180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére

19 180 518 20 találmány szerinti eljárással való keményítésé­­vel előnyök egész sorát érhetjük el a jelenleg széles körben elterjedt, hőkezeléssel vagy kép­lékeny felületi alakítással, valamint ezek kü­lönböző kombinációjával való keményítési eljá­rásokkal szemben . A találmány szerinti eljárás számos olyan hátránytól mentes, amely sok hőkezeléses mód­szer sajátjai: toxicitás, munkaigényesség, ter­­jedelmesség. A találmány lényegének megvilágítására a következőkben kiszögelléssel rendelkező, külö­nösen megfordítható üzemi terheléssel működő gépalkatrészek keményítésére szolgáló eljárás megvalósításának konkrét példáit mutatjuk be, mégpedig az eljárást foganatosító példakénti szerkezet alapján, a csatolt rajzra való hivatko­zással. A rajzon a 14. ábra a találmány szerinti eljárást fogana­tosító szerkezet távlati, részben metszeti képe; a 15. ábra a leírt szerkezet profiljának, a 14. áb­ra A nyila szerinti részlet keresztmetszete; a 16. ábra a szerkezet lehetséges kiviteli alak­jának metszete üzemi állapotban; a 17. ábra a szerkezet lehetséges kiviteli alak­jának metszete nyugalmi állapotban. A 14. ábrán olyan berendezés példakénti ki­viteli alakja látható vázlatosan, amelyben fo­gaskerekek fogainak keményítésre szolgáló ta­lálmány szerinti szerkezet alkalmazásra kerül. Öntött 10 állványon alternáló mozgást végző 11 hidraulikus munkahenger van elhelyezve, ennek felső részében pedig 12 tüskével a meg­munkálandó 4 fogaskerék van felerősítve (a rajzon szaggatott vonallal jelezve), amely a 11 hidraulikus munkahengerrel szemben 13 nyo­móléc és 14 anya segítségével van rögzítve. A 11 hidraulikus munkahenger 15 dugattyúrúdja a 10 állvány alapján van rögztve, és két kon­centrikusan elhelyezett 16 és 17 csövet képez, amelyek közül az egyik a 11 munkahenger fel­ső, a másik annak alsó terével van összekötte­tésben. Az ilyen elrendezés lehetővé teszi a 11 hidraulikus munkahenger, a 12 tüske és a meg­munkálandó 4 fogaskerék alternáló mozgását, és egyidejűleg a 15 dugattyúrúdra vonatkozó elfordulásukat a rajzon jelölt M nyilak egyi­kének irányába. A 10 állvány felső részében a 4 fogaskerék mindkét oldalán 18 konzolokon 19 hidraulikus munkahenger van az alakváltozást létrehozó 20 tárcsák rányomására. A 20 tárcsák keresztirá­nyú tengelyekre vannak hengeres 21 hüvelye­ken belül szabadon felhelyezve. Minden 21 hü­velynek 22 golyós megvezetése van, és a 19 hidraulikus munkahenger 23 dugattyújával 24 támasztócsapágy útján van összeköttetésben, így a 21 hüvelyek szabadon foroghatnak és végez­hetnek egyenesirányú mozgást. A 15. ábrán látható metszet a 20 tárcsát áb­rázolja (a 14. ábra A nyila szerint), amelynek profilja keresztmetszetben 1 kiszögellés alakú, lába pedig 25 ék alakú és 26 fejjel van össze­kötve. A 25 ék „cd” és ,,c’d’” oldalait a két szomszédos 5 és 6 fog fejeinek módosítási vo­nalai képezik, amit a h, A« és 2 a M paramé­terek adnak meg, vagyis a kiszögellés fejprofil­jának módosítási értéke és az ék csúcsszöge, mely utóbbi az 5 és 6 fog fejének módosított profiljához húzott érintők közötti szög. A 26 fej „ab” és „a’b”’ hatásos szakaszai, amelyeket az 5 és 6 fog profiljának átmeneti görbéi írnak le, össze vannak kötve a ,,bc’ és ,,b’c” görbék szakaszainak segítségével a 25 ék ,,dc” és „d’c”’ szakaival, amelyek beburkolják a fog profilját. A kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészek ke­ményítésére szolgáló berendezés másik kiviteli alakjának (16., 17. ábra) lapkészlete van, amely rugózó elemként kivitelezett, és a berendezés közös 28 támaszaihoz és egymáshoz képest ga­rantált K játékkal elrendezett belső erőátvivő 27 lapokból, valamint külső alakító 29 oldalla­pokból és 30 zárólapokból áll, amelyek a meg­munkálandó 4 fogaskerék 5 és 6 fogának felü­lete szerint vannak profilírozva, és a belső 27 lapokra támaszkodnak. A lapkészletnek a közös 28 támaszon való rögzítésére itt tetszőleges ismert típusú kötést lehet alkalmazni, amely az említett lapok terhe­letlen állapotban való tengelyirányú eltolását be­határolják. A keményítős alatt a K játéknak 0á K<K[nax tartományban való változtatása lehetséges, ahol Kmav a terheletlen állapot játékát jelenti, míg a 0 érték csak a rugózó elem végállításában, annak legnagyobb összenyomása és eltolása esetében maximális terhelés hatására jöhet létre. A rugózó elem erőkarakterisztikájának is­meretében a K játékot számítás útján, például a rugók számára előírt szabványos módszerek alapján lehet meghatározni. Szükség esetén nem-lineáris alakváltozási ka­rakterisztikájú tárcsák alkalmazásakor az alak­­változást létrehozó lapok tányérrugós elemek lehetnek. A belső 27 lapoknak a közös 28 támaszra va­ló illeszkedése körzetében 31 füratok vannak kenőanyag hozzávezetéséhez. A találmány szerinti szerkezetet tartalmazó berendezés (14. ábra) a következőképpen műkö­dik. A megmunkálandó 4 fogaskereket a 12 tüs­kén a 13 nyomóléc és a 14 anya segítségével rögzítjük. A 20 tárcsát (15., 16. ábra) a 4 fogaskerék két szomszédos 5, 6 foga közötti mélyedésbe helyezzük, ezután ráadjuk az előre meghatáro­zott erőt, amely a képlékeny nyomó alakválto­zást és hajlító alakváltozást okozza. A keményítés alatt a megmunkálandó 4 fo­gaskerék a 11 hidraulikus munkahengerrel alternálva, ide-oda mozog. Ezzel egyidejűleg a rányomó 19 hidraulikus munkahenger olyan erőt közöl az alakváltozást létrehozó 20 tár­csákkal, amit az 5, 6 fog alakításának feltéte­leiből kiindulva határozunk meg. A 20 tár­csák ekkor a 4 fogaskerék mélyedése mentén mozognak, miközben az ezt alkotó 5, 6 fogakat a szükséges keményítési fokig alakváltozásra kényszerítik. Ha minden egyes, a fogaskerék-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents