179982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azacikloalkán- és azacikloalkán- származékok előállítására
5 179982 6 A) módszer Valamely (IX) általános képletű 2-bróm-difenil-metán-származékot — ahol R1 és R2 a hidroxilcsoport kivételével megfelel a fenti meghatározás szerintinek — valamely alkil-lítium-vegyülettel —80 °C és —30 °C közötti hőmérsékleten valamely oldószerben, mint éterben, hexánban vagy tetrahidrofuránban történő kezelés útján a megfelelő litio-származékká alakítunk; a kapott litio-származékot egy (X) általános képletű vegyülettel— ahol m, n, m +n jelentése a fentivel egyező, R pedig rövidszénláncú alkilcsoportot, fenil-(rövidszénláncú)-alkilcsoportot vagy cikloalkil-(rövídszénláncú)-alkil-csoportot képvisel — reagáltatjuk —80 °C és —20 °C közötti, előnyösen —60 CC és —30 °C közötti hőmérsékleten, valamely oldószer, mint éter, tetrahidrofurán vagy hexán jelenlétében, amikoris a fenti (VII) általános képlet szűkebbkörű esetét képező (XI) általános képletnek — ahol R, R1, R2, m, n és m+n jelentése a fentivel egyező — megfelelő vegyületet kapunk. Az ismertetett eljárás kiindulási anyagaként felhasználásra kerülő (IX) általános képletű 2-bróm-difeníl-metánok a megfelelő 2-bróm-benzofenon-származékok redukálása útján állíthatók elő. E redukció például az ismert Clemmensen-redukció módjára folytatható le. Egy más igen alkalmas módszer szerint hidrogén-jodidot és foszfort alkalmazunk redukálószerként és a redukciót visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralással folytatjuk le. A kiindulási vegyületként felhasználásra kerülő 2-bróm-benzofenon-származékok a (XI) általános képletű 2-bróm-benzoil-klorid-származékoknak valamely (XIII) általános képletű helyettesített benzollal — e képletekben R1 és R2 jelentése a fentivel egyező — a Friedel—Crafts-reakció körülményei között lefolytatott reagáltatása útján állíthatók elő. B) módszer A fent leírtnak megfelelő N-helyettesített azacikloalkanolok — amelyek (X) általános képletében R benzilcsoportot képvisel — például palládiumos aktívszénkatalizátor jelenlétében történő hidrogénezése útján a megfelelő N-helyettesítetlen azacikloalkanolok állíthatók elő. C) módszer Valamely, a (X) általános képletnek megfelelő, de a nitrogénatomon helyettesítetlen azacikloalkanolt valamely alkalmas savanhidriddel, savval, vagy savkloriddal történő észterezés útján olyan (VII) általános képlet körébe eső észterré alakítunk át, amelyben X=—C—OR5, ! R5 pedig rövidszénláncú acilcsoportot, benzoilcsoportot vagy a cikloalkil-gyűrűben 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkanoil-csoportot képvisel. E reakció hozamát sok esetben növelhetjük oly módon, hogy a kiindulási azacikloalkanolt előbb litio-származékká alakítjuk át, majd ez utóbbit észterezzük. D) módszer A B) módszer leírása során említett N-helyettesítetlen azacikloalkanolt ismert módon benzoil-kloriddal reagáltatjuk és így a megfelelő N-benzoil-azacikloalkanolt kapjuk. E) módszer Valamely, az A) vagy B) módszer leírása során említett azacikloalkanolt dehidrálás útján a megfelelő (XIV) általános képletű azacikloalkén-származékká — ahol R, R1, R2 és njelentése a fentivel egyező —alakítunk. Ezt a dehidrálást különféle dehidrálószerekkel, például trifluor-ecetsavval, hangyasavval vagy jégecet és tömény sósav elegyével folytathatjuk le, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. F) módszer Valamely (XIV) általános képletű azacikloalkénszármazéknak a B) módszer szerint történő hidrogénezésével a megfelelő (XV) általános képletű N-helyettesi tét len vagy N-helyettesítctt azacikloalkán-származék— ahol R benzilcsoport kivételével a fenti meghatározásnak megfelelő jelentésű — állítható elő. G) módszer A (XV) általános képletnek megfelelő N-helyettesített azacikloalkánok — ahol R alkilcsoportot képvisel — valamely klór-hangyasav-észterrel, például valamely alkitvagy fenil-klór-formiáttal, 25—125 °C hőmérsékleten, valamely oldószerben, például toluolban, benzolban vagy diklór-metánban történő reagáltatása útján a (VII) általános képlet körébe tartozó megfelelő N-alkoxikarbonil- vagy N-feniloxikarbonil-azacikloalkán-származékok állíthatók elő. H) módszer A G) módszer ismertetése során leírt N-alkoxikarbonil- vagy N-feniloxikarbonil-azacikloalkánok valamely bázissal, például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal, valamely oldószerben, például vízben vagy etanolban történő kezelése vagy valamely* savval, például hidrogén-bromiddal ecetsavban, a szobahőmérséklettől 125 C-ig terjedő hőmérsékleten történő kezelése útján a megfelelő, ugyancsak a (VII) általános képlet fenti meghatározásának körébe eső N-helyettesítetlen azacikloalkán-származékok állíthatók elő. I) módszer Valamely, a B), C), E), F) vagy H) módszer szerint előállított N-helyettesítetlen vegyület a megfelelő, ugyancsak a (VII) általános képlet meghatározásának körébe eső N-benzoiloxi-vegyületté alakítható át, ha a vegyülethez valamely alkalmas oldószerben, például benzolban oldott állapotban, hűtés közben, benzoil-peroxid hűtött oldatát adjuk. J) módszer Az I) módszer szerint előállított N-benzoiloxi-vegyület a találmány szerinti (VII) általános képletű vegyületek körébe tartozó megfelelő N-hídroxi-vegyületté alakítható át ismert módszerek szerint. Egy ilyen módszer esetében például a benzoiloxi-csoportot vizes káliumvagy náti ium-hidroxiddal kezeljük etanolos oldatban, a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
