180700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acilezett benzimidazol-származékok előállítására

7 180700 8 dául egy nátriumhidrid vagy nátriumcianobórhidrid, előnyösen rövidszénláncú alkanolos vagy hexametil­­foszforsavtriamidos közegben. Alkalmas redukálószer még például a diizoamilborán tetrahidrofurános közeg­ben. A reakciót szükség esetén hűtés vagy enyhe melegí­tés közben, például körülbelül 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten és/vagy inertgáz, például nitrogénat­moszférában végezzük. A trihalogénmetilcsoportok, például a triklórmetil­­csoport, továbbá az észterezett karboxilcsoportok, pél­dául az alkoxikarbonilcsoport, például hidrolízissel, szo­kásos módon valamely savas vagy bázisos hidrolizáló­­szer, például valamely szerves szulfonsav, például p­­-toluolszulfonsav vagy mezitilénszulfonsav, vagy vala­mely ásványisav, például kénsav, vagy előnyösen egy alkálifémhidroxid, például nátriumhidroxid jelenlétében a karboxilcsoporttá alakítható. A fenti reakciót az ön­magukban ismert módszerek szerint végezzük, szokáso­san valamely oldó- vagy hígítószerben, vagy ezek keveré­kében, szükség esetén hűtés vagy melegítés közben, pél­dául 0 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten. Valamely ásványisavval, például halogénhidrogén­­savval, például sósavval észterezett hidroximetilcsopor­­tok, például a brómmetil- vagy a klórmetilcsoport, szer­ves savval észterezett hidroximetilcsoportok, például a 2—7 szénatomos alkanoiloximetilcsoportok, a szokásos módon, például egy savas vagy mindenekelőtt bázisos hidrolizálószer, például egy szerves szulfonsav, például p-toluolszulfonsav vagy mezitilénszulfonsav, vagy egy ásványisav, például kénsav vagy sósav, vagy előnyösen egy alkálifémhidroxid, például nátriumhidroxid segít­ségével hidrolizálhatók hidroximetilcsoporttá. A kiindulási anyagokat az önmagukban ismert mód­szerek szerint állíthatjuk elő. A III általános képletű kiindulási anyagokat a meg­felelő 1,2-feniléndiaminokból állíthatjuk elő, melyek a —C(=0)—RI képletű acilcsoporttal szubsztituáltak, és adott esetben további szubsztituenseket is tartalmaz­hatnak. Az 1,2-feniléndiaminokhoz a megfelelő nitroani­­lin-vegyületek nitrocsoportjának például hidrogénnel Raney-nikkel jelenlétében történő redukciójával jut­hatunk. A reakciót hasonló módon végezzük, mint ahogy azt már a fent említett vegyületek glikolsavval vagy ennek valamely megfelelő reakcióképes származé­kával történő kezelésénél leírtuk, például egy X3—COOH képletű savval, például mono- vagy trihalogénecetsav­­val vagy di-(rövidszénláncú)-alkoxiecetsavval vagy vala­mely reakcióképes származékával reagáltatunk. Az olyan III általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben X3 formilcsoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy 1- és 2-helyzetben szubsztituálatlan, a karbo­­ciklusos gyűrűben az R,—C(=0)— képletű acilcsopor­­tot és adott esetben további szubsztituenseket tartalmazó benzimidazolt 2-klór-l,l,2-trifluor-etánnal reagáltatjuk, és az így keletkezett 2-helyzetben szubsztituálatlan l-(2- -klór-l,l,2-trifluor-etil)-benzimidazolt, mely a karbocik­­lusos részében az Rj—C(=0)— képletű acilcsoportot és adott esetben további szubsztituenseket tartalmaz, egy alkohollal, például egy rövidszénláncú alkanollal például etanollal reagáltatjuk egy bázis, például egy alkálifémhidroxid, például nátriumhidroxid jelenlétében vagy egy hidroxilamin-savaddíciós sóval, például hid­­rokloriddal reagáltatjuk, egy