180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére
erőkkel a maximális húzófeszültségek körzete a kiszögellés töve felé helyeződik át, és a mélyedés alapjának hatásos keményítését érjük el, ami növeli a megmunkálható alkatrészek kőjét például az olyan vékony kerékkoszorús részek esetében, amelyeknél a koszorút az alapra rázsugorítják. Célszerűen a keményítendő gépalkatrész terhelt felületrészén a kiszögellés oldalfelületére irányuló járulékos erőt is működtetünk. Az ilyen megoldással bonyolult profilú (a csúcsa felé növekvő profilszögű) kiszögellések vagy kis profilszögű darabok is keményíthetőek. Ebben az esetben az érintőirányú erők nem növelik az összterhelés sugárirányú összetevőit, a kiszögellések húzófeszültségei közös mélyedésük irányába magasabbak lesznek, és a profil ellentétes oldalain a nyomófeszültségek csökkennek, a maradó feszültségek eloszlásának jellege pedig javul, és nagyságuk megnő. Még a megmunkálandó felület különböző szakaszain a nagyon eltérő profilszögek esetén is a tangenciális erők sugárirányú komponenseinek hiánya megkönnyíti a keményedési paraméterek szabályozását. Célszerű továbbá, ha a kiszögellések munkafelületeit a fő hajlítóerő támadásával egyidejűleg a profil ugyanazon oldalán járulékos erő hatásának vetjük alá, amely úgy oszlik meg a profilon, hogy a kiszögellés ha jutásával együtt az anyag folyáshatá'ra feletti feszültségeket hoz létre; miközben a megmunkálást pedig kenőanyag jelenlétében végezzük. Az ilyen megoldás lehetővé teszi a geometriai kencentrátoron kívüli körzetben (ahol a hajlító feszültség gradiense figyelemre méltóan kisebb, mint a koncentrátorban) a terhelési séma következtében hogy nemcsak a hidrosztatikus nyomást és az anyag képlékenységét fokozzuk) hanem a maradó nyomófeszültségek nagyságát, felhalmozódási mélységét és a felületi réteg keménységét is számottevően megnöveljük, miközben térbeli képlékeny alakító hatást érünk el és megszüntetjük ezen adott felületre való korlátozását is (repedésképződés veszélye). Egyidejűleg a termoáinamikus tényezők (hőmérsékletnövelés nagy nyomás mellett) hatásainak köszönhetően a képlékeny alakváltozással kombinálva kedvezőek a feltételek az aktív anyagok adszorpciója számára, ami az alkatrészek állóképességének további növelését teszi lehetővé a kopással és berágódással szemben, hozzájárul a bejárathatóság feltételeinek és más alkalmazási tulajdonságok javításához, valamint a megmunkálandó felületek jóságának javításához és a keményítő szerszám élettartamának növeléséhez. Az ilyen megmunkálás lehetővé teszi a darab keményítését a geometriai koncentrátor körzetén kívül és ezzel együtt a hajlítóerő növekedését a keményítés során, valamint a geometriai koncentrátor körzetében a szilárdság növekedését. Ez növeli az alkatrész keményítősének hatékonyságát. Célszerűen a kiszögellések képlékeny alakításával egyidejűleg a gépalkatrésznek a kiszögéllések veszélyeztetett keresztmetszetű körzetéhez csatlakozó alaptestét a veszélyeztetett keresztmetszettel párhuzamos síkban nyomóerőnek vetjük alá. Az ilyen megoldás lehetővé teszi a maximális húzófeszültség csökkentését a kiszögellés tövében, és ezáltal az aktív felületén megosztó technológiai terhelés növekedését, illetve eredménye a kiszögellés keményítősének hatását és a darab terhelhetőségét növeli. Célszerűen a kiszögellések alakváltozásának pillanatában a vékony kerékkoszorús alkatrészt a bázis- vagy illeszkedő felületen megoszló erő segítségével a kerékkoszorú szükséges alakjának és feszítve-alakított állapotának eléréséig az üzemi illeszkedés befolyását utánozva nyomjuk össze. Az ilyen megoldás azt a lehetőséget nyújtja, hogy már előre (a kiszögellés térbeli hajlító alakítása során) a zsugorilleszkedés jellegzetes feszültségmezőjét utánozzuk. A két hajlításból és összenyomásból eredő feszültségállapot halmozódása a hordozó'részbe való besaj tolása során megkönnyíti a maradó feszültségek keményítendő kiszögelléseket jellemző szimmetrikus diagramjának reprodukálását a kiszögellés veszélyeztetett kereszmetszetének mindkét oldalán halmozódó nyomófeszültségekkel. Ezen kívül a kiszögellés tövének nyomása a hajlítás pillanatában megnöveli a keményítéshez szükséges hajlítóerő normális összetevőjét, ami a kiszögellések aktív szakaszán a mélység és a felületi keményítés fokának növeléséhez vezet. Célszerű továbbá, ha a megmunkálás során a gépalkatrész kiszögellésére a keményedés körzetében a képlékeny alakváltozást létrehozó erő nyírásával ellentétes járulékos nyíróerőt adunk. Az ilyen megoldás lehetővé teszi hosszabb kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészek keményítését a hajlítóerő támadásának nagyobb karja mellett, ami közben az alkatrész feszültségállapotát nem rontjuk el, miután a kompenzáló terhelés a térbeli képlékeny hajlító alakítás előnyeit teljes mértékben megvalósítja. Célszerűen a kiszögellések alakításával egyidejűleg a gépalkatrésznek a veszélyeztetett keresztmetszethez csatlakozó alaptestét csavarásnak vetjük alá. Ez a megoldás lehetővé teszi a keményítés végrehajtását a maradó feszültségeknek az alkatrész testében mélységben és irányban előre adott mezője szerint, és megnöveli a terhelhetőséget az alkatrész működése során különböző fajtájú terhelések mellett. Ez szintén növeli az élettartamot, például fogaskerék típusú alkatrészek, tengelyek futórészei, turbinalapátok keményítőse esetében. Az alkatrész csavarás általi alakváltozása kiszögellések anyagának képlékeny anizotrópiáját hozza létre, amellyel az irányított hajlító alakváltozás lehetősége jól összhangban van. Célszerűen a kiszögellések felületét egyenle-5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
