179821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósan friss állapotban tárolható pehelykenyér előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. I. 28. (175/80) Közzététel napja: 1982. JIL 29. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. 179821 Nemzetközi osztályozás: A 21 D 13/06 Tali,míH4^ ^ Szabadalmi Tár. ^ J2/Í.AJD0NA. Feltalálók: Szabadalmas: Tóth Ignácné élelmíszerip. mérn., Kalocsa Kalocsai Sütő és Édesipari Vállalat, Jánosi István közgazdász, Kalocsa Kalocsa Jankovits Tihamér élelmíszerip. mérn., Bátya Kiss Lajos agrárközgazdász, Budapest Nagy Benő, közgazdász, Budapest Hajdinák János gépészmérnök, Budapest Eljárás tartósan friss állapotban tárolható pehelykenyér előállítására 1 A találmány huzamos ideig friss állapotban eltartható pehelykenyér előállítási eljárására vonatkozik. A búzaliszt alapanyagú kenyérgyári technológia alapján készített kenyér nagy hibája, hogy viszonylag rövid ideig tárolható a sütés után, hamar elveszti nedvességtartalmát, kiszárad és élvezhetetlenné válik. Ezért hatalmas mennyiségek vesznek kárba, illetve nem kerülnek emberi táplálékul felhasználásra. A gyári kenyér nedvességtartalmának megőrzésére, igy a fogyaszthatási idő kiszélesítésére különféle megoldások ismeretesek, amelyek közül leginkább a burgonya és újabban a feltárt birgonyapehelyliszt alkalmazása terjedt el. Azonban a burgonya lényegében keményítő bevitelét jelenti, így a kenyér béltartalmának nem kívánt irányba, ti. a keményítőtartalom növelése felé tolja el, nem vitatva azt, hogy mégis jelentős lépés abban az irányban, hogy a kenyér bélzetében a kötött víz nehezebben, lassabban távozik el, ily módon a fogyaszthatóság időtartama megnőtt. Mint köztudott, az ember táplálkozási szokásai az alapvető élelmiszerek vonatkozásában hosszú hagyományokon alapulnak és a konvenciókhoz mereven ragaszkodnak. Ezért alapvető változtatások pl. a kenyér vonatkozásában nehezen vihetők keresztül, még ha gazdasági indokai alaposak is. így pl. a búzalisztkenyérhez szokott embert más alapanyagú kenyérhez szoktatni nem lehetséges. A búza vegetációs ideje hosszú, termesztési rizikófaktora ennél fogva nagyobb, mint az egynyári gabonaféleségeké. Ezért gazdaságossági szempontokból is hasz-2 nos lehet legalább részben egynyári gabonaféleséggel pótolni a búzalisztet. Ilyen gabonaféleség pl. a kukorica, melynek szemterméshozama nagy, tápértéke számottevő és még szárrésze is felhasználható állati tömegtakarmánykért. Azonban a kutatások, bár a fenti meggondolások indokolttá tennék a kukorica felhasználását, sikerre nem vezettek. Ugyanis a jellegzetes kukorícaíz az ily módon készült kenyérből kiütközött, lerontotta a megszokott búzalisztkenyér minőségét, fogyaszthatósági mutatói kedvezőtlenül hatottak, ezért a kukoricaliszt búza ken> érhez való keverése nem vált be. A 423.376 ljsz német szabadalmi leírás (megjelent 1925. dec. 29.) szerint kukoricadarát vagy kukoricalisztet vagy kukoricakeményítőt búzaliszttel kevernek kenyér készítéséhez, burgonyaliszt vagy burgonyakeményítö adagolása mellett. A kukoricaszármazék keverését abból a célból eszközük, hogy több burgonyalisztet vagy keményítőt lehessen a tésztába bedolgozni. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a kukorica eredeti jellegzetes ízét és egyéb tulajdonságait a bekeveréssel nem veszti el. így élvezeti értéke az ilyen kenyérnek nem nagy. Éppen ezért nem is tudott elterjedni a gyakorlatban. Az 1,123.994 ljsz NSZK szabadalmi leírás sütőipari termékek előállítására vonatkozik, amelynek lényege, hogy nem a szokásos gabonaféleségeket használják, hanem kukoricalisztet, kukoricadarát vagy kukoricakeményítőt, melyet élesztővel, vízzel, cukorral és egyéb adalékokkal összekevernek, kelesztik, majd megsütik. Ez a megoldás tehát nem kenyér, hanem sajátos sütő-5 10 15 20 25 30 179821
