180511. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa
3 ISO511 4 legalább egy, a palládium, platina és arany csoportból kikerülő második fém intermetallikus vegyületéből áll, kivéve a tantál/arany és nióbium/arany vegyületeket. Az intermetallikus vegyületek alkotóikból erősen exote'rmikus reakcióban képződnek és ennélfogva ezek a vegyületek nagyon stabilak. Egy, a találmány szerinti lámpában használt intermetallikus vegyület első fémjének affinitásbeli különbsége az oxigénhez és a hidrogénbromidhoz azzal a következménnyel jár, hogy az intermetallikus vegyület reagál az oxigénnel, de nem reagál a hidrogénbromiddal. Ebből az következik, hogy ezek az intermetallikus vegyületek olyan mennyiségben használhatók halogén izzólámpákba, hogy képesek elnyelni a teljes oxigénmennyiséget, amely a lámpa működése közben felszabadul, anélkül, hogy bármilyen káros befolyást gyakorolna a jelenlévő hidrogénb'romid mennyiségére. A 2 020 921 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratból ismert olyan halogén izzólámpa, amely gázelnyelő anyagot foglal magában. Ez a gázelnyelő anyag titánból, tantálból, cirkóniumból vagy alumíniumból áll és palládiummal vagy palládium-nikkel ötvözettel van bevonva. Ez az ismert lámpa azonban jelentős mértékben különbözik a találmány szerinti halogén izzólámpától, mivel — az elnyelő anyag nem intermetallikus vegyület, hanem elemi állapotban lévő fém, amely egy olyan, második fémmel van bevonva, mely utóbbi átengedi a hidrogént ,de nem bocsátja át az oxigént és a halogént. A gázelnyelő anyag elnyeli a hidrogént, de nem nyeli el a halogént és az oxigént, — a lámpa jódot foglal magában regeneráló anyagként és hidrogént is tartalmaz. A wolfram/jód-ciklus működéséhez az oxigén jelenléte lényeges — a wolfram/jód-ciklus csupán wolf'ramoxidok útján valósul meg — és a hidrogén jelenléte meghatározó tényező. Valójában a hidrogén jelentős mértékben csökkenti a jód parciális nyomását, hidrogénjodid képződése miatt. Valamely wolfram/bróm-ciklusú lámpában a hidrogén jelenléte fontos annak érdekében, hogy a bróm legnagyobb részét hidrogénbromid formájában ta'rtsa és így védje a lámpa hidegebb wolfram-részeit a szabad bróm agreszszív hatásától. Oxigénre nincs szükség a brómmal való regeneráló ciklusban, sőt annak jelenléte is káros, mivel nem kívánt wolframátvitelt okoz. A találmány szerinti megoldás esetében az említett első fémek mindegyike bizonyos intermetallikus vegyületeket alkot a második fémekkel. A fémek regenerálásának az arányától függően, a gázelnyelő anyag egy vagy többi intermetallikus vegyületet tartalmaz. Lehetséges az is, hogy a gázelnyelő anyag bizonyos intermetallikus vegyületek elegyéből áll. A platina- és palládium-intermetallikus vegyületek annyiban különböznek az arany intermetallikus vegyületektől, hogy hőképzésük és ennek folytán stabilitásuk nagyobb. A platinavegyületek bizonyos tekintetben különböznek a palládiumvegyületektől. A gázelnyelő anyag a lámpában fólia, por vagy pilula formájában lehet jelen olyan helyen, ahol a hőmérséklet 500 °C és 1500 °C között van a működés során. A megkívánt legkisebb gázelnyelő-anyag mennyiség a lámpában alkalmazott anyagok szennyezőitől és a lámpa készítése során alkalmazott tisztítási művelet hatásosságától függ. Ez a mennyiség minden egyes lámpatipusra csekély számú kísérlettel meghatározható. A gázelnyelő anyag szelektivitásának következtében azt feleslegesen is alkamazhatjuk minden akadály nélkül. Ez azért előnyös, mivel így az előállított lámpák minőségbeli hullámzása kiküszöbölődik. A találmány szerinti lámpa két kiviteli alakját a csatolt rajzon mutatjuk be, ahol az 1. ábra a találmány szerinti halogén izzólámpa hosszanti metszetét mutatja vázlatosan, a 2. ábra ugyancsak egy találmány szerinti másik lámpa metszetét szemlélteti vázlatosan. Az 1. ábra szerinti lámpa kvarcüveg búrával rendelkezik és 2 és 3 szorítótöméssel van ellátva, amelyek mindegyikébe egy-egy 4 és 5 molibdénfólia van beépítve. A 4 és 5 molibdénfóliákhoz egyik végükön egy 10 szál 8 és 9 vége van hozzáhegesztve, míg a 4 és 5 molibdénfólia másik végéhez 6 és 7 külső áramvezetők csatlakoznak. A kvarcüveg 1 búra nemesgázok és hidrdogénbromid elegyét foglalja magában és hidrogénbromidnak ellenálló 11 oxigénelnyelő anyagot tartalmaz. A lámpa például gépkocsilámpaként alkalmazható. A 2. ábra szerinti lámpa egy káliüveg 20 búrával rendelkezik, amely 21 szorítótöméssel van ellátva. A káliüveg 20 búra alkálifém-alumíniumszilikát üveg. A 22, 23 és 24 áramszállító vezetékek vákuumzárszerűen a 21 szorítótömitésen keresztül a káliüveg 20 búrába nyúlnak be. Egy 25 molibdén-csónak a 24 áramszállító vezetékhez kapcsolódik és részben körülveszi a 26 szálat. Egy második 27 szál van elhelyezve a 23 és 24 áramszállító vezetékek között, egy 28 huzal pedig a 22 áramszállító vezeték köré van tekerve. Egy poralakú oxigénelnyelő anyag van jelen a 22 áramszállító vezeték és a 28 huzal között. A lámpa országúti és tompított fényű autólámpaként használható. Az 1. ábra szerinti lámpákkal kísérleteket végeztünk. A lámpák belső térfogata 0,27 cm3 volt és a lámpák (100:0,35 tf/tf arányban) kripton és metilénbromid elegyével voltak töltve, a gáznyomás 3,5 bar volt. A lámpák teljesítménye körülbelül 60 W volt 13,2 V feszültségnél. Egy sorozat lámpát úgy vizsgáltunk, hogy nem használtunk elnyelő anyagot. Egy második sorozat lámpa minőségét szándékosan rontottuk azzal, hogy 133,3 Pa oxigént adtunk a gázelegyhez, de gázelnyelő anyag alkalmazása nélkül. Egy harmadik sorozat lámpába ugyanolyan mennyiségű oxigént vittünk be, mint az első sorozat esetén, de 1 mg TaPt3 intermetallikus 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
