180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére
17 180 513 18 kerék-koszorúnak a hordozórészbe való besajtolása utáni, előre adott geometriai és szilárdsági paramétereit. A gabona arató-cséplőgép fedélzeti hajtóművében az epicikloisz-fogaskerék terhelhetőségét több, mint 1,8-szeresével megnöveltük, miközben a kinematikai hibát a legkisebb mértékűre csökkentettük. 8. példa Vizsgáljuk meg a találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási példáját (10. ábra). Az alkatrészt, amely keveréktakarmány granulálására szolgáló berendezés hajtóművének tengelye, 1 kiszögelléssel, mely utóbbinak hoszsza H=158 mm, vastagsága pedig S= 34 mm. Az 1 kiszögellés csúcsát Pi = 300 kp/mm2 hajlítóerővel és ezzel egyidejűleg a darab hosszabbik oldalán, a „cd” geometriai koncentrátor körzetében megoszló q=30 kp/mm2 intenzitású erővel, a darab ellentétes oldalán pedig 660 kp/mm2-es erővel terheljük, ahol ez utóbbi erő az ,,ef” geometriai koncentrátor körzetében oszlik meg, és kiegyenlíti a q megoszló erőből eredő járulékos nyírást az „ab” veszélyeztetett keresztmetszetben. Ezáltal a darab feszültségi állapotát nem rontja le a járulékos nyírás, és megvalósulnak a hajlítás következtében fellépő önkeményedés előnyei . 9. példa Vizsgáljuk a találmány szerinti eljárás foganatosítási példáját az egyidejű hajlítás és csavarás okozta alakváltozás esetére (11. ábra). A javasolt eljárás szerint például így munkálják meg Diesel mozdony merevkapcsolati rúdjának hajtott 4 fogaskerekét; az alkatrész kovácsolt darab, normalizálva és nemesítve a következő szilárdsági adatokkal: keménység HB= 225—311; törőszilárdság a B=105 kp/mm; a következő geometriai jellemzőkkel: fogszám Z= 75, modul m=10 mm, koszorúszélesség b=140 mm. A térbeli képlékeny hajlító alakítás és meg-tmunkálás a fogak átmeneti felületeinek körzetében megoszló erő egyidejű hatása által, 120 mm átmérőjű görgős szerszám segítségével, 20xl03 kp technológiai erővel, valamint a fogaskerékkoszorú egyidejű elcsavarása mellett 220 kp- os ellentétes értelmű nyomatékok (M) segítségével történt, ahol ez utóbbiakat hidraulikus hajtómű segítségével hoztuk létre. A javasolt eljárás alkalmazása általi műszaki hatás, abban mutatkozik meg, hogy a darabok terhelhetősége 1,2—1,3-szeresére növekszik, azzal az eljáráséval szemben, amelyben csak hajlítható alakváltozást alkalmaznak. Emellett az alkatrészek élettartama 6—10-szeresére növekszik, az eljárás pedig egyre több típusú alkatrész számára válik alkalmazhatóvá. 10. példa Tekintsük az eljárás foganatosítási példáját egy fogaskerék keményítősére (12., 13. ábra). A 4 fogaskereket szilárdan rögzítjük, és az 5, 6 fogak közötti mélyedés terét úgy zárjuk el, hogy az 5 és 6 fogak (12. ábra) „abc” és „cde” felületei, amelyek a mélyedés belseje felé for- 5 dúlnak valamint az ,,fce’ homlokfelület (13. ábra) a feszültségtorlódás körzetének közelében (az átmeneti görbe körzete) szabadon maradnak. Az ilyen módon képzett zárt térbe közeget, például folyadékot vezetünk, amit olyan 10 hidrosztatikus nyomásig nyomunk össze, ahol a nyomás értékét a keményítendő alkatrész geometriai és szilárdsági paraméterei határoznak meg, az összenyomott folyadék pedig az alkatrész szabad felületeire hat, és megoszló erővel 15 való terhelését okozza. A felületi terheléssel egyidejűleg történik az 5 és 6 fog képlékeny alakítása az eredő erő hajlító komponense általi hajlítással, ahol az eredő erő minden fogon az egyenletesen eloszló hidrosztatikai nyomás raj- 20 tűk való egyoldalú behatása következtében jön létre. A folyadék adszorpciósan aktív anyagokat tartalmazhat, például molibdén-szulfidot. Így végeztük el egy kétfogas 64x47x28-as 25 próbadarab keményítését, amit Diesel-mozdony merevkapcsolati rúdjának egyenes fogazású homlokkerekéből vágtunk ki, ahol a modul m= 11 és a fogszám Z=68, anyaga pedig HB=311 — 255 keménységű hőkezelt acél. 30 A próbadarabokat a felülés helyén marással munkáltuk meg, a homlokfelületeket pedig 28—0,05 mértékűre csiszoltuk utólag. A keményítőst olyan berendezéssel végeztük, amelynek az alapja 50 Mp-os prés volt, a pró- 35 badarabok terhelését pedig a fogaknak a mélyedés belseje felé forduló felületén összenyomott közeg megoszló normál erőivel hoztuk létre a fogak felületein és homlokfelületein a feszültségtorlódás körzetében (átmeneti görbék 40 körzete). Az összenyomott közegként alkalmazott hidroplaszt hidrosztatikus nyomása ebben az esetben 3,3 Kbar volt, ami a fogak csúcsain 0,45 mm-es maradó eltoláshoz, valamint az anyag 0,35 mm-es benyomódásához vezetett 45 ezeknek a fogaknak az átmeneti görbéi körzetében. A javasolt eljárás szerinti megmunkálás eredményeképpen elérhető műszaki hatást az alkatrészek szilárdsági tulajdonságainak, ezek között 50 is a kopással, hajlítással, valamint a sorjaképződéssel szembeni ellenálló képesség fokozódása jelzi a terhelhetőség általánosan 35—40%kal való növekedése, a keményítési technológia egyszerűsítése és a nomenklatúra szélesedése 55 mellett. Javult a technológiai erők pontos adagolásának a lehetősége, ami a keményítős nagyfokú stabilitásához járul hozzá. Az adszorpciós aktivitással rendelkező folyadékok alkalmazása lehetővé teszi ezenkívül, 60 hogy az alkatrészek felületi rétegeiben védő vagy antifrikciós felületi részeket hozzunk létre és ezen a módon üzemi tulajdonságaikat javítsuk. A bemutatott példák meggyőznek arról, hogy 65 a kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészeknek a 9
