180698. lajstromszámú szabadalom • Verőszerkezet szüretelőgéphez
3 180698 4 rőszervhez tartozó két csúcs között a távolság a mozgás túlnyomó része alatt maximális, míg a keresztirányú mozgás végén nagy segességgel csökken. A találmány egy másik ismérve értelmében a szőlőtőke-sorhoz közelebb elhelyezkedő első excenter átmérője megegyezik a szőlőtőke-sortól nagyobb távolságra levő második excenter átmérőjének felével, amely utóbbi az első excenter forgási szögsebességének felét kitevő szögsebességgel van mozgatva. A két excenter előnyösen azonos értelemben forog. Ily módon, amikor az első excenter 180°-ot fordul, a második excenter csupán 90°-kal fordul el, és a verőszerv keresztirányú mozgása akkor éri el maximális sebességet, amikor az excenterek a szőlőtőke-sorhoz képest egymással ellentétes irányú, de azonos amplitúdójú löketűket befejezik. Amikor az excenterek azonos irányú lökettel vannak mozgatva, a verőszerv egyszerű haladómozgást végez lényegében a szőlőtőke-sorral párhuzamosan, és ennek a haladómozgásnak az amplitúdója megegyezik az excenterek lökethosszával. A találmány egy további jellemzője értelmében az excenterek szögsebessége konstans, és működésük egy periódusa négy szakaszra van felosztva: — első negyedperiódus, amely alatt a verőszerv nem forog ; — második negyedperiódus, amely alatt a verőszerv az excenterek ellentétes elmozdulása következtében növekvő sebességű gyorsítóelemként szolgál ; — harmadik negyedperiódus, amely alatt a verőszerv igen gyorsan visszatér kiindulási helyzetébe és eközben eltávolodik a szőlőtőke-sortól; — negyedik negyedperiódus, amely alatt a verőszerv nem forog, és a szemben levő verőszerv fékezőelemként szolgál. Egy eltérő kiviteli alaknál a két, egymással szemben elhelyezkedő verőszerv excenterei azonosak, azonban mozgásuk egymástól egy félperiódussal el van tolva, és az egyik verőszerv felváltva gyorsító- vagy fékezőelemként működik, míg a szemben levő verőszerv felváltva fékező-, vagy gyorsítóelemként szolgál. Egy további kiviteli változatnál a két verőszerv mindegyike két olyan excenterrel van összekapcsolva, amelyek löketei 1 :2 arányúak és az egyik verőszervhez tartozó mindkét excenter löketei kisebbek, mint a szemben levő verőszerv megfelelő excentereinek löketei, ennek megfelelően a két verőszerven rögzített pálcák mozgási amplitúdói eltérőek, és előnyösen a kisebb amplitúdójú verőszerv tölti be a leállítóelem szerepét. A találmány egy további kiviteli alakjánál az első excenter amplitúdója (a szőlőtőke-sor irányában) kissé meghaladja a második excenter amplitúdójának a felét, és a verőszerv vízszintes keresztirányú mozgása mindig négy ütemben megy végbe. A haladó mozgásokat mindig a verőszerv kismértékű forgása kíséri, és ezáltal az első ütem alatt a csúcsok közötti távolság növekedik, az . utolsó ütemben pedig a fékezőelemként szolgáló verőszervek visszatérnek a gyorsítóelemként szolgáló verőszervek felé, ami a szőlő leválasztásának megkönnyítését, és ugyanakkor a fáziseltolással mozgó, egymással szemben elhelyezkedő verőszervek csúcsai közötti távolság gyors csökkenését eredményezi. Ugyanúgy, mint az előző megoldásnál, a verőszervek mozgása egymáshoz képest eltolt fázisú, és a szőlőtőke-sorra lehet • szimmetrikus vagy aszimmetrikus, attól függően, hogy a szőlőt a tőkék mindkét oldaláról, vagy csupán egy oldalról kívánjuk begyűjteni. A két, egymással szemben elhelyezett verőszerv mozgási periódusai azonosak akkor is, ha a berendezés szimmetrikus, és akkor is, ha aszimmetrikus. A találmányi ismérveket az alábbiakban részletesen ismertetjük a csatolt rajzok alapján, kiviteli példák kapcsán, amelyek azonban semmiképpen sem korlátozó jellegűek. A rajzokon: az 1. ábra egy olyan szüretelőgép vázlatos oldalnézetét mutatja, amely a találmány szerinti verőszerkezettel van ellátva ; a 2. ábra az 1. ábra szerinti gépet el ölnézetben tünteti fel ; a 3—7. ábrák két, egymással szemben levő, a szőlőtőke-sorra szimmetrikus verőszerv keresztirányú mozgásfolyamatát mutatják be; a 8. ábra a verőszervek mozgását, és e mozgások fáziseltérését szemléltető diagram; a 9. ábra két aszimmetrikus elrendezésű verőszerv mozgásának fáziseltérését szemléltető diagram; a 10. ábra a 9. ábrán látható diagramnak megfelelő mozgású verőszerveket tüntet fel; a 11. és 12. ábrák egy további kiviteli alaknak megfelelő verőszerv mozgási diagramját, ill. az ennek megfelelő verőszervek vázlatos nézetét mutatják ; a 13. és 14. ábrák a 11. és 12. ábrákhoz hasonló fáziseltolású, azonban aszimmetrikus elrendezésű verőszervek mozgási diagramját, ill. vázlatos nézetét tüntetik fel. Az 1. és 2. ábrán egy ismert kialakítású szüretelőgépet tüntettünk fel. Ezen a gépen a 3 szőlőtőkék két oldalán elhelyezkedő 5 és 6 verőszervek mozgása módosul a találmány szerinti 1 és 2 verőszerkezet alkalmazása révén. A bemutatott gépnek a 3 szőlőtőkék sorát kívülről közrefogó egyetlen 4 alagútszerű folyosója van. Ennek a folyosónak a belsejében az 5 és 6 verőszervek keresztirányban vannak mozgatva; ez a mozgás a növények meghatározott gyorsulású és sebességű mozgását idézi elő és a szőlőfürt ily módon nyert gyorsulása kellően nagy szakítóerőt hoz létre abban a pillanatban, amikor az egyik verőszerv lefékezi a másik verőszerv által felgyorsított növényrészt (2. ábra). Az 5 verőszerv függőleges tengelyű 7 pálcatartó tagokat tartalmaz, amelyekhez vízszintes, rugalmas és elvékonyodó 8 pálcák vannak egyik végükkel rögzítve, míg a pálcák másik vége szabadon álló 9 csúcsként van kiképezve. A 7 pálcatartó tag 42 gyűrűhöz van erősítve, amelyben a 12 függőleges tengelyen rögzített első 10 excenter forog. Ezenkívül a 7 pálca tartó taghoz 11 kar van erősítve, amely a 16 hajtórúd végén levő 15 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
