179870. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
7 179870 8 alakjában van kiképezve és azzal van lezárva. A 2 tartóegység ennél a kiviteli példánál kétoldalról felhasított, átlátszó csőre emlékeztet, amibe dugóként kiképzett véghatároió 4 elem eltávolítása után lehet a tetszés szerint meghatározott sorrendben az 1 játékelemeket elhelyezni. Amennyiben szükséges, a 8 takaróelemek is, és az 5 rögzítőelem is felülről, a dugóalakú véghatároló 4 elem levétele után helyezhetők el. Az egyes 1 játékelemek felcserélhetőségével, azaz tetszés szerinti, előre meghatározott sorrendben való elhelyezésével a játékosnak módjában áll módosítani az 1 játékelemek sorrendjét, és így a játék változatosabbá tehető. A találmány úgy is kivitelezhető, hogy játék közben két elfordítás között, a gömbszerű 1 játékelemek középpontjára is elmozdítható. Ebben az esetben, amint az a 7., 8. és 9. ábrán látható, a 2 tartóegység úgy van kiképezve, hogy az 1 játékelemének ágyazótere mellett 1 játékelemeket befogadó kitérő 21 terekkel is el van látva. Ezekbe a kitérő 21 terekbe az 1 játékelemek egyikét vagy másikát bevezetve, azok sorrendje felcserélhető anélkül, hogy a térbeli logikai játékot szét kellene szedni. Ez a kiviteli alak meggátolja a felcserélhető 1 játékelemek elvesztésének lehetőségét. Ennél a kiviteli példánál a 2 tartóegység előnyösen, egyetlen részből, egy meghajlított, rugalmas és átlátszó anyagból készült 20 lapból áll, amelyben lyukszerű kialakítású 22 ágyazófészkek képezik az ágyazóteret. A 22 ágyazófészkek és a kitérő 21 tér közötti szakaszokat vályú alakú 23 csatornák kötik össze, amelyek kitüremkedő alakúknál fogva, lehetővé teszik, hogy az 1 játékelemek a kitérő 21 térbe, illetve a szomszédos, üres 22 ágyazófészekbe átpattinthatók legyenek. A találmány előbb ismertetett szerkezeti kialakítása további játéklehetőségeket biztosít, mert a feladatok között például olyan célok is kitűzhetők, amelyeknél a megadott kód szerinti beállításban nemcsak az 1 játékelemek elfordítására, hanem azok átrendezésére is szükség van. A találmány szerint a gömbszerű 1 játékelemek közül néhány vagy valamennyi, teljes vagy részleges kinetikai kényszerkapcsolattal is összeköthető. Ennél a kiviteli alaknál a kényszerkapcsolattal összekapcsolt 1 játékelemek nem forgathatók az összes többi 1 játékelemtől teljesen függetlenül, hanem kizárólag valamely kinetikai törvényszerűség szerint, csak azok egy részével együttesen. A találmány szerinti logikai játék ezen lehetőségét mutatja be a 12. ábra, ahol két gömbszerű 1 játékelem, a 2 tartóegységből mintegy kiemelve látható, részben metszve. Ez esetben a gömbszerűen kiképzett 1 játékelem felületén kényszerkapcsoló 11 elemként fogaskerék fogazás van kialakítva. A kényszerkapcsoló 11 elemenként kiképzett fogazás elméleti forgástengelyei előnyösen egybeesnek az 1 játékelem elméleti X, Y és Z térbeli forgástengelyeivel. Ebben az esetben a 2 tartóegység olyan kialakítású, hogy játék közben az egymással kényszerkapcsolatban levő 1 játékelem középpontjainak egymástól mért távolsága a kényszerkapcsoló 11 elemet képező fogaskerék fogazási osztókörének átmérőjével egyenlp. Ez a méret legfeljebb a kényszerkapcsoló 11 elemeket képező fogak méretének tört részével ingadozhat. A kinetikai kapcsolatot tehát ebben az esetben a fogak képezik. A 13. ábrán a kényszerkapcsoló 11 elemeket képező fogazásnak egy foga látható két fog közötti, hosszanti