180609. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet talajt határoló testek talajba való bekötésére, vagy talajban levő testek összekötésére; valamint eljárás a szerkezet előállítására
3 180609 4 lületi elemeket. A rudak vagy szalagok és a talaj között ébredő súrlódás által adódnak át a talajnak maga a talaj által a támszerkezetre kifejtett, nyomásból származó húzófeszültségek, a „vasalt föld”-módszerrel tehát lehetővé válik magának a talajnak támasztószerkezetként való alkalmazása. A felületi elemek különböző alakú és méretű, általában előregyártott vasbetonelemek. A „vasalt föld” technológiánál súlyos problémát jelent, hogy az acélrudakat, illetve -szalagokat korrózióval szemben hatásosan és biztonságosan meg kell védeni, mert ezek tönkremenetele esetén a támasztószerkezet természetesen nem felelhet meg a rendeltetésének. Ezért vagy speciális K.O.R.-anyagú acélszalagokat, vagy különféle ónozási, horganyzási stb. eljárással készült rudakat alkalmaznak. Ez viszont az eljárás költségeit tetemesen megnöveli. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson talajt határoló testek — például a „vasalt föld” technológiánál felületi elemek — talajba való bekötésére, vagy talajban levő testek összekötésére, amely lehetővé teszi húzófeszültséget felvevő elemekként normál acélrudak, például betonacélok, kábelek, szalagok vagy hasonlók alkalmazását, amelynek korrózióvédelmét maga a szerkezeti kialakítás biztosítja. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a normál acélanyag a talajban fellépő korróziós hatásokkal szemben utószilárduló anyagba, például cementhabarcsba ágyazásával — amint ez a vasbetonépítési technológiában közismert — kifogástalanul megvédhető, a betonacél és az azt körülvevő cementhabarcs kifogástalanul együttdolgozik. Ha rugalmas, repedésálló anyagból, pl. polipropilénből, vagy hasonló anyagból készült köpenyben helyezzük el a betonacélt, vagy hasonló acél anyagú lineáris elemet, pl. szalagot vagy kábelt, és a köpeny belsejét töltjük ki utószilárduló anyaggal, a szerkezeteik előregyárthatók, könnyen szállíthatók, egyszerűen elhelyezhetők, illetve beépíthetők, a belső acél anyagú lineáris elemük korrózióval szemben tökéletesen meg van védve. A felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek acél anyagú, lineáris eleme, például acélrúdja, acélkábele, acélszalagja vagy hasonló eleme van, és amelynek az a lényege, hogy a lineáris elemet távközzel — előnyösen műanyagból készült, cső alakú — köpeny veszi körül; a lineáris elem és a köpeny belső felülete közötti térben utószilárduló anyagból készült kitöltés van; és hogy a lineáris elem egyik vagy mindkét végén korrózióálló anyagból készült, vagy/és korrózióálló védőréteggel ellátott kapcsolótag van. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a — célszerűen műanyag, előnyösen polipropilén — köpenyt hullámosított falú cső (gégecső), vagy bordás cső alkotja. Ez azt eredményezi, hogy a szerkezet és a talaj határfelülete mentén a súrlódási erő nagymértékben megnövekszik, gyakorlatilag nem a köpeny és a talaj közötti súrlódási tényezővel, hanem magával a talajnak a súrlódási szögével lehet számolni. A szerkezet egy további előnyös kiviteli példája szerint a Lineáris elem a köpenyben centrális helyzetű, és egymástól távközzel elhelyezett, a lineáris elem hossztengelyére keresztirányú, előnyösen arra merőleges távtartó tago(ka)t tartalmaz. Egy másik kiviteli példa szerint a lineáris elemet rúdacél (betonacél) alkotja, amelynek egyik vagy mindkét végéhez a kapcsolótag(ok) hegesztéssel vannak rögzítve, és a hegesztett résziek) a kitöltőanyagba van(nak) ágyazva. A szerkezet egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy — különösen betonból készült, talajt határoló testek, vagy betonból készült összekapcsolandó testek esetén — a kapcsoilótagot maga a lineáris elem, a kapcsolótag korrózióálló védőrétegét pedig maga az utószilárduló anyaggal kitöltött, és a testbe befogott — előnyösen bebetonozott — köpeny alkotja. Egy másik találmányi ismérv szerint a kapcsolótagot alkotó lineáris elem, különösen betonacél végrésze kampóval vagy hasonló elemrésszel rendelkezik. Célszerű továbbá, ha a lineáris elemek — előnyösen hegesztéssel kialakított — toldásának tartományában a találkozó köpenyek egymástól távközzel végződnek, és a toldási helyet olyan — előnyösen műanyagból készült, cső alakú, hullámosított falú — a köpenyek külső átmérőjénél nagyobb belső átmérőjű karmantyú veszi körül, amely a találkozó köpenyvégeket távközzel átfedi, és amelynek belső tere utószilárduló anyaggal van kitöltve. A szerkezet előállítására szolgáló eljárásra az a jellemző, hogy acél anyagú lineáris elem, például acélrúd, -szalag vagy -kábel egyik vagy mindkét végén korrózióálló kapcsolótagot alakítunk ki, vagy/és ilyen kapcsolótagot rögzítünk; a lineáris elemet — célszerűen műanyagból készült, cső alakú, a lineáris elem legnagyobb belső méretét (átmérőjét) meghaladó belső átmérőjű — köpenyben, a köpeny belső falától távközzel elhelyezzük; a lineáris elem és a köpeny közötti teret — célszerűen injektálás útján — utószilárduló anyaggal töltjük ki, például oly módon, hogy a köpenyt az egyik vége tartományában lezárjuk, a másik — nyitott — végén keresztül pedig az — előnyösen cementkötésű — utószilárduló anyagot a köpeny belsejébe juttatjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a lineáris elemet a köpeny belsejében úgy helyezzük el, hogy a — célszerűen műanyagból, előnyösen polipropilénből készült — köpenyt a lineáris elemre ráhúzzuk, mimellett a lineáris elemen távtartótagot vagy -tagokat rögzítünk, mielőtt a köpenyben elhelyezzük. Célszerű továbbá, ha a kapcsolótagot vagy -tagokat a — pl. betonacél rúd által alkotott — lineáris elemhez hegesztéssel rögzítjük. Általában előnyös, ha az utószilárduló anyaggal való kitöltést a szerkezetnek a talajba építése előtt hajtjuk végre, és a szerkezetet az utószilárduló anyag megszilárdulását követően helyezzük el a talajban, vagyis a találmány szerinti szerkezeteket előregyártott elemekként alkalmazzuk. Az eljárás egy továb5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
