180511. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa
MAGYAR NËPKÔZTARSASAG SZABADALMI 180511 LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás : A bejelentés napja: 1979. XII. 15 (Pl—700) A bejelentés elsőbbsége: Hollandia 1978. XII. 18. <7812244 sz.) A közzététel napja: 1982. VII. 28. Megjelent: 1985. jan. 31. NSZ03; H 01 K 1/54 ( Szabadalmi Tár. ' . / V ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók : Szabadalmas : KUUS Gijsbert, vegyész, DE RIDDER Adriaan N. V. Philips’ Gloeilampenfabriken, Eindhoven, Jan, laboráns, Eindhoven, Hollandia Hollandia Halogén izzólámpa 1 A találmány tárgya halogén izzólámpa. A találmány szerinti halogén izzólámpa egy fényátbocsátó burával rendelkezik, amely hidrogénbromidból és nemes gázokból álló gáztöltést tartalmaz. A búrában egy wolframszál van összeillesztve valamely, a periódusos rendszer IVB és VB csoportjába tartozó gázelnyelő anyaggal az oxigén megkötésére. Ezek a számok a fémek olyan csoportjaira vonatkoznak, amelyek legalább 22 és 23 atomszámúak. Ilyen típusú lámpákat már leírtak az 1 409 957 számú brit szabadalmi leríásban. A fent említett fémek hatásos gázelnyelő anyagok oxigén megkötésére, amely szabadon, fémoxid vagy víz formájában lehet jelen. Az oxigén nem kívánt reakciókat hoz létre a lámpában, mely reakciók a lámpa élettartamának megrövidülését okozzák. Ennélfogva lényeges szempont, hogy az oxigént elnyeletéssel megkössük. Jóllehet a fent említett fémek affinitása a hidrogénbromidhoz kisebb, mint az oxigénhez, mégis reagálnak a lámpában lévő hidrogénbromíddal, amely sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint a szabad oxigén, azonban a hidrogénbromid mennyisége döntő jelentőségű a regeneráló ciklus megfelelő lezajlása szempontjából. Annak érdekében, hogy a kívánt hatást a gázelnyelő anyaggal elérjük, ennek a mennyi-2 ségét össze kell hangolni azzal az oxigénmenynyiséggel, amelynek a lámpában való jelenlétével számolni kell. A lámpában lévő oxigénmennyiség nincs tel- 5 jes egészében a lámpa gázelegy ében attól a pillanattól kezdve, amikor a lámpa működni kezd. Ennek az oxigénnek a jelentős része csak a lámpa működésének kezdeti szakaszában szabadul fel, deszorpció útján. Különösen abban az 10 esetben van ez így, amikor a lámpabúra nem kvarcüveg, hanem káliüveg, amely általában több vizet tartalmaz, mint a kvarcüveg. Annak érdekében, hogy a lámpában lévő oxigént el lehessen nyeletni, a gázelnyelő 15 anyagnak nagyobb mennyiségben kell jelen lennie, mint amennyi a kezdetben jelenlévő C'xigén elnyeléséhez szükséges. Ennélfogva a lámpa működtetésének kezdetén a gázelnyelő anyag elnyelőképessége a szükségesnél nagyobb, 20 ezért az ismert lámpákban a gázelnyelő anyag hidrogénbromidot is elnyel. A találmány tárgya tehát valamely oxigénelnyelő anyagot tartalmazó lámpa, amely hidrogénbromidot nem nyel el, így a lámpában lévő 25 elnyelő anyag maximális mennyisége nem kritikus. Ezt a célkitűzést azzal érjük el, hogy olyan cxigénelnyelő anyagot alkalmazunk, amely leg- i lább egy, a tantál, titán, cirkónium, hafnium 30 és nióbium csoportból kikerülő első fém, és 180 511 1
