180256. lajstromszámú szabadalom • Maradék fűtőolajból és porított fa-koksz keverékből álló fűtőanyag és eljárás cellulóz tartartalmú anyagokból koksz előállítására
180256 átalakulás következtében több fix-karbon keletkezik és rüvidebb autoklávoa kezeléssel, nagyobb hatásfokkal végezhető a művelet. Az autoklávoa kezelés hőmérséklete kb. 677 °C-lg emelhető; enmár rendszerint előnytelenek, mert a nagy mennyiségben keletkeznek a szikoké ztermékhez viszonyítva,. Különbéi ^Q-6^3 °C közötti hőmérsékletnyomástartományban. A legnagyobb albor lehet. A 231 bárt meghaladó nyomások ilyen nagy nyomásoknak ellenálló nyomásúéi magasabb hőmérsékletek nem kondenzálódó gázok túl lárd, feljavított minőségű sen jó eredményeket értünk tartományban é3 70-210 bar kalmazható nyomás 231 előnytelenek, mert az álló berendezések előállítása nagyon drága és az ekkora nyomások alkalmazásából nyert eredmények semmivel sem jobbak, mint a 210 bar alatt kapottak. A nyersanyag tartózkodási ideje az autoklávban a megfelelő hőmérséklet-nyomás viszonyoktól függ, amelyeket a továbbiakban jellemzett körülmények között tartunk, hogy a nedvességtartalom lényegében teljes elgőzölgését és az illékony szerves öszszetevők egy részének illósodását elérjük és a cellulóz-nyersanyag hőhatásra történő szabályozott szerkezet-átrendeződése bekövetkezzék. A hőhatásra bekövetkező szerkezet-átrendeződés lefolyása nem teljesen tisztázott, de feltételezhető, hogy a cellulóz nyersanyag sejtszerkezetében jelenlévő gázok és a pirolizis termékek között lejátszódó két vagy több egyidejű kémiai reakcióból áll. A szerkezet-átrendeződési reakciók végeredménye a kémiai jelleg megváltozása, a szén-hidrogén arány növekedése és a kén és oxigén tartalom csökkenése, amint azt a koksztermék elemi analízise bizonyltja. Az autoklávoa kezelés alatt ugyancsak lejátszódik egy meghatározott mértékű termikus szerkezet-átrendeződés és/vagy a kémiai szerkezet lebomlása újabb gáztermékek keletkezése kíséretében, amelyek szintén a gázfázisba távoznak. Az autoklávban uralkodó nyomás és hőmérséklet növekedésével a reaktorban szükséges tartózkodás ideje csökken; ezzel szemben hosszabb tartózkodási idő szükséges ha kisebb hőmérsékletet és nyomást alkalmazunk. Rendszerint 482-649 °C közötti hőmérsékleteken és 70-210 bar nyomáson a 15 perctől 1 óráig terjedő tartózkodási idők a megfelelőek. Jó eredmények érhetők el bizonyos anyagokkal, ha a megengedhető legnagyobb hőmérséklet- és nyomástartományban olyan rövid tartózkodási időt alkalmazunk, mint 5 perc. de egy órán túli reakcióidő is alkalmazható, általában az egy óránál hosszabb tartózkodási idő nem nyújt lényeges előnyt a 15 perctől 1 óráig terjedő tartózkodási idővel szemben, gazdasági szempontból pedig hátrányos az ilyen hosszú tartózkodási idők alatt lecsökkent feldolgozóképesség és hatásfok. Az autokláv belső terének nyomán alá helyezése kényelmesen kivitelezhető olymódon, hogy a nyersanyag nedvességtartalmának figyelembevételével szabályozzuk a betáplált nyersanyagnak az autokláv belső teréhez viszonyított mennyiségét, hogy magasabb hőmérsékletre hevítve a tulhevitetfc vízgőz és Illékony szerves anyag által képződő gázfázis az autoklávban a kívánt nyomást fejtse ki. Az autokláv nyomása növelhető ezen kívül olymódon Is, hogy sűrített^ nem oxidáló vagy redukáló gázokat vagy nagynyomású gőzt vezetünk az autoklávba. Az autoklávoa kezelés befejezése után, találmányunknak megfelelően az autoklávot lehűtjük vagy léghütéssel vagy» valamilyen hűtőfolyadékkal, például hűtővízzel olyan hőmérsékletre, amilyenen az autoklávban feljavított minőségű szilárd kokszter-4
