179797. lajstromszámú szabadalom • Pályaszinti vasúti átjáró és eljárás ennek előállítására
3 179797 4 erők a külső lap rugószerűen kialakított zárótagjának túlterhelése nélkül fel vannak fogva. A horonyszerű profil egy lényegében vízszintes síkban történő kialakításának előnye további találmány szerinti kiviteli lehetőség szerint abban rejlik, hogy a horonyszerű profilra függőlegesen ható erők a külső lapról kedvezően átadhatók az úttestre, miközben egy rugalmas alakos test által kifejtett lökéscsillapítás és a gyors szerelési lehetőség említett előnyei továbbra is megmaradnak. Ez a kiviteli lehetőség különösen a főútvonalak vasúti átjáróinál célszerűen alkalmazható, amelyeken nehéz közúti járművek sűrűn haladnak keresztül. Ugyanígy előnyös lehet, ha az úttest zárótagja rugószerűen van kialakítva. Ez a kiképzési forma lehetővé teszi ugyancsak, hogy a külső lap és az úttest között egy egyformán könnyen oldható és a közúti forgalom nagy terheléseinek ellenálló kapcsolat jöjjön létre, különösen akkor, ha anyagként acélt alkalmazunk, mivel a külső lap zárótagjának az úttest rugószerű kialakításából következő horony alakú kiképzése ebben az esetben az erőátvitelnek egy különösen kedvező lehetőségét teremti meg. További javítás érhető el, ha az úttest profilalakú zárótagja az úttest többi részével oldhatóan van összekapcsolva. Ezáltal biztosítva van a profildarab gyors cseréje, amennyiben a külső lap peremkiképzésének változtatása miatt erre szükség lenne. Ily módon már meglevő vasúti átjárók is nagyon könnyen alkalmassá tehetők a találmány szerinti konstrukcióra. Különösen előnyös, ha az úttest profilalakú zárótagja fémből, betonból, műanyagból vagy hasonló anyagú profildarabból készül, ami által egyszerű módon a külső lap felfogására szolgáló horonyszerű kiképzés az úttestnek egy lényegében függőleges síkjában megvalósítható. Különösen fémprofilok, pl. vasúti sínek, a külső lapok felfogására és ráillesztésére kiváltképpen alkalmasak. Olyan vasúti átjáróknál, amelyeknél a külső lapok a vágány mentén magán a sínen vannak megtámasztva, ezáltal különösen kedvező tehereloszlás adódik és ezzel a vasúti átjáró hosszabb élettartamú lesz. Célszerűnek bizonyult továbbá, hogy az úttest profilalakú zárótagját egy betonformatestre helyezték. Ugyanis bebizonyosodott, különösképpen olyan vasúti átjáróknál, amelyeknél a külső lapok út felőli megtámasztása a külső kavicságyazaton fekszik, hogy a járműterhelés által olyan erők adódnak át a kavicságyazatra, amelyek a vágányfelépítmény meghibásodására vezethetnek. A külső lap egyik végét hordozó profilalakú útzáró tagnak egy betonformatesten történő, találmány szerinti alátámasztása révén, ami a kavicságytól és a pályatesttől teljesen el van különítve, a járműterhelés már nem közvetlenül a talpfára vagy a kavicságyra adódik át, hanem a sínekre lesz vezetve. Ezáltal elérhető a sínelemek egyenletes terhelése. Különösen célszerű, ha profildarabként fémprofilok alkalmazása esetén a profildarab rögzítő elemei a külső lap szélességének egész számú többszöröse szerinti távolságban vannak elhelyezve a betonformatesten. A külső lapok felfekvő alkatrészei ezáltal keresztülhaladóar képezhetők ki anélkül, hogy a rögzítő szerkezetek szá mára nyílásokat kellene készíteni rajta. Ez lehetővé teszi a külső lapok lényegesen egyszerűbb gyártását. Javító intézkedések, amelyek különösen a közúti forgalom által előidézett erőknek a külső lapok támaszára történő lehetőség szerinti egyenletes elosztására irányulnak, akkor adódnak, ha a betonformatest és az úttest profilszerű zárótagja között rugalmas anyagból, pl. gumiból, műanyagból vagy hasonló anyagból készült közdarab van elhelyezve. Ezáltal egyrészt a közbülső réteg csillapító tulajdonságai miatt a külső lap felfekvő peremében a repedésképződés elkerülhető lesz, és másrészt pedig a közdarab alkalmas méretezése révén sikerül az úttest és a sínpálya közötti szintkülönbségeket igen egyszerű módon kiegyenlíteni. A pályaszinti vasúti átjáró élettartamát illetően egyik nagy problémát az jelenti, hogy huzamosabb használat után a kavicságyban és az útalapzatban végbemenő változások következtében az útfelőli zárótagnál a külső lap besüllyedhet. Ez a szintkülönbség azt eredményezi, hogy egyrészt az áthaladó közúti járművek számára csökken az utazási kényelem és másrészt a fellépő lökésszerű terhelés következtében az útburkolat szegélye megsérül. Ennek egy további következményeként az úttest zárótagja és a külső lap között repedés képződhet. Hogy az útzárótag és az ezen támaszkodó külső lap közötti repedés képződésnek ezt a hátrányát minél jobban kiküszöbölhessük, a találmány szerint javasoljuk, hogy a külső lapot az úttest profilszerűen kialakított zárótagján oly módon helyezzük el, hogy egyrészt az úttestet lezáró profildarab, és másrészt az ezen támaszkodó külső lapok felső peremeinek vertikális távolsága állítható legyen. Még a profildarab és a külső lap közé helyezett rugalmas formatest visszatérítő erejének az áthaladó közúti forgalom állandó igénybevétele következtében hosszabb használat után fellépő kifáradása is ezúton a lapnak az útszinthez való megemelése által mindig kiegyenlíthető. De az útzárótag és a külső lap közötti bármely más okból származó magasságkülönbség is, ami esetleg az útburkolat gyorsabb kopása révén jön létre, ezáltal minden nehézség és különösebb munkaráfordítás nélkül kiküszöbölhető. Célszerűen a profildarab tartományában a külső lapok helyzetük változtatása céljából — előnyösen önzáró — állító csavarokkal rendelkezhetnek. Ezek lehetővé teszik a külső lap fokozatmentes illesztését az úttest szintjéhez, miközben a menet önzárósága következtében semmiféle reteszelésre nincs szükség. A csavar önzárósága még azáltal is növelhető, hogy egy a csavar mentén lefutó, horonyalakú vájat műanyaggal, előnyösen polietilénnel van töltve. Egy további előny abból származik, hogy az állító csavar kívülről egy megfelelő kulccsal kezelhető, ami által a külső lapnak az úttest szintjéhez történő illesztése időtrabló vagy munkaráfordítást igénylő szétszerelés nélkül is megvalósítható. Természetesen a találmány keretében a külső lap és az úttest profilszerűen kialakított zárótagja közötti távolság beszabályozása egy másik ismert lehetőség szerint is megtörténhet, esetleg két egymásra fektetett, egymást hasábbá kiegészítő ék elhelyezése által, amelyeket egy résalakú vájatba helyezett csavarok fognak össze. Az ékek egymáshoz képesti mozgatásával ugyanakkora magasság szintúgy állítható. Előnyösen az állító csavarok és a profildarabon felfekvő, gumiból, műanyagból vagy egyéb hasonló anyagból készült formatestek közé fémlemezek is helyezhetők, aminek következtében a vasúti átjárón átmenő járműforgalom által az állító csavarokra ható nagy nyomóerők nagyobb felületre fejtik ki hatásukat, úgy hogy a profildarabra ható nyomások kisebbek lesznek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
