180090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzal húzására és eljárás ennek előállítására

9 180090 10 alatt körülbelül 1200 °C, ugyanekkor a volfram, szén és nikkel eutektikus hőmérséklete 1300 °C fö­lött van. Ezért a találmány szerinti berendezésbe, összetett gyémánt testbe jutó folyadékfázisnak vá­­' logatás szerinti magas molibdén-tartalma van és a kötőfázisban egy főként molibdént tartalmazó kar­­bid csapódik ki. A találmány szerinti berendezésnek, illetve ösz­­szetett gyémánt betétnek szintereit gyémántré­szecskékből álló gyémánttartalma 70 vagy ennél is több térfogatszázalék, a többi egy kötőfázis, amelyben egy vascsoportba tartozó fém és főként molibdént tartalmazó karbid van. A színtereit gyé­mánt betétben a gyémántkristály szemcsék nagy­sága az 1 mikronos vagy még ennél is kisebb finom szemcsékből maximálisan 500 mikronig terjed, de előnyös az olyan szintereit test alkalmazása, amely­ben a finom szemcsék 10 mikron nagyságúak vagy ennél kisebbek. Ilyen finomságú szemcsékből álló szintereit gyémánttest nyerése céljából szükség van arra, hogy kiinduló anyagként 10 mikron vagy en­nél is kisebb nagyságú fimon gyémánt port használ­junk. Finom szemcsékből álló gyémántpornak ultranagy nyomás alatti szinterelése esetén főként a porral megtölteni kívánt befogadó edény tulajdon­ságai problémát okozhatnak. Általában nehéz nagy keménységű és kevésbé deformálható poranyag, gyémánt poranyag betétet készíteni szobahőmér­sékleten, és főként egy finom por esetében legfeljebb 60% -os töltési sűrűséget lehet elérni még akkor is, ha a töltést nyomás alatt végezzük. Ha egy talál­mány szerinti berendezést, összetett gyémánt be­tétet úgy készítünk, hegy az előszinterelt cermet anyag lyukját gyémántporral töltjük föl és ultra­nagy nyomás alatt sajtoljuk és fűtjiik, a befogadó edényként szolgáló cermet anyag deformálódhat és zsugorodhat, és így n3"omást visz át a gj'émánt­­porra. A cermet anyag akkor sem törhet el, ha ilyen deformálódást hozunk létre. Ha a befogadó edényhez ismert típusú WC—Co ötvözetet haszná" lünk, ez képes az ilyen deformálódás követésére, ha nagy kobalt tartalmú, azonban ebben az eset­ben nagy mennyiségű kobalt megy át a színtereit gyémánt testbe és a nyert gyémánt betétben a kö­tőfázis nagy mennyiségű lesz. Ez nem előnyös. A találmányban használt, túlnyomóan /Mo, W/C típusú karbidot tartalmazó cermet sokkal nagyobb -mértékben alkalmas plasztikus deformálódás végre­hajtására, mint a WC—Co ötvözetek, bár mind­kettőben ugyanaz a kötőfémtérfogat van, és így . különösen alkalmas finom szemcsés gyémánt betét előállítására. Mint az 5—1. ábrán látható, a /Mo, W/C alapú cermet anyagnak /A: /Mo,Wa/C—11 térfegatszáza­­lék Co; B: /Mo,Wa/—15,3 térfogatszázalék Co/' ki­sebb a keménysége alacsonyabb hőmérsékleten és nagyobb a keménysége magas hőmérsékleten, mint a WC alapú /C: WC—11 térfogatszázalék Co; D: WC—15,3 térfogatszázalék Co/ cermet anyagnak. Az 5—2. ábra a /Mo, W/C alapú cermet anyagokat és a WC—Co ötvözeteket hasonlítja össze a nyo­másra létrejövő deformációk jellemzői szempontjá­ból, ahol A: /Mo,Ws/C—11 térfogatszázalék Co; E: /Mo5W5/C—19 térfogatszázalék Co; C: WC—11 térfogatszázalék Co; F: WC—16 térfogatszázalék Co és C : WC—24 térfogatszázalék Co és x egy törés­pontot mutat. Az ugyanolyan térfogatszázalék kötő fémfázissal rendelkező A és C ötvözetek összehason­lítása alapján kitűnik, hogy az előbbinél szakadás­kor nagyobb az erő, a belső feszültség. Az A ötvö­zetben nagyobb a feszültség, mint a nagyobb térfo­gatszázalék kobaltot tartalmazó G ötvözetben. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a /Mo, W/C alapú cermet még kis mennyiségű kötőfázis esetén is alig törik akkor, ha az összetett betétet egy ultra­nagy nyomás alatt szintereljük és egy fimom gyé­mánt szemcsékből álló, kis kötőfémtartalmú be­rendezést, illetve összetett gyémánt betétet nye­rünk egy ilyen cermet anyag használata esetén. A találmány szerinti berendezésre, illetve színte­reit, összetett gj'émánt betét előállítására szolgáló eljárásra különösen jellemző, hogy egy ultranagy nyomás alatti szinterelés esetén a hőmérséklet- és nyomásviszonyok nagymértékben mérsékeltek. A /Mo, W/C alapú cermet anyagnál a minimális szinterelési hőmérséklet a molibdén volframhoz viszonyított arányának növelésével csökken. A 6. ábra különböző /Mo, W/C alapú A, B, D és C cermet anyagoknak szinterelési hőmérséklettől függő zsu­gorodási görbéit szemlélteti. Ezek a cermet anya­gok WC, /Mo5W5/C, /Mo,WJ vagy (Mo^WJG kar­­bidokat tartalmaznak, 20 súlyszázalék Co+Ni (1:1) ötvözettel kombinálva. A /MOgWj/C D ötvö­zet esetében a zsugorodás már 1225 °C-on befejező­dik, ami 100 °C-kal alacsonyabb, mint a WC A ötvö­zete esetében, amelynél a zsugorodás 1325 °C-on vagy ennél magasabb hőmérsékleten fejeződik be. A 7. ábra a találmány szerinti berendezéshez, összetett gyémánt betéthez használt /Mo, W/C ala­pú cermet anyagoknak általában vákuumban való szinterelési hőmérséklete és a létrejött szintereit test illetve betét sűrűsége, illetve tömörsége közötti vi­szonyt mutatja, ahol A: /Mo5W5/C—10 súlyszáza­lék Co—10 súljTszázalék Xi ötvözet: B: /Mo,W3/C —10 súlyszázalék Co—10 súlyszázalék Xi ötvözet; C: /Mo.W./C—10 súljaszázalék Co—10 súlyszázalék Ni ötvözet. A vonalkázott részek mutatják, hogy a szinterelési hőmérséklet és a szintereit test sűrűsége az ötvözetben levő széntartalomtól függően válto­zik. Ebben a grafikonban a vonalkázott rész alatti görbe mutatja az x = 0-nak megfelelő magas szén­­ötvözetét, ahol az ötvözetben levő kombinált szén­­tartalom /Mo, W/jC,., alakban van, és a vonalkázott rész fölötti görbe mutatja az x = 0,4-nek megfelelő alacsony szénötvözetet. Mint az ábrából kitűnik, a /Mo, W/C alapú cermet egy alacsonyabb szinterelé­si hőmérsékletet mutat akkor, ha a karbidban a széntartalom nő. Ez annak következménye, hogy a Mo—C—Co (Xi) eutektikus pontja alacsonyabb, mint a W—C—Co (Ni)-é és ennek az eutektikus öt­vözetnek olvadéka behatol a szintereit gyémánt részbe és itt egy molibdénben gazdag ötvözetű kötő­­fázist képez. Ennél a kísérleti eljárásnál a szintere­lés hőmérséklete a szén tartalom csökkenésével ará­nyosan választható. A jMo,WJC alapú C ötvözet 1200 cC-on teljesen szinterelődik. A WC—Co ösze­­tételű cermentált karbidötvözetek esetében a fo­lyadékfázist létrehozó hőmérséklet körülbelül 1300 °C, azonban teljesen szintereit testet csak akkor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents