZO, iBp Elsőbbsége: 1978. XI. 20. (P 28 50 271.8—23) B 01 F 3/08 B 01 F 5/20 C 07 D 251/28 Német Szövetségi Köztársaság ( _ Saabadalmi Tár ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. VIII. 30. HIVATAL Megjelent: 1984. Feltalálók: dr. Hentschel Klaus vegyész, Hanau dr. Bittner Friedrich vegyész, Bad Soden dr. Schreier Gerd vegyész, Hanau Franz Georg mérnök, Niderau Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: DEGUSSA Aktiengesellschaft, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés folyadékok érintkeztetésére 1 A találmány tárgya berendezés folyadékok crintkez­­tetésére, ahol legalább az egyik folyadék viszkózus, amely berendezés cső alakú tartályból áll, a tartály felső részében egy fúvóka található az egyik — előnyösen a viszkózus — folyadék bevezetésére, van továbbá egy vagy több fúvókája a másik folyadék vagy folyadékok bevezetésére. Ismeretes, hogy üzemi szinten két folyadéknak oldattá vagy keverékké való egyesítése csak kényszeritett turbu­lens áramoltatással oldható meg gazdaságosan. (Uli­­mann, 1. kötet, 1951, 701. oldal). Folyadékok folyamatos keveréséhez mindenek előtt gyorsfordulatszámú keverőszerkezetek, vagy még in­kább fúvókák alkalmasak. Egyes esetekben mindkettő egyidejű alkalmazása is szóba jöhet. Addig, amíg az összekeverni kívánt folyadékok azo­nos hófokúak, általában nem lépnek fel nehézségek. Ha azonban különböző folyadékokat eltérő hőfokkal hoz­nak össze, aholis a keverési hőfok vagy az egyik folya­dék olvadáspontja alatt van, vagy az egyik folyadék forráspontja felett van, akkor komplikációk léphetnek fel. Ha ugyanis a keverési hőmérséklet az egyik összeke­verendő folyadék forráspontja felett van — azaz egy cseppfolyósított gáz használatakot — akkor ezen folya­dék az oldhatóság telítettségi pontjáig el fog gőzölögni. Egy cseppfolyósított gáz elosztása egy másik folyadék­ban, illetve folyadékokban, csak nyomás alatt lehet­séges. N 2 Fia viszont a keverési hőmérséklet az egyik folyadék olvadáspontja alatt van, akkor az a veszély áll fenn, hogy ez a folyadék — ha az elosztáshoz fúvókát alkal­mazunk —, már a fúvókanyílásban megszilárdul. Az olvadék finom elosztása a másik közegben emiatt nem is lehetséges. Ez a probléma elsősorban akkor lép fel, amikor visz­kózus folyadékokat kell elosztani egy másik folyadék­ban, illetve folyadekkeverckben, mindenek előtt akkor, ha ezzel egyidejűleg a folyadék-halmazállapotból a szi­lárd halmazállapotba való átmenet is végbemegy. Egy folyadéknak olyan viszkózus folyadékkal való összekeverése, melynek olvadáspontja a folyadék for­ráspontja felett van, rendszerint abból a célból történik, hogy meghatározott összetételű, nagyfelületű, kis szi­lárd részecskéket állítsanak elő. Ha a megszilárdult viszkózus folyadékból előállított szuszpenziónak a folyadékba való keverési hőmérsék­lete alacsonyabb, mint a folyadék forráspontja, akkor a megszilárdult olvadék részecskék egyszerű módon elvá­laszthatnak a szuszpenzióból. A bevitt viszkózus folya­dék így finom szilárd részecskék alakjában áll rendelke­zésre. Ilyen módon nyerik például fém-, só vagy kénolva­déknak vízzel való hirtelen lehűtésével a megfelelő po­rokat. Az is lehetséges azonban — a höelvezető folyadék megfelelő megválasztása esetén — a megszilárdult ré­szecskéknek a koncentrációtól függően ezen folyadék­ban való oldása, vagy szuszpenzióként való meghagyá-5 10 15 20 25 30 180717

Next

/
Thumbnails
Contents