179925. lajstromszámú szabadalom • Imidazol- származékokat hatóanyagként tartalmazó gombaölőszer és eljárás a hatóanyagok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 179925 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ám Bejelentés napja: 1978. VIII. 10. (BA—3686) Nemzetközi osztályozás: Elsőbbsége: 1977. VIII. 11. (P 27 36 122.4) NSZOO Német Szövetségi Köztársaság A 01 N 43/50 C 07 D 233/60 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. V. 28. HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. w Szabadalmi Tár ' ,V/) —ÏUL AJDONJ^^ Feltalálók: dr. Pommer Ernst-Heinrich biológus, Limburgerhof, dr. Scharwaechter Peter vegyész, Moorrage, dr. Gutsche Klaus vegyész, Rellingen, dr. Hartleben York vegyész, Moorrege, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: BASF Aktiengesellschaft, Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Imidazol-származékokat hatóanyagként tartalmazó gombaölőszer és eljárás a hatóanyagok előállítására 1 A találmány imidazol-származékokat, elsősorban ß-imidazolil-al koholokat hatóanyagként tartalmazó mezőgazdasági gombaölőszerekre és a hatóanyagok előállítási eljárására vonatkozik. Ismeretes, hogy az l-[2-(2,4-diklór-fenil)-2-(2-propenil-oxi)-etil]-lH-imidazolt gombaölőszerek hatóanyagaként alkalmazzák (2 063 857 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat). Ezek a szerek azonban elsősorban lisztharmatgombák és rozsdagombák ellen mérsékelten hatásosak, ezért mezőgazdasági gombaölőszerként való felhasználhatóságuk korlátozott. Megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű imidazol-származékokat, valamint sóikat tartalmazó szereknek nagyon jó hatásuk van káros gombák, különösen az Ascomycetes és Basidiomycetes osztályba tartozó gombák ellen. Az (I) általános képletben R1 halogénatomot, azaz fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot vagy metoxicsoportot és R2, R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot, elsősorban fluor-, klórvagy brómatomot jelent. A sók közül például megemlíthetjük a hidrokloridot, hidrobromidot, szulfátot, oxalátot, dodecil-benzolszulfonátot és nitrátot. Az (I) általános képletű imidazol-származékokat és sóikat úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű halogén-vegyületet — ebben a képletben R1, R2, R3 és R4 a fenti jelentésűek és X halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot jelent — imidazollal, adott esetben savmegkötőszer jelenlétében vagy alkálisója alak-2 jában, amelyet például alkalmas oldószerben nátrium-metiláttal állíthatunk elő, reagáltatunk, majd a kapott vegyületet kívánt esetben savval sójává átalakítjuk. A halogén-vegyületeknek imidazollal vagy alkálisójá- 5 val való reakcióját adott esetben hígítószerben végezhetjük. Hígítószerként elsősorban szerves oldószereket, például dimetil-formamidot, hexametil-foszfor-triamidot, acetonitrilt és benzolt használhatunk. Ha nem az imidazol alkálisóját használjuk, akkor a 10 reakciót legalább egy egyenérték, de célszerűen fölöslegben levő savmegkötőszer jelenlétében végezzük. Savmegkötőszerként elsősorban az imidazol fölöslegét használhatjuk; de a szokásos savmegkötőszereket, például alkálifémek és alkáliföldfémek hidroxidjait, karbonát- 15 jait és alkoholátjait, valamint szerves bázisokat, például tercier aminokat is alkalmazhatunk. A reakcióhőmérséklet tág határok között változhat, általában 0 és 150 °C között, előnyösen 30 és 120 °C között dolgozunk. 20 A kiindulási anyagként használt halogén-vegyületeket a megfelelő ketonokból vagy karbonsav-származékokból és Grignard-vegyületekből a tercier alkoholok előállítására ismert módszerekkel állíthatjuk elő [Houben- Weyl, Methoden der organischen Chemie, 13/2a, 46— 25 527 (1973)]. Például a halogén-vegyületek előállítására egy (III) általános képletű ketont — ebben a képletben R1, R2 és X a fenti jelentésűek — egy (IV) általános képletű Grignard-vegyülettel — ebben a képletben R3 és R4 a 30 fenti jelentésűek, és Y halogénatomot, előnyösen klór-179925