bázis, például piridin jelen­létében. így olyan III általános képletű vegyületeket ka­punk, melyekben X3 acetálozott formilcsoportot, pél­dául di-(rövidszénláncú)-alkoximetil-csoportot, például dietoximetilcsoportot, illetve hidroxiiminometilcsopor­­iot jelent, melyet az önmagukban ismert módszerek sze­rint X3 formilcsoporttá hidrolizálhatunk. Az olyan új vegyületeket, melyekben R egy adott eset­ben 1—4 szénatomos alkanollal észterezett karboxilcso­­portot jelent, úgy állíthatunk elő, hogy egy megfelelő VI általános képletű vegyületben, vagy ennek a vegyü­­letnek valamely sójában az Rj—CH(OH)— képletű csoportot a kívánt R,—C( O)— képletű csoporttá és adott esetben egy szabad vagy észterezett hidroximetil­­csoportot a karboxilcsoporttá oxidálunk, és kívánt esetben egy így keletkezett I általános képletű vegyületet más I általános képletű vegyületté alakítunk, és/vagy kívánt esetben egy keletkezett sót a szabad vegyületté, ’■agy valamely más sóvá, vagy egy keletkezett sóképző tulajdonságú vegyületet sóvá alakítunk. Az RI—CH(OH)-csoport oxidációját a szokásos mó­don végezzük. Ezt a csoportot is az oxidációs reakció folyamán in situ állítjuk elő, például egy megfelelő R,—CHj-csoportból, vagy valamely származékából, például észteréből, például halogénhidrogén- vagy rö­vidszénláncú alkánsavészteréből szabadítjuk fel. Oxi­dálószerekként például az oxidáló tulajdonságú nehéz­fém vegyületek, előnyösen a króm-IV- vagy mangán­­• VH-tartalmú oxidáló vegyületek jönnek számításba. Ezekkel az anyagokkal előnyösen egy megfelelő oldó­­vagy hígítószer, például aceton vagy piridin jelenlétében, vagy előnyösen ezek vizes keverékében, szükség esetén hűtés vagy melegítés közben, például 0 C° és 80 C° kö­zötti hőmérsékleten dolgozunk. A VI általános képletű kiindulási anyagokat úgy állít­hatjuk elő, hogy az önmagukban ismert módszerek sze­rint egy megfelelő H—PhH—Cl képletű klórbenzolt egy R,—COHal képletű vegyülettel vagy (R,CO)20 képletű vegyülettel alumíniumtriklorid jelenlétében rea­­gáltatva acilezünk, és az így keletkezett Rj—CO—PhH—Cl képletű vegyületet salétromsav-kén­­sav keverékkel nitrátjuk, és az így képződött Rj—CO—Ph(Cl)—N02 képletű klórnitrovegyületet am­móniával, vagy egy R2NH2 képletű aminnal reagáltat­juk, és egy megfelelő, így keletkezett Rj—C(=0)—Ph(NHR2)—N02 képletű vegyületet eny­he körülmények között, például hidrogénnel, palládium­szén katalizátor jelenlétében, előnyösen egy inert oldó­szerben, például dioxánban és normál nyomáson és hő­mérsékleten redukálunk, és az így keletkezett RjCH(OH)—Ph(NHR2)—NH2 képletű vegyületet, egy R—COOH képletű savval, vagy ennek egy megfelelő funkcionális származékával, például glikolsavval kon­denzáljuk. Hasonló módon állíthatók elő az említett Via általános képletű vegyületek is. így az Rj—C(=0)—Ph(NHR2)—N02 képletű, közbenső ter­mékként keletkezett nitroacilvegyületet a szokásos mó­don, ecetsav közegben, cinkkel a megfelelő R,—CH2—Ph(NHR2)—NH2 képletű vegyületté redu­­xáljuk, és ezt a megadott módon reagáltatjuk tovább. A találmány szerinti I általános képletű vegyületek az önmagukban ismert módszerekkel alakíthatók át más, I általános képletű vegyületekké. így például egy olyan I általános képletű vegyületben, ahol R karboxilcsoportot jelent, ezt a csoportot az ön­magukban ismert észterező eljárásokkal alakíthatjuk át észterezett karboxilcsoporttá. Ilyen észterező eljárás pél­dául valamely diazovegyülettel, például egy diazo-(rö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents