180149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(2,4-alkadien- 1-il)-2-hidroxi- metli3,4,5- trihidroxi- piperidin- származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

180149 azok az inhidibtorai, amelyek egymás hatását kölcsönösen kiegé­szítik, kombinálhatók, tehát a találmány szerinti inhibitorokat egymással vagy már ismert inhibitorokkal kombináljuk. Néhány esetben előnyös a találmány szerinti inhibitorok és ismert orális antldiabetikumok / ,-citotróp azulfonil-karba­­mid-származékok és/vagy a vér cukorszintjére ható biguanid-szár­­mazékok/ valamint a vér lipidtartalmát csökkentő hatóanyagok, például klofibrát, nikotinsav, kolesztiramin és mások kombiná­ciója is. A vegyuletoket higitás nélkül, például porként vagy zse­latin kapszulákban vagy hordozóanyaggal kombinálva gyógyszerké­szítményben alkalmazhatjuk. A gyógyszerkészítmények 0,1 - 99,5 % inhibitort tartalmaz­hatnak olyan farmakológiailag elfogadható, nem toxikus, inert hordozóanyaggal együtt, amely egy vagy több szilárd, felig szi­lárd vagy folyékony higitóazert, töltőanyagot és/vagy nem toxi­kus. inert és farmakológiailag elfogadható gyógyszergyártási segédanyagot tartalmazhat. Ilyen gyógyszerkészítmények előnyö-' sen adagolási egységek formájában állnak rendelkezésre, azaz fi­zikailag diszkrét, az inhibitor meghatározott mennyiségét tar­talmazó egységek formájában, amely annak a dózisnak a töredéke vagy többszöröse, amely a kívánt gátló hatás előidézéséhez szük­séges. Az adagolási egységek 1,2,5,4- vagy több egyszeri adagot vagy annak felét, harmadát vagy negyedét tartalmazzák. Egy egy­szeri adag előnyösen elegendő mennyiségű hatóanyagot tartalmaz ahhoz, hogy előre megállapított adagolási séma szerinti alkalma­zásánál egy vagy több adagolási egységgel a kívánt gátló hatást elérjük. Általában a napi dózist vagy annak a felét, harmadát * vagy negyedét adagoljuk minden nappali fő- és mellékétkezéshez. Más gyógyszereket is alkalmazhatunk. Bár az adagolást és az adagolás pontos módját minden esetben gondosan mérlegelni kell, a szakember alapos Ítéletének és a páciens állapotának, korának és súlyának, a betegség fajtájának és súlyosságának fi-Íyelembevétele mellett körülbelül 0,5 - 100 mg/testsúly kg ta­­álmány szerinti hatóanyagot adagolunk naponta. Néhány esetben kielégítő hatást érünk el kisebb dózissal, mig más esetekben na­gyobb dózis szükséges. A találmány szerinti vegyületek kiszerelése és alkalmazá­sa szempontjából a 94-7 számú európai nyilvánosságrahozatali i­­ratot vehetjük alapul. Enzimgátláai próba szaharázzal in vitro Az in vitro enzimgátláai próba lehetővé teszi egy anyag enzimgátló aktivitásának a meghat ár ozás át úgy, hogy azt össze­hasonlítjuk a szolubilizált intesztinális diszaharidáz-komplex aktivitásával az inhibitor jelenlétében és távollétében /úgy­nevezett 100 %-érték/. A gátlás! próba specifitását meghatározó szubsztrátként gyakorlatilag glükozmentea szaharózt használunk /glükóz ^100 ppm/, az enzimaktivitás meghatározása a glükóz­­-dehidrogenáz es a nikotinsavamid-adenin-dinukleotid kofaktor segítségével szabaddá tett glükóz spektrofotometriás meghatá­rozásán alapul. Egy szaharáz-gátló egység /SIE/definíció szerint az az inhibitoraktlvitás, amely egy definiált vizsgálati oldatban az előre megadott szaharolitikus aktivitást egy egységgel /szaha­­ráz egység * SE/ csökkenti, a szaharáz egység akkora enzimakti­vitást jelent, amely előre megadott feltételek között egy yumol 3

Next

/
Thumbnails
Contents