180598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd darabos tüzelőanyagok elégetésére
5 180ÜÏÏ8 6 típusmegjelölésű darabos 4 szenet egy, a rajzon nem feltüntetett garatból vagy billenőkocsiból ugyancsak önmagában ismert forgó 5 cellás adagoló segítségével fokozatosan növekvő szélességű, 71 surrantófelülettel bíró ferde 6 bevezetőtorokba tápláljuk be, amelyen keresztül a 4 szén a meghatározott számú rositélyrúdból álló 3 rostélyra kerül. A 71 surrantófelület tűzálló 7 tömbön van kiképezve, amely a 3 rostély elülső tartománya fölött helytállóan elrendezett 8 közdarabon támaszkodik fel. A 71 surrantófelület a vízszintessel a 4 szén nyugalmi súrlódási szögénél, azaz természetes rézsüszögénél nagyobb hegyesszöget zár be. Közvetlenül a 6 bevezetőtorok kilépővége mögött egy, a 3 rostély teljes szélességét áthidaló vízszintes tűzálló 9 boltozat van kiképezve, amelyben normál állapotban 11 csappantyúval elzárt, legalább egy 10 légcsatorna van elrendezve. A 9 boltozaton egy felfelé irányban hátrafelé a vízszintessel mintegy 60 fokos szöget bezáróan ferde hátsó 12 felület van kialakítva, amelynek végéhez egy további vízszintes, jó hővezetőképességű tűzálló szerkezeti anyagból, előnyösen sziliciumkarbidból álló 13 tömb alsó felülete csatlakozik. A 9 boltozat, a 13 tömb és két tűzálló 33 oldalfal együttesen lángálló 14 tűzteret képez a 3 rostély fölött, amely hátsó végén 15 füsttérhez csatlakozik. A 15 füsttérből a gáznemü égéstermékeket egy, a rajzon nem feltüntetett légszívó a kéménybe továbbítja. A 9 boltozat elülső 9a éle képezi azon adagolónyílás felső határolóperemét, amelyen keresztül a szilárd tüzelőanyag a 3 rostélyon előre mozogva a 14 tüztérbe kerül. A 9a él így előnyösen 100... 150 mm-re állítja, illetve határolja be a 3 rostélyra kerülő szilárd tüzelőanyag lehetséges legnagyobb rétegvastagságát. Az adagolónyílást a 6 bevezetőtorokban tárolt 4 szén mindig kitöltött állapotban tartja. A két legszélő rostélyrúd kivételével minden egyes rostélyrúd mindkét oldalfelületében egyegy első 16 és második 17 bemélyedés van kialakítva, amelyek a rendre szomszédos rostélyrudak megfelelő 16, 17 bemélyedéseivel együttesen egymástól a rostélyrudak oldalfelületein kiképzett 20 zárófelületek révén elválasztott első és második 18 és 19 légváratokat alkotnák. Ezek hossza legalább a mozgó rostélyrudak löké thosszával egyenlő. A 16, 17 bemélyedések tartományainak kivételével a rácsruda-k oldalfelületei egymáshoz a gyártási tűrésekkel elérhető lehető legszorosabb csúszó illesztésekkel helyezkednek el egymáshoz képest szabadon elmozgatható módon egymás mellett. Az első 18 lég járatok elülső végei a rajzon jól látható módon a 9 boltozat ferde hátsó 12 felületének meghosszabbítása és a rostélyfelület síkjának körülbelüli metszésvonalát érzékeltető 21 pontnál helyezkednek el. Ily módon a 21 pont és a 9a él közötti P vonallal érzékeltetett határtartomány van definiálva, amely lényegében a nyers 4 szén tartományát az izzó állapotú 23 tűzágy 18 és 19 légj áratokat tartalmazó rostélytartomány fölötti intenzív égéstartományától választja el, illetve ezen említett tartományok választóvonalát képezi. A P vonallal érzékeltetett határtartomány előtti áramlási szakaszban a nyers szénbe külső levegő bejutását a találmány élteimében teljes mértékben kizárjuk, illetve megakadályozzuk. Az 5 cellás adagoló olyan kialakítású, hogy egy teljes körfordulása alatt egységnyi szénadagot vesz el a garatból, majd ezt, illetve ennek kívánt hányadát úgy juttatja be a 6 bevezetőtorokba, hogy abba számottevő levegőmennyiség nem kerülhet. A tüzelőberendezés továbbá olyan 26 burkolattal is rendelkezik, amely a berendezésnek a kazán vagy kemence 2 homlokfalából kiálló részét veszi körül, és amelyen megfelelő légszigeteléssel bíró ajtókkal ellátott kiszolgálónyílások vannak, amelyek szintén kizárják környezeti levegő bejutását a rostélyfelületre, illetve ennek elülső részére. A 8 közdarab alsó felülete légtömör csúszó kapcsolatban van a rostélyrudakkal. A roítélyrudak együtt dolgoznak a 3 rostélyon leve 4 szénnel, és azt alternáló mozgásuk révén fo’yamatosan a P vonallal érzékeltetett határtartomány irányába továbbítják. Szükséges végül annak megakadályozása is, hogy a 3 rosté y elülső széle és az első 18 légjáratok közötti ro itélytartományban a rostélyrudak közötti elkerülhetetlen illesztőhézagokon keresztül levegő ju hasson be a nyers szénbe. Ennek érdekében a rostélyrudak elülső tartománya alatt teljes ro itélyszélességben az első 18 légjáratoktól egy ro itélymozgató 31 mechanizmus alatti 30 falelemig kiterjedő 29 támasztólemez van célszerű en elrendezve. \z önmagában szintén ismert rostélymozgató 31 mechanizmus először a rostélyrudak egy csoportját előrehúzza, mialatt a többi rostélyrudat nyugalmi helyzetben tartja. Ezt követően előrehúzza a többi rostélyrudat, majd az összes rostélyrudat együttesen hátrafelé, befelé mozgatva a 23 tűzágyat a 15 füsttér felé tolja elő. így a 23 tűzágyat folyamatosan mozgásban tartjuk, ezrei salakzárványok képződésének veszélyét esc kikentjük. A rostélyrudak felső felületének 18 és 19 légjáratok fölötti tartományai iefelé és hátrafelé irányban enyhén lejtős kiképzésűek, ezrei a fentebb részletezett előtolást, illetve a 23 tűzágy mozgásban tartását fokozottan elősegít k. A 4. ábrán bemutatott módon, továbbá a 29 támasztólemez két szélső 32 rostélyrúd alatti tartománya hátranyúlhat legalább a rostélyrudak 16 bemélyedéseinek hátsó végéig. Ezzel csökkentjük annak lehetőségét, hogy a hőálló 33 oldalfalak mentén levegő juthasson a tüzelőanyagba, miáltal e tartomány hőmérséklete alacsonyabb lesz, és a 33 oldalfalakon salakráégés, sál vklerakódás esélye egyaránt csökken. Kívánatos lehet emellett kaparócsapok, példaképpen egymástól meghatározott térközzel a szélső 32 rostélyrudak felső felületein rögzített, felfelé álló négymégy fémcsap alkalmazása is, amelyek megakadályozzák a 33 oldalfalakon ráégett salakzárványok kialakulását. A szén elégetéséhez szükséges primőr levegő a lerendezés előterében levő 34 lég belépőnyíláson át a 29 támasztólemez alsó felülete men5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
