180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére

erőkkel a maximális húzófeszültségek körzete a kiszögellés töve felé helyeződik át, és a mélye­dés alapjának hatásos keményítését érjük el, ami növeli a megmunkálható alkatrészek kőjét például az olyan vékony kerékkoszorús részek esetében, amelyeknél a koszorút az alapra rá­zsugorítják. Célszerűen a keményítendő gépalkatrész ter­helt felületrészén a kiszögellés oldalfelületére irányuló járulékos erőt is működtetünk. Az ilyen megoldással bonyolult profilú (a csú­csa felé növekvő profilszögű) kiszögellések vagy kis profilszögű darabok is keményíthetőek. Eb­ben az esetben az érintőirányú erők nem növe­lik az összterhelés sugárirányú összetevőit, a kiszögellések húzófeszültségei közös mélyedésük irányába magasabbak lesznek, és a profil ellen­tétes oldalain a nyomófeszültségek csökkennek, a maradó feszültségek eloszlásának jellege pe­dig javul, és nagyságuk megnő. Még a meg­munkálandó felület különböző szakaszain a na­gyon eltérő profilszögek esetén is a tangenciális erők sugárirányú komponenseinek hiánya meg­könnyíti a keményedési paraméterek szabályo­zását. Célszerű továbbá, ha a kiszögellések munka­felületeit a fő hajlítóerő támadásával egyidejű­leg a profil ugyanazon oldalán járulékos erő ha­tásának vetjük alá, amely úgy oszlik meg a profilon, hogy a kiszögellés ha jutásával együtt az anyag folyáshatá'ra feletti feszültségeket hoz létre; miközben a megmunkálást pedig kenő­anyag jelenlétében végezzük. Az ilyen megoldás lehetővé teszi a geomet­riai kencentrátoron kívüli körzetben (ahol a hajlító feszültség gradiense figyelemre méltóan kisebb, mint a koncentrátorban) a terhelési sé­ma következtében hogy nemcsak a hidrosztati­kus nyomást és az anyag képlékenységét fokoz­zuk) hanem a maradó nyomófeszültségek nagy­ságát, felhalmozódási mélységét és a felületi ré­teg keménységét is számottevően megnöveljük, miközben térbeli képlékeny alakító hatást érünk el és megszüntetjük ezen adott felületre való korlátozását is (repedésképződés veszélye). Egyidejűleg a termoáinamikus tényezők (hő­mérsékletnövelés nagy nyomás mellett) hatásai­nak köszönhetően a képlékeny alakváltozással kombinálva kedvezőek a feltételek az aktív anyagok adszorpciója számára, ami az alkat­részek állóképességének további növelését teszi lehetővé a kopással és berágódással szemben, hozzájárul a bejárathatóság feltételeinek és más alkalmazási tulajdonságok javításához, valamint a megmunkálandó felületek jóságának javításá­hoz és a keményítő szerszám élettartamának nö­veléséhez. Az ilyen megmunkálás lehetővé teszi a darab keményítését a geometriai koncentrátor körze­tén kívül és ezzel együtt a hajlítóerő növekedé­sét a keményítés során, valamint a geometriai koncentrátor körzetében a szilárdság növeke­dését. Ez növeli az alkatrész keményítősének haté­konyságát. Célszerűen a kiszögellések képlékeny alakítá­sával egyidejűleg a gépalkatrésznek a ki­­szögéllések veszélyeztetett keresztmetszetű kör­zetéhez csatlakozó alaptestét a veszélyeztetett keresztmetszettel párhuzamos síkban nyomó­erőnek vetjük alá. Az ilyen megoldás lehetővé teszi a maximális húzófeszültség csökkentését a kiszögellés tövé­ben, és ezáltal az aktív felületén megosztó tech­nológiai terhelés növekedését, illetve eredmé­nye a kiszögellés keményítősének hatását és a darab terhelhetőségét növeli. Célszerűen a kiszögellések alakváltozásának pillanatában a vékony kerékkoszorús alkatrészt a bázis- vagy illeszkedő felületen megoszló erő segítségével a kerékkoszorú szükséges alakjá­nak és feszítve-alakított állapotának eléréséig az üzemi illeszkedés befolyását utánozva nyomjuk össze. Az ilyen megoldás azt a lehetőséget nyújtja, hogy már előre (a kiszögellés térbeli hajlító ala­kítása során) a zsugorilleszkedés jellegzetes fe­szültségmezőjét utánozzuk. A két hajlításból és összenyomásból eredő feszültségállapot halmo­zódása a hordozó'részbe való besaj tolása során megkönnyíti a maradó feszültségek keményí­tendő kiszögelléseket jellemző szimmetrikus di­agramjának reprodukálását a kiszögellés veszé­lyeztetett kereszmetszetének mindkét oldalán halmozódó nyomófeszültségekkel. Ezen kívül a kiszögellés tövének nyomása a hajlítás pillana­tában megnöveli a keményítéshez szükséges hajlítóerő normális összetevőjét, ami a kiszö­gellések aktív szakaszán a mélység és a felületi keményítés fokának növeléséhez vezet. Célszerű továbbá, ha a megmunkálás során a gépalkatrész kiszögellésére a keményedés körzetében a képlékeny alakváltozást létrehozó erő nyírásával ellentétes járulékos nyíróerőt adunk. Az ilyen megoldás lehetővé teszi hosszabb ki­­szögelléssel rendelkező gépalkatrészek keményí­tését a hajlítóerő támadásának nagyobb karja mellett, ami közben az alkatrész feszültségálla­potát nem rontjuk el, miután a kompenzáló terhelés a térbeli képlékeny hajlító alakítás elő­nyeit teljes mértékben megvalósítja. Célszerűen a kiszögellések alakításával egy­idejűleg a gépalkatrésznek a veszélyeztetett ke­resztmetszethez csatlakozó alaptestét csavarás­nak vetjük alá. Ez a megoldás lehetővé teszi a keményítés végrehajtását a maradó feszültségeknek az al­katrész testében mélységben és irányban előre adott mezője szerint, és megnöveli a terhelhe­tőséget az alkatrész működése során különböző fajtájú terhelések mellett. Ez szintén növeli az élettartamot, például fogaskerék típusú alkatré­szek, tengelyek futórészei, turbinalapátok kemé­nyítőse esetében. Az alkatrész csavarás általi alakváltozása ki­szögellések anyagának képlékeny anizotrópiáját hozza létre, amellyel az irányított hajlító alak­­változás lehetősége jól összhangban van. Célszerűen a kiszögellések felületét egyenle-5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents