180211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-gvajakonsav előállítására és az ezt tartalmazó diagnosztikum
180211 hatók. Változtatható végül a betáplált gvéjakgyanta és az eluálószer mennyisége is. Védőgázként előnyösen nitrogént vagy szén-dioxidot használunk. A találmány tárgya továbbá javított diagnosztikus szer rejtett vérnek az ismert gvajak-próbához hasonló módon történő kimutatására a székletben, amelyben a természetes gvajakgyanta helyett kromogénként a peroxidáz és a hidrogénhiperoxid reak* cióját követően 600 nm-nél meghatározva E, =.legalább 200 J. G ul fajlagos extinkcióju A-gvajakcnsavat alkalmazzuk. A kísérletek meglepő módon azt mutatják, hogy azismert gvajak-próbáéhoz hasonló módon előállított, kromogénként azonban az A-gvajakonsavat tartalmazó próbapapirok a "mesterséges széklettel" /vér a vizben / éppoly érzékenyen reagáltak, mint a kereskedelemben szokványosán kapható, a tisztitat lan gvajakgyanta alapon előállított próbapapirok. Olyan természetes székletek eseteben viszont, amelyekhez 1-3% vért adtunk, a találmány szerinti próbapapirok positiv reakciót mutattak, mig a kereskedelmi szokványos próbapapirral kapott eredmények ingadozóak, miközben az érzékenységi határ székletenként 1-7%» aőt ennél nagyobb mértékű vért; art a lommal is ingadozik. Amint azt már fent ismertettük, a találmány szerinti A-gvajakonsavat fajlagos extinkciójával jellemezzük. Minthogy a gvajakonsav elkülönítésére szolgáló eljárásoknál az A-gvajakon^ sav tisztasága a feldolgozásra kerülő gva jakgyantától és a mindenkori eljárási körülményektől függ, igy a kapott A-gvajakonsav fajlagos extinkciója is különböző. Megállapítottuk, hogy azok az A-gvajakonsav készítmények alkalmasak különösen a diagnosztikumok céljaira, amelyeknek fajlagos extinkciója meghaladja a 200-as értéket.^A nyers gvajakg^anta fajlagos extinkciójának értéke közelítőleg 100, amely értéket az A-gvajakonsav, a furogvajacin és a többi ismeretlen oxidálható alkotó változó mennyiségei befolyásolnak. A diagnosztikumban az A-gvajakonsavat 40-250 mg, előnyösen 5O-I5O mg per 100 ml impregnáló oldat mennyiségben alkalmazzuk, mégpedig 250-es fajlagos extinkció értekkel. Ettől eltérő fajlagos extinkció érték esetén az értékeket megfelelően korrigáljuk. Az orvosi gyakorlatban és a klinikai laboratóriumi munkában az utóbbi években diagnosztikai segédeszközként egyre inkább teret nyertek az úgynevezett gyorspróbák. Ezek általában szivóképes hordozók, többnyire papirok, amelyeket a kimutatási reakcióhoz szükséges »vegyszerekkel itatnak át és amelyek a vizsgálandó folyadékba történő bemerítés után szinreakciót adnak. A kóros vagy kórokozó testtartalom kimutatását vagy félkvantitativ meghatározását ezekkel gyorsan és biztosan elvégezheti a szakképzetlen személyzet, igy az orvosi segédszemélyzet is. Az ilyen tipusu próbapapirok a tulajdonképpeni reakcióösszetevőn kívül adott esetben egy sor adalékanyagot is tartalmazhatnak, igj? például puff ereket, nedvesitőszereket, vastagitószereket, védokollóidokat, komplexképzőket és stabilizálószereket, amelyek a próbában alkalmazott indikátor és a próba alkalmazási céljától függően válhatnak szükségesekké. A találmány tárgyához tartoznak ezért próbapapirok is rejtett vér kimutatására a székletben, amelyek kromogénként a peroxidáz és a hidrogén-hipercxid reakciója után 600 nm-néí meg-4
