180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére
180 518 12 tesen megoszló erő segítségével, összenyomott közegnek a mélyedést alkotó kiszögellések felületeire és homlokfelületeire való behatásával terheljük. Az ilyen megoldás lehetővé teszi az alkatrész minden kiszögellésének szigorúan megegyező körülmények közötti terhelését és hozzájárul a keményítési eljárás magas stabilitásához, a legkisebb mértékűre csökkenti a technológiai erőveszteséget, csökkenti a kopást, a termékek minőségét és az alkalmazott felszerelések élettartamát pedig megnöveli. A kitűzött feladatot emellett a kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészek keményítősére szolgáló eljárást foganatosító olyan szerkezettel oldottuk meg, amely profilozott munkafelületű tárcsaként van kialakítva, ennek a tárcsának a keresztmetszete kiszögellés alakú, fejét a megmunkálandó fogaskerék két szomszédos kiszögellésének átmeneti görbéje képezi, a lábát pedig olyan görbék írják le, amelyek a megmunkálandó fogaskerék kiszögellésein lévő fejek profiljának felelnek meg. A berendezést a találmány értelmében az jellemzi, hogy a kiszögellés lábának keresztmetszete ék alakú, az ék csúcsszöge pedig a megmunkálandó fogaskerék két szomszédos kiszögellésének módosított profiljához húzott érintők közötti szöggel egyenlő. Ez a megoldás azt a lehetőséget nyújtja, hogy az alkatrész kiszögelléseit a kiszögellés felületeinek egyidejű képlékeny alakváltozása mellett térbeli képlékeny hajlító alakváltozásnak vessük alá veszélyeztetett keresztmetszetének körzetében, ami az anyag szilárdsági tulajdonságainak növekedéséhez járul hozzá. A görgőknek a keményítendő kiszögellések csúcsaival való érintkezése helyén nagy fajlagos nyomások keletkeznek, amelyek a kiszögellések fajának profilmódosulásához vezetnek. Célszerű, ha a tárcsának támasza van, ezen belső lapok (oldallapok) és zárólap vannak rögzítve, a belső lapok rugalmas elemként vannak kivitelezve s egymáshoz és a támaszhoz viszonyítva' játékkal vannak elrendezve, az oldallapok és a zárólap pedig kapcsolatban vannak a belső lappal és a keményítendő alkatrész, például fogaskerék kiszögelléseinek felülete szerint vannak profilírozva. Az ilyen megoldás lehetővé teszi, hogy a térbeli képlékeny hajlító alakítás különböző technológiai folyamatait kivitelezzük és egyidejűleg lehetővé teszi, hogy a szerkezeti elemek alkalmazkodási lehetőségeinek kihasználásával tovább növeljük a keményítős hatását mind magával a találmány szerinti szerkezetnél, mind pedig a keményítendő alkatrésznél. A rugózó elemekhez hasonlatos karakterisztikájú belső lapok alkalmazása lehetővé teszi a keményítés során a technológiai terhelések előre megadott, tetszőleges pontosságú megvalósítását és a szerkezet csillapítási tulajdonságainak kihasználását, amelyek a keményítendő alkatrész olyan jellemzőit is beviszik, mint a reciprok merevség, a profil előállítási pontossága, a felületi keménység. Ezzel együtt a találmány szerinti íi szerkezet lehetővé teszi a fent említett jellemzők változására való finom reagálást és ebben az esetben a szerkezet alkalmazkodási képességének a kihasználását. Célszerű, ha a különböző reciprok merevségű és alkalmazkodási tulajdonságú, kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére a berendezés odallapjai tányérrugóként vannak kiképezve. Az ilyen megoldás lehetővé teszi a szerkezet alkalmazási területének szélesítését elemei erőkarakterisztikájának változtatásával és a csúsztató rugalmassági modulus nem-linearitásának bevezetésével. Célszerű, ha a támasz a belső lapok elrendezési felületeihez kenőanyagot vezető furatokkal van ellátva. Az ilyen megoldás lehetővé teszi különböző kenőanyagoknak vezetését a lapok érintkezési felületeihez, ami a súrlódási tényezőt és ezzel a szerkezet alkalmazkodási képességét lényegesen megváltoztatja és azt a lehetőséget nyújtja, hogy széles tartományban szabályozzuk a szerkezetet a keményítési körülmények tekintetében állított követelményeknek megfelelően. Ennek következtében növekszik a keményítési folyamat stabilitása. Az alábbiakban a kiszögellésekkel rendelkező gépalkatrészek keményítésére szolgáló eljárás feltételeinek és paramétereinek konkrét példáit néhány technológiai módszerének kivitelezését mutatjuk be. 1. példa Az eljárás kivitelezésének egyik példáját egy darab kiszögelléssel rendelkező alkatrész (lásd 1. ábra) esetére vizsgáljuk. A keményítendő alkatrész keveréktakarmány granulálására szolgáló berendezés hajtásának része, pontosabban egy tengely, egyetlen kiszögeléssel, amelynek magassága H=100 mm, vastagsága S=22 mm, geometriai koncentrátora pedig 40 mm sugarú körív, amely alkatrész krómnikkel acélból készült a következő kémiai összetétellel: C=0,45; Si=0,18; Mn=0,60; Ni=1,15; PS 0,35; S < 0,035; folyáshatára 53 kp/mm3. A térbeli képlékeny alakváltozást Pj — 70 kp/mm2. erővel hozzuk létre a profil „ab” oldalán, amely erő az „ac” veszélyeztetett keresztmetszet körzetében az anyag folyáshatára feletti felszültségeket hoz létre. Ezzel egyidejűleg 2 bélyeg általi nyomással P2=80 kp/mm2 megoszló erő hatásának tesszük ki az „ac” veszélyeztetett keresztmetszet körzetét, ami max. 30 kp/mm2-es normálerőt hoz létre. Mindezek az alkatrész felületén háromtengelyű feszütségi állapot, a hidrosztatikus nyomás hatását, a bélyeg nyomáskörzetében a darab képlékenységi tulajdonságainak javulását, a kiszögellés túlsó oldalán pedig ezek romlását okozzák. Mindennek következtében az alkatrész képlékenységi tulajdonságainak sajátos anizotrópiája keletkezik a térbeli alakváltozás során, ami lehetővé teszi, hogy a a0 ma'radó feszültségek háromrétegű diagramját és a veszélyeztetett 5 1C^ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
