180224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oktahidro- 1H-benzo-(4,5)furo[3,2-e] izokinolin származékok előállítására

180224 melléktermékek képződése és más raellékxeakciók megelőzhetők le­gyenek. A reagáltatáat nyomás alatt, 50 - 150 °C-on hantjuk vég­re. általában a reakcióidő csökken, ha magasabb hőmérsékleteken dolgozunk. Egy Így kapott II általános képletü aminvegyületet ezu­tán egy megfelelő III általános képletü vegyületté - a képlet­ben í?4 jelentése XX vagy XXI képletü csoport - alakítunk úgy, hogy 0-30 °c-on folyadékfázisben egy inert oldószerben -pí­ron 3- vagy 6-karbonsav és tionil-klorid reagáltatása utján ka­pott R/J.C001 általános képletü savkloriddal reagálhatjuk. E cél­ra oldószerként nem-alkohol jellegű oldószereket, például tet­­rahidrofuránt, toluolt vagy metilén-kloridőt hasznaihatunk. A reagáltatáat piridin jelenlétében hajtjuk végre a reakcióelegy bázlkussá tétele, illetve a képződő hídrogén-klorid megkötése céljából, mert különben az utóbbi vegyületet maga a II általá­nos képletü kiindulási vegyület kötne meg és ez a hozamot nyil­vánvaló módon osökkentené. Előnyösnek bizonyul a savkloridot kis fölöslegben használni kedvező reakciósebesség biztosítása céljából. A reakcióba nem lépett savkloridot a reakcióelegyből bázissal végzett extrahálás utján eltávolítjuk. Ezután egy III általános képletü vegyületet önmagában is uj módon intramolekuláris Dlels-Alder reakcióba viszünk úgy, hogy 150 - 500 °C-on tartjuk annyi időn át, amely alatt a kívánt reakció végbe megy anélkül, hogy akár a kiindulási anyag, akár a képződő termék hőbomlást szenvedne. így tehát magasabb hőmér­sékleteken rövidebb reakcióidőt kell biztosítani a hőbomlás meg­előzése céljából. A reakció végbemehet folyadék- vagy gőzfázis­ban. Ha folyadékfázisban dolgozunk, akkor a kiindulási anyagot előnyösen feloldjuk egy közömbös oldószerben, például aromás szénhidrogének, klórozott aromás szénhidrogének vagy alifás vagy aromás éterek valamelyikében. A 150 - 300 öC-os előnyös hőfok­tartományban a folyadekfázisu reakció időtartama mindössze 1 pero és akár néhány hét között változhat* A kiindulási anyag polimerizálódása utján jelentkező hozamcsökkenés megelőzése cél­jából a reagáltatást légmentesitett aoél- vagy üvegedényben le­het végrehajtani azt követően, hogy a kiindulási anyagot és/vagy ennek oldatát gondosan gázmentesitettük. A kiindulási anyag nem kívánatos polimerizációja csökkenthető továbbá egy szabad gyö­­kös polimerizációs inhibitor, például fenotiazin jelenlétében* Előnyösen a reagáltatáat úgy hajtjuk végre, hogy a kiindulási anyag hig /mintegy 0,5-1 auly^-os/ 1,2.4-triklór-benzolos ol­datát nitrogénatmoszxérában viaszaiolyat 0 hütő alkalmazása mel­lett annyi időn át forraljuk, amennyi a Diels-Alder reakció be­fejeződéséhez lényegében elegendő.. Ennek az előnyös foganatosi­­tási módnak a reakcióideje R. jellegétől függ. A reagáltatás úgy is végrehajtható, hogy aAkiindulási anyagot 300 - 500 °C~on desztilláljuk egy hőcserélő közegen át, például kvarczúzalékkal töltött forró kvarocsövön át* Ezután egy igy kapott IV általános képletü vegyület oito­­lohexadiéngyürüjét telítésig redukáljuk hagyományos módon vég­rehajtott katalitikus hidrogénezéssel, folyadékfázisban 20-100 °C-on. E célra olyan szokásos hidrogénező katalizátorokat hasz­nálhatunk, mint például a Raney-nikkel, platina vagy a palládi­um, amely katalizátorok bármelyike adott esetben fel lehet vi­ve egy alkalmas hordozóra. A reagáltatást hidrogéngáz-fölöaleg­­gel, illetve a nyomást és a hőmérsékletet illetően viszonylag 5

Next

/
Thumbnails
Contents