180698. lajstromszámú szabadalom • Verőszerkezet szüretelőgéphez
5 180698 6 tengely körül csuklósán elfordulhat. A 16 hajtórúd másik végén egy második 17 excenter van elhelyezve, amely a 18 függőleges tengelyhez van kapcsolva (3. ábra). Ugyanilyen verőszerkezet van elhelyezve a szőlőtőke-sor másik oldalán is. A 12 és 18 függőleges tengelyek forgatását nem ábrázolt, ismert rendszerek biztosítják oly módon, hogy a 10 excenter szögsebessége kétszer akkora, mint a 17 excenter szögsebessége, forgásirányuk pedig azonos (pl. az óramutató járásával megegyező). A 17 excentemek a szőlőtőke-sorral párhuzamos irányú 19 amplitúdója (lökete) a hajtórúd-fej 44 középpontja és a 18 függőleges tengely középpontja közötti távolság kétszeresével egyenlő. Ez az amplitúdó a hajtórúd-fejnek az a maximális hosszirányú lökete, amely az excenter 180°-os elfordulásához tartozik. A 10 excenter excentricitása, tehát a 42 gyűrű 13 hosszirányú lökete a 17 excenterhez viszonyítva kétszer kisebb. A szemben levő verőszerv ellentétes mozgását az excenterek fordított irányú forgása biztosítja (3. és 4. ábra, 21 és 22 nyilak). Ez az elrendezés a 7 pálcatartó tag 3. ábrán feltüntetett mozgását eredményezi. A mozgási sebességek és az excenterek lökethosszainak öszszehangolása révén egy cikluson belül a 7 pálcatartó tag, tehát a 8 pálcák mozgása az alábbi négy ütemre bontható fel : — a) az I. ütem kezdetén (4. ábra) az 5 verőszerv álló helyzetben van. A 17 és 10 excenterek forgása következtében a 16 hajtórúdgyűrű és a 42 gyűrű azonos, a szőlőtőke-sorral párhuzamos irányban (23 nyíl) elmozdul a 17 excenter hosszirányú löketének felével, és a 10 excenter teljes löketével megegyező hosszúságban. A 7 pálcatartó tag haladó mozgást végezve, a kiindulási 24 helyzetből a végső 25 helyzetbe kerül (5. ábra). — b) az 5. ábrán feltüntetett helyzetből továbbhaladva a forgásban levő 10 excenter ellentétes irányban magával viszi a 42 gyűrűt, a 7 pálcatartó tag irányt változtat, míg a 16 hajtórúd feje folytatja mozgását ugyanabban az irányban, mint az előző fázis alatt (6. ábra, 23 és 26 nyilak). A 8 pálca maximális gyorsulással megközelíti a szőlőtőkét (27 nyíl). A 8 pálca — miközben gyorsítóelem szerepét betölti — a kezdeti 25 helyzetéből a szélső 28 helyzetbe (6. ábra) halad. — c) a harmadik ütemben a 42 gyűrű és a 16 hajtórúd feje ellentétes irányú haladó mozgást végez, mint a megelőző ütemben. A 8 pálca gyorsan távolodik a növénytől, a 29 nyíl irányában. Eközben a 28 helyzetéből a szélső 30 helyzetbe halad (7. ábra). — d) a ciklus negyedik ütemében a 42 gyűrű és a 16 hajtórúd azonos hosszúsággal mozdul el, a 26 nyíllal jelölt azonos irányban. A 8 pálca ismét haladó mozgást végez, forgás nélkül. Ekkor a szemben levő pálcával ellentétesen, amely most gyorsítóelemként működik, a fékezőelem szerepét tölti be (4. ábra). Minden egyes verőszerv a vele szemben elhelyezkedő, és azonos mozgásokat végző, azonos szerkezet révén meghajtott verőszervvel összehangolva dolgozik. A 8. ábrán az 5 verőszerv és a vele szemben elhelyezett 6 verőszerv keresztirányú mozgásainak amplitúdóját és periódusait tüntettük fel teljes vonalakkal, ill. szaggatott vonalakkal. Ezen az ábrán jól látható a rendszer szimmetriája’, és a mozgások fáziseltolódása, amely utóbbi a vé'rőszervek csúcsai közötti távolság változtatását biztosítja. Az 5 verőszerv mozgásdiagramján feltüntettük a különböző 25,' 28, 30 és 24 helyzetéket. A 6 verőSzérv megfelelő helyzetei egy félperiódussal eltoltan jelentkeznek Í25a, 28a’ Söá, 24a hélyzetek). Ä 9. és 10. ábrákon olyan verőszervekét tüntettünk 'fel, amelyek mozgása aszimmetrikus. Ebben az esetben az 5 és 6 verőszerv ekék centereinek excentricitási aránya és forgási sebességeik azonosak maradnak, azaz 1: 2 arányúak. Itt azonban az 5 verőszerv tölti be előnyösen a gyorsítóelem funkcióját, míg a 6 verőszerv előnyösen fékezőelemként működik. Ebből a célból, a fékezőelemként szolgáló 6 verőszerv 31 és 32 excentereinek löketé-kisebb, mint a gyorsítóelemként működő 5 verőszerv 10 és 17 excentereinek lökete, következésképp a 6 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója kisebb, mint az 5 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója, amint ezt a 9. ábra szerinti diagram is mutatja. A 12. ábra szimmetrikűs verőszervet mutat, amelyek olyan excenterek körül forognak, amelyeknél a nagyobbik excenter lökete valamivel kisebb, mint a kisebbik excenter löketének' a kétszerese. Az 5 és 6 vérőszervek mozgása egymáshoz képest félperiódussál el van tolva. Ezenkívül a haladó mozgásúk közben mindig végeznek csekély mérvű elfordulást, amint ezt a 11. ábra szerinti diagramon is feltüntettük. A 6 verőszerv gyorsuló mozgása közben, azaz a szaggatott vonallal feltüntetett görbe 35 és 36 pontjai között a fékezőelemként működő 5 verőszerv kismértékű forgómozgást végez, aminek következtében a 6 verőszerv felé közelít (ezt a pályát a teljes vonalú görbe 35 és 37 pontok közötti szakasza szemlélteti). Igen rövid időtartam alatt, amelyet all. ábrán a 38 szakasz szemléltet, a két szembenlevő csúcs közötti távolság erősen csökken. Amikor az 5 és 6 verőszervek egymástól távolodnak, az elfordulásuk e távolságot tovább növeli (11. ábra). A 13. ábra diagramján és a 14. ábrán aszimmetrikus verőszerveket mutatunk be. A gyorsítóelemként szolgáló 5 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója nagyobb, mint a fékezőelemként szolgáló 6 verőszerv mozgásának amplitúdója. A 17 és 32 excenterek azonos forgásirányúak a 40, ill. 41 excenterekkel. A 40 excenter hosszirányú lökete kissé nagyobb, mint a 17 excenter hosszirányú löketének fele. Ugyanilyen arány áll fenn a 41 és 32 excenterek löketei között is. Ezáltal olyan mozgást kapunk, amelynek során a verőszervek haladó mozgását kismértékű elfordulás kíséri, ami megkönnyíti egyrészt a csúcsok közötti távolság növelését a gép előrehaladása közben, másrészt pedig növeli az ütőmunkát a fürtök felgyorsításának befejeztével. Megállapítható, hogy az egyes verőszervek mindenkor azonos mozgásperiódusban vannak, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 '55 60 65 3
