180256. lajstromszámú szabadalom • Maradék fűtőolajból és porított fa-koksz keverékből álló fűtőanyag és eljárás cellulóz tartartalmú anyagokból koksz előállítására
180256 folyamatban felhasználni vagy az energiatermelésben hasznosítani. A reakciótermék a reaktor reakciózónájából a bütőzónába jut, ahol olyan alacsonyabb hőmérsékletre hül, amelyen levegővel érintkezve gyulladás vagy más káros jelenség nem következik be. A hiitőzónából a szilárd reakcióterméket vagy kokszterméket a tárolóba továbbítjuk. Találmányunk előnyös foganatositási módjánál a koksztermék a tárolóból az őrlőbe illetve apritóba kerül, ahol a kívánt nagyságra tovább pontjuk, hogy mint porított szilárd anyag, az ilyen anyagokra tervezett kemencékben és égőkben elégetésre alkalmas legyen, ügy is eljárhatunk, hogy az aprított koksz egy részét az őrlőből a keverőbe továbbítjuk, ahol fűtőolajjal keverjük olyan folyékony szuszpenzióvá, amely ellenőrzött mennyiségű szemcsés fa/cellulóz/-kokszot tartalmaz. A keletkező fűtőolaj-koksz szuszpenziót a keverőbői a termék-tárolóba vezetjük. A nyersanyag számos cellulóztartalmu anyag bármelyike vagy tetszés szerinti keveréke lehet, ideértve a fafeldolgozásból keletkező vagy a mezőgazdaságban hulladékként jelentkező cellulóztar talmu anyagokat. így például termesztés előfordulású cellulóztartalom anyagok, mint a tőzeg, továbbá a cellulóztartalom hulladékanyagok, mint a für észpor, kéreg, forgácsf ágak, hulladékfa, a fafeldolgozásból a fűrésztelepekről, továbbá a különböző mezőgazdasági hulladékanyagok, mint a gyapotszár, dióhéjak, kukoricalevél es hasonlók alkalmas kiindulási anyagok. A nyersanyagot, mielőtt az autoklávba vezetnénk, ajánlatos előkezelésre vinni; az előkezelés tartalmazhat egy olyan lépést, amelyben a felesleges víztartalom eltávolítása a oél; ezáltal a majadék nedvességtartalom olyan szintig csökken, amelynél a kezelés könnyebb és a következő lépésbeneltávolitandó vízmennyiség kisebb. Mivel az autoklávos kezelés során lényegében a nyersanyagban lévő összes nedvességtartalom eltávozik, az e~ lobbi előkezelő lépés a legtöbb mezőgazdasági és fafeldolgozási hulladék esetében szükségtelen. Az előkezelés magában foglalhat nyersanyag-aprltó vagy poritó lépést, amelynek során a nyersanyag jellegétől függően a ssemcsenagyságot a kezelésre és feldolgozásra alkalmas méretűre állítjuk be. A darabolás vqg y aprítás ezen kivül tartalmazhat megfelelő osztályozó vagy szitáló lépést; ebben a túl nagy szemcséket lehet kiválasztani és az apritóba visszatáplálni. A nyersanyagot a feltételes előkezelő lépés végrehajtásával vagy anélkül a bevezető nyíláson át a reaktorba tápláljuk és ott meghatározott ideig legalább 399 °0 hőmérsékleten, legalább 70 bar nyomáson kezeljük, hogy kémiai szerkezete a hőhatás következtében a kívánt módon átrendeződjék, és a benne lévő nedvességtartalom és az illósodó szervesanyag tartalom egy része, továbbá a belőlük keletkező szerves bomlástermékek gőzzé alakuljanak; a gőzt a reaktorból kibocsátjuk és célszerűen hűtőn vezetjük át, hogy az értékes kémiai melléktermékeket tartalmazó kondenzáltathato fázist különválasszuk és összegyüjtsük. A hűtőből távozó, lényegében nem kondenzálódó gázokat előnyösen fütőgázként, a reaktor fűtésére és kisegitő energiaforrásként lehet használni az eljárás energiaszükségletének fedezésére; az esetleges többlet értékesíthető. Az autoklávos kezeléshez legalább 399 °C-os hőmérséklet szükséges,előnyösebb azonban 538 °G körül dolgozni, ahol a nagyobbmérvu illodás es hőhatásra végbemenő nyersanyag-szerkezet 3
