180474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbazol-származékok előállítására

szénatomszámú alkil)-észterekből történő előállítása két további lépést igényel, éspedig az a-metil-1, 2, 3, 4-tetrahidro-karbazol-2-ecetsavszármazék észterezését (4. példa) és iaz a-metil-karbazol-2-eoetsav-(kis szénatomszámú alkil)-észter de-észterezését (6. példa).

A találmányunk tárgyát képező eljárás I) lépése szerint a (II) általános képletű a-metil-3--oxo-ciklohexán-malonsav-di-alkilésztereket Fischer-féle indol-szintézissel könnyen alakítjuk a (IV) általános képletű a-metil-tetrahidro-karbazol-malonsav-di-alkilészterekké. Ez merőben meglepő, minthogy a malonátok savas közegben közismert instabilitása alapján az indol-szintézísnél alkalmazott savas közegben a (II) általános 'képletű malonsav-diésztereknek a megfelelő malonsav-monoészterekké, sőt a megfelelő szabad malonsav-származékokká történő hidrolízise, vagy pedig a megfelelő a-metil-3-oxo-ciklohexán-ecetsavhoz vezető egyidejű dekarboxileződése és hidrolízise lett volna várható.

A malonsav-diészterek savas közegben mutatott instabilitásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 3 896 145. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 2. példája szerinti kiindulási anyag — -az a-metil-3-oxo-ciklohexán-malonsav-diietilészter — nem dekarboxilezhető szelektíven az «-metil-3-oxo-ciklohexán-ecetsav-etilészterré, haneim az a-metil-3-oxo-ciklohexán-ecetsavhoz vezető egyidejű de-észterezés játszódik le. Másrészről a találmányunk szerinti eljárás további előnye, hogy az ,(V) általános képletű karbazolil-malonsav-di-alkilészterek az iii) lépéssel könnyen a kívánt (I) általános képletű karbazolikeoetsav-iszármazékokká alakíthatók.

A találmány tárgyát képező eljárás másik előnye, hogy az i) lépésnél keletkező (IV) általános képletű vegyületek aromatizálással könnyen az (V) általános képletű karbazolil-malonátokká alakíthatók. Ennek egyik oka, hogy a (IV) általános képletű di-észterek az aromatizálási reakciónál alkalmazott szerves oldószerekben — különösen szénhidrogénekben — igen jól oldódnak. Ezzel szemben a 3 896 145. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 3. példájában egy sav — a 6-klór-«-metil-l, 2, 3, 4-tetrahidro-karbazol-2-ecetsav — keletkezik, mely a fent említett oldószerekben gyakorlatilag oldhatatlan.

A 3 896 145. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanítását szóról szóra értelmezve az (I) általános képletű a-metil-karbazol-2-eoetsav-származékok a megfelelő a-metil-1, 2, 3, 4-tetrahidro-karbazol-2-eoetsav-szárm'azék aromatizálásával előállíthatok (8. oldal 35— 50. sor). Ez azonban a fentiek miatt, és figyelembe véve az említett közbenső termékeknek az aromatizálási reakciónál alkalmazott oldószerekben mutatott igen alacsony olthatóságát, gyakorlatilag kizártnak tekinthető. így tehát a tetrahidro-karbazobeoetsav-származékot aromatizálás előtt a jobban oldható kis szénatomszámú alkil-aoetáttá kell észterezni, majd az aromatizálási reakcióban kapott ikarbazol-ecetsav-(kis szénatomszámú)-alkil-észtert végül de-észterezéssel a kívánt a-metil-karbazol-2-eoetsav-származekká kell alakítani.

A találmányunk szerinti eljárás további előnye, hogy a 3 896 145. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (IV) képlete szerinti o-metil-1, 2, 3, 4-tetrahidro-karbazol-származék az oldalláncban terner szénatomot tartalmaz, mely részleges dehidrogénezéssel a megfelelő a-metilén-származékká alakul, nem pedig a kívánt a-metil-származékiká. Ezzel, szemben a találmányunk szerinti eljárás aromatizálási lépésében ilyen exociklikus dehidrogénezés nem játszódhat le, minthogy a (IV) általános képletű tetrahidro-karbazol közbenső termékek oldalláncában levő szénatomhoz hidrogénatom nem kapcsolódik.

A találmányunk tárgyát képező eljárás i) lépését iners szerves oldószer (pl. valamely alkanal, mint pl. metanol, etanol vagy propanol) jelenlétében előnyösen szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőmérsékleten (pl. mintegy 25— 100 °C-on) hajthatjuk végre. A keletkező (IV) általános képletű vegyületet kívánt esetben szokásos módszerekkel izolálhatjuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a keletkező (IV) általános képletű reakcióterméket a következő lépésben in situ használjuk fel.

A (IV) általános képletű vegyületek képviselői az alábbi származékok:

d>imetil-(6-klór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát ;

dietil-(64dór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát ;

dipropil-(6-klór-l, 2, 3, 4-tetriahidro-2-karbazolil)-metilnmalonát ;

dibutll-(6-klór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát ;

dietil-(6-trifIuoimetil-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metibmalonát ;

dietil-(5-klór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát ;

dietil-(74dór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát ;

dietil-(8-klór-l, 2, 3, 4-tetrahidro-2-karbazolil)-metil-malonát.

A (II) általános képletű vegyületek példáiként a dimetil-, dietil-, dipropil-, dibutil- és dipentil-a-metil-3-oxo-ciklohexán-malonátakat említjük meg.

(III) általános képletű helyettesített fenil-hidrazin-származékként pl. p-klór-fenilhidrazin alkalmazható.

Eljárásunk ii) lépését valamely szénhidrogénoldószerben (pl. benzol, toluol vagy xilol) végezhetjük el. Oxidálószerként pl. valamely parakinont (pl. parakinont, klóranilt) tetraklór-pkinon, diklór-para-kinont vagy dieiano-para-kinont) alkalmazhatunk. A reakciót szobahőmérsékleten és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás közben végezhetjük el.

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65