180598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd darabos tüzelőanyagok elégetésére
180 598 10 ban légátfúvás okozta átmenő, töloséres üregek. Ezt az első 18 légjáratok hosszúsága, és az adagoilónyílás magassága közötti megfelelő arány megválasztásával érjük el. Ezen túlmenően a 3 rostély mozgási sebessége is megfelelő arányban kell legyen az előbbi üzemi jelllemző'kíkel. Eredő hatásként az is biztosított, hogy a 23 tűzágyon átmenő első légáram nem ragad magával részlegesen elégetett tüzelőanyag-darabokat, valamint kiégett salakszemcséket. A 23 tűzágy további, hátsó tartománya felé a tüzelőanyag égő szemcséinek mérete csökken, és azokat egy nagy sebességű légáram könynyebben ragadná magával. Ezt megelőzendő, a már korábban említett 56 lemezelem úgy van beállítva, hogy az 53 résen keresztül csupán a tökéletes elégéshez még szükséges mennyiségű levegő áramolhasson át. Ezen légáram a második 19 légjáratok alatti 54 kamrába jut be, és az áramlási nyomvonal lefelé irányítása eredményeként a 19 légjáratok teljes hosszkiterjedése mentén kellően egyenletesen oszlik el. A 19 légjáratok hosszát úgy választottuk meg, hogy a tökéletes elégetéshez szükséges levegőmenynyi'ség kiáramlási sebessége kellően alacsony legyen ahhoz, hogy a légáram a salakot, illetve a még nem teljesen elégett tüzelőanyagokat ne r agad j a m agával. A 6. ábra szerinti, némileg módosított szerkezeti kialakítás szerint a fentebb ismertetett légáramleosztó 35 lamezelem helyett egy egészen a 3 rostély alsó felületéig felérő keresztirányú lemezelemet alkalmazunk. A második 19 légjáratok alatt ily módon kialakított zárt tér a 6. ábrán látható módon két állandó keresztmetszetű, kétoldalt elrendezett 62 csővezeték útján előnyösen a 9 boltozatban a P vonallal érzékeltetett égési határtartomány előtt kiképzett belépőnyílásokkal van összekötve, A 62 csővezetékeik a határtartományban a szénből elpárolgó, illetve kilépő gázokat, illetve illékony komponenseket az említett tartományban tartalmazott némi levegővel együtt elszívják, és az említett téren keresztül azok a második 19 légjáraton át a 23 tűzágyba jutva intenzíven felhevülnek és elégnék. A 6. ábrán látható szerkezeti kialakítás szerint a 9’ boltozatban egy belső 61 csatorna van kiképezve, és a 62 csővezetékek ennek végeire csatlakoznak. A 61 csatorna egy öt milliméter szélességű, a rostély teljes szélességében kiterjedő 63 belépőréssel van ellátva, amely a rostély szélességénél kétoldalt valamivel rövidebb is lehet. A 6 bevezetőtorok alsó 71 surrantófelülete az 1. ábrán jól érzékelhetően folytonos és egyenletes lejtéssel vezet az 5 cellás adagolótól a 3 rostély felső felületéhez. A célszerűen rossz hővezető tűzálló anyagú 7 tömb alsó részét sérülés ellen egy hengerelt 73 fémlemez védi. A 73 fémlemezzel alulról fedett 7 tömb közvetlenül a 3 rostély felső felületével illeszkedhet úgy, hogy belső oldalán alul a 73 fémlemezből felhajlított függőleges határolófelület van kiképezve. Ehelyett azonban célszerűbbnek bizonyult a 73 férnie mez és a 3 rostély közé egy kivehető, eltávolítható 8 közdarabot beiktatni, amely valamely hőálló vagy fém szerkezeti anyagból állhat. A 8 közdarabot kivéve a tűztér hozzáférhetővé válik, azaz valamely hosszú pálcát, rudat bevezetve a lerakodott, leégett salak és egyéb szilárd égéstermékeik időnként szükségessé váló, tisztíts célú lekaparása a rostélyfelületről ily módon elvégezhető. Miután működés közben a 8 közei arab és a 7 tömb 73 fémlemeze között viszony- 1 igos elmozdulás nincsen, így nem szükséges mozgó illesztési hézag közöttük. A felületek szorosan illeszthetők, így légtömör zárást biztosí- 1 anak. A 9 boltozatot, amely alatt a szilárd tüzelőanyag a 3 rostélyon áramlik, az 1. ábrán jól látható módon két hőálló, illetve tűzálló szerkezeti myagú 75 és 76 tömb alkotja, amelyek között a :űz gyors eloltását, illetve kioltását szolgáló 10 iégosatorna húzódik. A 71 surrantófelület vízszintessel bezárt hegyesszöge nagyobb, mint a 75 tömb aláhajló alsó 77 felületének a vízszintessel bezárt hegyesszöge. Ennek következtében a 6 bevezetőtorok keresztmetszete az 5 cellás adagolótól kiindulva fokozatosan bővül, ezzel a szénáramlás eltömődési, boltozódási hajlamát, amely a melegítés hatására bekövetkező nedvesedés miatti ragadósság következtében fokozott mértékű lenne, lényegében megszüntetjük, illetve ennek elejét vesszük. A 75 tömb alsó felülete és a 3 rostély közötti keresztmetszet ugyancsak nagyobb, mint a bevezetőtorok alsó végének keresztmetszete, és így itt is csekély a szénáram ragadásának, torlódásának valószínűsége. Amennyiben szükséges, úgy a 9 boltozat 76 tömbje a szaggatott vonallal ábrázolt 78 vagy 79 kontúroknak megfelelően hátrafelé mélyebben í,s benyúlhat a 14 tűztér fölé, jóllehet a 76 tömb ezen meghosszabbított részei a túlhevülés veszélyének vannak kitéve. Bizonyos esetekben a találmány szerinti tüzelőberendezés kialakítható úgy is, hogy a 8 közdarabot például a két legszélső 32 rostélyrúdihoz rögzítjük, és ezáltal az mechanikus előtalószervként is szolgál. Az előtolás céljára azonban egyéb mechanizmusok is kialakíthatók. Különösen előnyösnek bizonyult, amennyiben előtolószervként az 5 cellás adagoló 110 dobjának 152 bordáját alakítjuk ki és alkalmazzuk. Az ilyen előtolószerv működésmódját a későbbiekben a 8. és 9. ábrák kapcsán ismertetjük. Az adagoló egy teljes körfordulása alatt bemérésre kerülő tüzelőanyag mennyiségét előválaszthatjuk, illetve beállíthatjuk egy további 156 borda sugárirányú helyzetének meghatározásával, amellyel lényegében a 110 dob szénbefogadó szegmensének térfogatát választjuk elő. Lényeges jellemzője a tüzelőberendezés 6 bevezetőtorkának, hogy a 71 surrantófelület a rostély felső felületével tompaszöget zár be, és így nincsenek olyan holtterek, amelyekben pangó szén gyűlhetne össze. A 7. ábra olyan szerkezeti részletet mutat be, amely kialakítása révén különösen alkalmas arra, hogy a legszélső két rostélyrúd és a 33 ol5 10 15 20 25 30 35 40 45 5f 55 61 65 5