részmetszetben. A kényszerkapcsoló II elemet képező fog hosszanti lekerekítése lehetővé teszi, hogy két darab, egymással kapcsolódó 1 játékelem mozgatásakor a kényszerkapcsoló 11 elemeket képező fogak vezessék a 2 tartóegységben az 1 játékelemek elfordulását. Ami azért is fontos, hiszen az egyes 1 játékelemek, amelyek gömbszerűen vannak kiképezve, fizikai tengellyel nem rendelkeznek, ami rögzítené a geometriai forgástengelyt. A 14., 15., 16. és 17. ábrákon vázoltuk a kényszerkapcsoló 11 elemek kereszteződésének néhány példáját. A 14—17. ábrákon sötét tónussal ábrázoltuk a kiálló fogakat, világos tónussal pedig a fogak közötti bemélyedéseket. A 14., 16. ábrákon a 12. ábrán felül ábrázolt 1 játékelemen levő kényszerkapcsoló 11 elemként kiképzett fogazások keresztezési kialakításának változatait; a 15. és 17. ábrákon a 12. ábrán alul ábrázolt 1 játékelemeken levő fogazások keresztezési változatait tüntettük fel. Ez utóbbiak a 14., illetve 16. ábrákon ábrázolt fogazás negatív kialakításának is tekinthetők. Külön megoldásként a 16. és 17. ábrán arra adunk példát, hogy a kényszerkapcsoló 11 elem csak egy kúp alakú, illetve egy — a kúpalakot befogadó kráter alakú bemélyedésként is kiképezhető a kereszteződési helyeken. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy a csap körül az 1 játékelemek az elméleti Y forgástengely körül kényszerkapcsolat nélkül elfordíthatok. Amennyiben, a találmány szerinti térbeli logikai játék 1 játékelemei a 12—15. ábrák szerint kényszerkapcsolatban vannak egymással, úgy bármelyik 1 játékelemet forgatjuk el, az elméleti X, Y vagy Z forgástengely körül 90°-kal, 180°-kal vagy 270°-kal, úgy a másik 1 játékelem is ugyanakkora szöggel fog elfordulni. Ha az elforgatás az ábrán ábrázolt elméleti Y tengely körül történik, akkor a két 1 játékelem azonos irányban fog elfordulni, ezzel szemben, ha az elméleti X vagy Z tengely körül történik az elfordítás, akkor az egymással kapcsolódó 1 játékelemek egymással szembe, tehát ellenkező irányban fognak elfordulni. A 2 tartóegységben így elrendezett négy darab, egymással páronként kényszerkapcsolatban levő 1 játékelemek bármelyikének elforgatása maga után vonja még másik 1 játékelem elfordulását. Ebből következően a játékosnak a játék során a logikai feladat megoldásához ebben az esetben kinetikai törvényszerűséget is figyelembe kell venni. Az 1 játékelemek közötti kinetikai kényszerkapcsolat természetesen, nemcsak a 12. ábrán jelölt kialakítású kényszerkapcsoló 11 elemekkel valósítható meg, hanem más szerkezeti kialakítású kényszerkapcsoló 11 elemekkel is. A kényszerkapcsoló 11 elem például úgy is kialakítható, hogy az csak részleges legyen. Ilyen például bizonyos forgástengelyek körül 1 játékelem függetlenül forgatható, a másik pl. X vagy Z forgástengelyek körül csak kényszerkapcsolattal. Bár az ábrákon külön nem ábrázoltuk, a részleges kényszerkapcsolat könnyen elképzelhető, amennyiben pl. a 12. ábrán ábrázolt 1 játékelemek kényszerkapcsoló 11 elemét képező fogazás helyett, kiálló gyűrűket, illetve bemélyedő gyűrűket képezünk ki, a felső, illetve az alsó 1 játékelemen. A felső játékelemen így tehát három kiálló gyűrű lesz található, míg az alsó 1 játékelemen három gyűrű alakú vályú. A két 1 játékelem között igy kényszerkapcsolat csak az elméleti Y forgástengely körüli forgatáskor lép fel, míg az elméleti X és Z forgástengely körül az 1 já5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
