179954. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárárás valamint katéter testüregek bennékének szívással történő eltávolítására és/vagy műtéttel egyidejű mintevételére

3 179954 4 dául szöveti vizsgálatra való — gyors előkészítése pedig a vizsgálat megbízhatóságát jelentősen növeli. A szívókatéterek között igen nagy jelentőségűek azok, amelyeket a nőgyógyászati gyakorlatban intrauterin be­avatkozásokhoz használnak. A nőgyógyászati szívóka­téterekkel szemben az orvosi gyakorlat különleges igé­nyeket támaszt. A szívókatéter végének kiképzésénél biztosítani kell, hogy a szükséges vastagságú katétert minimális tágítás mellett lehessen átvezetni a cervix sé­rülése nélkül. Az egyik leggyakoribb sérülés a cervix sérülése, mely igen nagy százalékban előidézője a kora­­szüléseknek, későbbi meddőségeknek és rákos megbete­gedéseknek. Ugyanakkor az erősebben tapadó anyagok eltávolításához élszerű kiképzést is célszerű alkalmazni, mindezt olyan elrendezésben, amellyel biztosítható az uterus hátsó falán szívósan tapadó endometrium eltávo­lítása is. Ugyanakkor igen fontos lenne, hogy a szívó­katéter ne okozza az uterus sérülését, például perforá­lását. Ilyen szempontból a fentebb ismertetett megoldások sem kielégítőek. A 3.721.244. sz. USA szabadalom sze­rinti szívókatéter élszerű kiképzést nem tartalmaz, ugyanakkor a cervixen való átvezetése sem kíméletes és jelentős sérülési veszélyt jelent. Ez fokozottabban igaz <iz 1.273.387. sz. angol szabadalomban bemutatott be­rendezésre, amelynél a katéter nyele maga a gyűjtő­tartály. Látható tehát, hogy az ismert merev szívókatéterek nem oldják meg a felsorolt problémákat. A fémből ké­szült eszközökön ugyan az élkialakítás lehetősége meg­van, a katéter merevsége azonban gyakran az uterus megsérüléséhez vezet. Ezért terjedtek el a rugalmas szí­vókatéterek, mint pl. a 3.506.010. sz. USA szabadalom szerinti flexibilis katéter. Ezek a megoldások a sérülés veszélyét jelentős mértékben csökkentik, rugalmas anya­guk azonban merev élkialakítást nem tesz lehetővé, így mintavételre, illetve erősebben tapadó anyagok eltá­volítására nem alkalmasak. A találmánnyal olyan univerzális berendezés és eljá­rás kialakítása a célunk, amelyek lehetővé teszik a test­üregből kiszívott vagy leválasztott anyagok azonnali át­­öblítését, egyes részek elkülönítését és bizonyos kezelési műveletek, előnyösen fixálás elvégzését. Célunk még a találmánnyal a katéter olyan kialakítá­sa, amely lehetővé teszi szívósan tapadó anyagrészeknek a kaparókanállal végzett művelethez hasonló módon történő eltávolítását és ugyanakkor elkerülhetővé teszi bevezetéskor a testüregbemenet túlzott mértékű kitágí­tását és csökkenti a sérülés veszélyét. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a berendezésben a katéter és a vákuumot léte­sítő egység között levő tartályt öblítő-kezelő tartályként alakítjuk ki és öblítőközeg-forrással és/vagy kezelőkö­zeg-forrással vagy forrásokkal kapcsoljuk össze. Az öb­lítőközeg- és kezelőközeg-források száma tetszőleges. Az öblítő- és fixálóközeg-forrás célszerűen folyadék­tartályként van kialakítva és szabályzó, illetve elzáró szerkezet közbeiktatásával van az öblítő-kezelő tartály­hoz csatlakoztatva. Az öblítő-kezelő tartály egy célszerű kiviteli alakja csatlakozó-elemekkel ellátott tartályfedélből és cserél­hető edényből áll, ahol az edény a fedélről történő eltá­volítás után alkalmazható záróelemmel van ellátva. Az öblítő-kezelő tartály legalább részben átlátszó anyagból lehet és célszerűen a fedélhez csatlakoztatott zsákszerű szűrőbetéttel van ellátva. Az eljárás során a tartályban levő anyagot már a be­avatkozás, illetve műtét alatt öblítjük és/vagy fixáljuk. A berendezésben flexibilis katéter alkalmazása esetén a katéter olyan kialakítású, hogy a szívónyílásokat me­rev anyagrészek határolják. A szívónyílás legalább rész­ben éllel határolt, mely élkialakítást a merev anyag al­kalmazása teszi lehetővé. Flexibilis műanyag szívökatétereknél a szívónyíláso­kat határoló anyagrészek ismert fizikai vagy kémiai el­járásokkal lehetnek merevvé téve. Megoldható a szívó­nyílások merev anyaggal történő határolása olyan mó­don is, hogy a szívókatéter vége fémből van kialakítva. Jól alkalmazható olyan megoldás is, amelynél csupán a szívónyílásokat határoló részek vannak fémből vagy más merev anyagból készült betétként kialakítva. Axiális irányban zárt végkialakítású szívókatéter al­kalmazása esetén a találmány szerinti berendezésben a katéter elülső, azaz a testüregbe bevezetésre kerülő vége célszerűen aszimmetrikusan van lekerekítve. A talál­mány szerinti berendezés célszerűen a szívókatétemek a testüregbe történő behatolását és abban történő irá­nyított mozgását elősegítő, disztális végével előnyösen a testüreg bemenetén elhelyezkedő vezetőcsővel van el­látva. A vezetőcső proximális vége előnyösen olyan ki­képzésű, hogy annál fogva mozgatása, valamint rögzí­tése egyszerű és biztonságos. A vezetőcső több, egymáshoz rögzített alkatrészből állhat, továbbá célszerűen a szívókatéterhez oldhatóan rögzíthető. A vezetőcső külső részén a testüregbemenethez viszo­nyított helyzetre utaló pozíciójelzés és fogantyú lehet ki­alakítva. A találmány szerinti berendezésben a katétert célszerűen nem követlenül, hanem egy szívócső közbe­iktatásával csatlakoztatjuk az öblítő-kezelő tartályhoz. Flexibilis szívócső alkalmazása a katéter szabad moz­gatása és az azzal való érzékelés szempontjából igen előnyös. A szívócső katéter felőli oldalán olyan ismert csatla­kozó rész van, melyhez a katéter egyszerűen csatlakoz­tatható és így könnyen cserélhető. A találmány részben azon a felismerésen alapul, hogy szükség van műtét közben az eltávolított szövetdarabok vizuális értékelésére, a műtét további menetének foly­tatása szempontjából. A vizuális értékelés során dönt­hető el az eltávolított anyagok további vizsgálatának iránya is. Ehhez a megítélést zavaró anyagok, pl. vér folyamatos, azonnali eltávolítása szükséges. Ugyanígy szükség van a vizsgálandó anyagok struk­túrájának megőrzésére, azaz a vizsgálatra való előkészí­tés, pl. fixálás mielőbbi megkezdésére. Ugyanis a test­üregből kivett anyagot a legtöbb esetben vizsgálatnak vetik alá, abban az esetben is, ha a beavatkozás nem ki­fejezetten diagnosztikai célból történik. A testüregből való anyageltávolítás általában bőséges vérzéssel jár együtt, így a kiszívott anyagok nagy része vér, mely általában gyorsan megalvad és a benne levő sejtek és szövetdarabok vizsgálhatóságát rontja vagy le­hetetlenné teszi. Ma tehát a vizsgálati anyag kinyerése körülményes és ezért a gyakorlatban általában nem kel­lően valósul meg, így annak jelentős része vizsgálat cél­jára nem áll rendelkezésre. A találmányi gondolat lé­nyege az, hogy a testüregből szívással eltávolított anya­gok folyamatos öblítésével és szűrésével annak a továb­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents