180090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzal húzására és eljárás ennek előállítására
21 180010 22 testet készítettünk [Mo^WJC—10 térfogatszázalék Co—10 térfogatszázalék Ni—0,5 térfogatszázalék l’e ötvözetből és 1—2 mikron szemcsenyagságú gyémántporral töltöttük fel. Ezt a szerelvényt ugyanolyan berendezésben és ugyanolyan módon szintereltük, mint az 1. példánál, kivéve hogy a nyomást 52 kbarra, a hőmérsékletet pedig 1250 °C- ra állítottuk be és a szinterelést 30 percig végeztük. A nyert színtereit testet használva hasonló huzalhúzó vizsgálatot végeztünk, mint a 10. példa esetében. A kimerülésig 0,5 tonna huzalt tudtunk húzni. Ez az eredmény jobb, mint az ismert megoldásokkal elérhető eredmények. 12. példa /Mo9W,/C—20% Co ötvözetet, /Mo9W,/—15% Ni—5% Co ötvözetet és ßlo^WJC—20% Ni ötvözetet készitettiink, amelyekhez egy /MoBWI/1C0 9 karbidot, Co port és Ni port használtunk és amelyet 1350 °C hőmérsékleten vákuumban szinterel - tiink. Amikor ezeknek a szerkezeteknek vizsgálatát végeztük, tű alakú durva kristályos /Mo, W/C-t találtunk a /Mo,WJ—20% Co ötvözet esetében, azonban az utóbbi két ötvözet, azaz amelyekben nagyobb volt a nikkeltartalom, egy jó szerkezetet mutatott, mert e szerkezetekben finoman eloszlott /Mo, W/aC volt. E két ötvözetet használva színtereit gyémánt testeket készítettünk 52 kbar nyomáson és 1300 °C hőmérsékleten, 10 perces hőntartás mellett. A nyert szintereit testek /Mo, W/C ötvözet részében és a színtereit gyémánt részekben repedések nem voltak. 13. példa Egy .''Mo^W/l'i, C, Co por és Ni por keveréket készítettünk és ezt (MOjWyTgjC—15% Co—5% Ni ötvözetté szintereltük. Ennek az ötvözetnek egy színtereit teste ugyanolyan alakú volt, mint az 5. példa esetében és e testet 3 mikron szemcsenagyságú finom gyémántporral töltöttük föl, majd 52 kbar nyomáson és 1350 °C-on szintereltük. Amikor a nyert színtereit test szintereit gyémánt részét röntgensugaras mikroanalizátor használatával elemi analízisnek vetettük ála, azt talál tűk, hogy Mo, W és Ti, valamint Co és Ni van jelen. Amikor a /Mo, W, Ti/C—Co—Ni ötvözet rész szerkezetét vizsgáltuk, az M„C típusú karbid granulált állapotban volt és egyenletesen oszlott el a szerkezetben. 14. példa Egy hengeres alakú, 13 mm külső átmérőjű, 4 mm belső átmérőjű és 8 mm magas szintereit testet készítettünk /Mo9W,/C—10 térfogatszázalék Co— 10 térfogatszázalék Ni ötvözetből és ezt olyan porkeverékkel töltöttük fel, amelyben 90 térfogatszázalék 1 mikron vagy ennél is kisebb (fő szemcsenagyság 0,3 mikron) szuperfinom gyémántpor és 10 térfogatszázalék 1 mikron vagy ennél is kisebb szemcsenagyságú WC por volt. Ezt a poranyagot a henger fölső és alsó részén vékony lemezekkel fedtük, amelyek anyaga /Mo.W^C alapú cermet anyag volt. A nyert szerelvényt, ultranngy nyomású berendezésbe helyeztük, majd 52 kbar nyomáson és 1250 °C hőmérsékleten 10 percig szintereltük. A szintereit testen végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ez körülbelül 0,3 mikronos szuperfinom szemcséjű gyémántkristályokból volt összetéve, a cermet anyagból belépő Mo a WC-vel szilárd oldatot képzett és a kötőanyagban /Mo, W/C kristályokat hozott létre, továbbá a cermet anyagból körülbelül 7 térfogatszázalék Co és Ni jutott a színtereit gyémánt részbe. Ha e színtereit test felhasználásával egy 0,36 mm átmérőjű lyukkal kiképzett huzalhúzó berendezést készítünk és ezt huzalhúzási vizsgálatnak vetjük alá, hasonló munkafelületet kapunk, mint a természetes, egyetlen kristályból kialakított gyémánt test esetében, azonban a találmány szerint készítet t berendezés élet tartama háromszor akkora, mint az egykristályos kialakításnál. 16. példa pékiánál is használt /Mo.WJC alapú cermet anyag belső felületét 0,1 mm vastag Cr-mal plattíroztuk. Ezután a cermet anyagba olyan porkeveréke öltöttünk, amelyben — a 14. példában ismertetetthez hasonlóan — 85 térfogatszázalék 1 mikron vagy ennél is kisebb szemcsenagyságú gyémánt por, 13 térfogatszázalék jMotWJG por és 2 térfogatszázalék Cö por volt. A port a fölső és alsó részen vékony lemezekkel fedtük, amelyeknek belsőfelülete Cr-mal volt plattírozva. Ezt a szerelvényt ultranagy nyomású berendezésbe helyeztük és szinterelésnek vetettük alá ugyanolyan körülmények között, mint a 14. példa esetében. A szintereit test vizsgálata azt mutatta, hogy a színtereit gyémánt résznek ugyanaz az összetétele, mint a kiinduló porkeveréknek, és a színtereit test 0,3 mikron szemcsenagyságú, szuperfinom gyémántkristályokból volt összetéve. A szintereit gyémánt rész és a /Mo9W,/C alapú cermet anyag kerületén egy Cr réteg volt, amely három Cr karbid rétegből állt, a színtereit gyémánt test mellett és egy fémes Cr réteg a középső részen. 16. példa A 14. példában használthoz hasonló, 85 térfogatszázalék 1 mikron vagy ennél is kisebb szemcsenagyságú gyémánt porból, 8 térfogatszázalék Mo2C porból, 2 térfogatszázalék WC porból, 1 térfogatszázalék TiC porból és 4 térfogatszázalék Co porból egy porkeveréket készítettünk. A 14. példában használthoz hasonló anyagú /Mo9W,/C alapú cermet anyagot használtunk gyűrű alakban, és a fedőlemezeket kémiai gőzlecsapatási módszerrel 15 mikron vastag TiN réteggel vontuk be. Ezt a lecsapatást úgy végeztük, hogy H2 és Na gázokból keveréket készítettünk 1:1 arányban, e gázkeverékhez körülbelül 4% TiCl4 fölmelegített folyadékot adtunk, a gázokat ezen átbuborékoltattuk és az eredményként nyert gázkeveréket egy olyan kemencébe áramoltattuk, amelyben a gáznyomást 40 Torr értéken tartottuk, a belső hőmérsékletet pedig 800 °C-on tartottuk, 8 óráig. Az így TiN-nel bevont cermet anyagot kevert gyémántporral töltöttük fel és ugyanolyan körülmények között szintereltük, mint a 14. példa esetében. A szintereit testen végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ez szuperfinom gyémántkristályokból volt összetéve, amelyek TiN rétegen keresztül voltak a /Mo,W,/C alapú cermet anyaghoz kötve. A szintereit gyémánt rész kötő fázisában hexaédercs kristálytípus /Ti, Mo, W/C fázisának 1 mikron vagy ennél is kisebb nagyságú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
