179788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbapeném-származékok előállítására

17 179788 18 ténő adszorpció és eluálás, mint például Dowex 1x2 (Dow Chemical Co.) vagy QAE-Sephadex A—25 (Pharmacia Fine Chemicals AB); gélszűrés Sephadex G—10-en (Pharmacia Fine Chemicals AB), Bio-Gel P—2-n (Bio-Rad Laboratories), Bio-Beads S—X3-on (Bio-Rad Laboratories) oszlop- vagy vékonyréteg-kro­­matográfia cellulózon, Avicel SF-n (American Viscose Corp.), DEAE-Cellulose-on, Whatman DE—32-n (Whatman Ltd.), DEAE—Sephadex A—25-on (Phar­macia Fine Chemicals AB), szilikagélen, alumíniumoxi­­don acetonnal történő kicsapás. A PS—7 antibiotikumnak a hozzá hasonló vegyüle­­tektől — melyeknek a kénatomhoz kapcsolódó oldallán­ca telített szénlánc, mint például a PS—5 és PS—6 anti­biotikumok, és melyek együtt gyűlnek össze — történő elválasztása előnyösen az alábbi módszerrel hajtható végre. A telített szénlánccal rendelkező analóg vegyüle­­teket általában anioncserélő gyanta-kromatográfiával választjuk el, melynek során az aktív komponens adszor­­beálódik a polisztirol típusú anioncserélő gyantán, mint például Dowex 1 x 2 (Dow Chemicals Co.), Duolite A—101 (Chemical Process Co.), Amberlite 400 (Rohm and Haas Co.) vagy Diaion PA 306 (Mitsubishi Chemi­cal Industries Ltd.) és az analóg vegyületeket valamely szervetlen só vizes oldatával eluáljuk, majd a PS—7 antibiotikumot poláros oldószerrel, mint például me­tanol vagy aceton, eluáljuk (koncentráció 1—80%, előnyösen 10—75%), mely 0,1—10%, előnyösen 1—5% szervetlen sót, mint például nátriumkloridot, kálium­­klorid vagy nátriumbromid, tartalmaz. A tenyésztési feltételektől függően a fermentációs ta­lajban egyidejűleg keletkezhet az (V) képletű vegyület is, melyet PS—4 antibiotikumnak neveztünk. Amennyiben a PS—4 és PS—7 antibiotikumok egyidejűleg keletkez­nek, ezek is elválaszthatók a fent leírt módszerek egyi­kével, azok kombinációinak alkalmazásával, vagy azok ismétlésével. Különösen előnyös az alábbi módszer al­kalmazása. A PS—4 és PS—7 antibiotikumokat tartal­mazó oldatot valamely adszorbens gyantán adszorbeál­­juk, mint például Diaion HP—20AG (Mitsubishi Chemical Industries Ltd.) és az antibiotikumokat vala­mely 0—50%, előnyösen 0—10% gradiensű poláros ol­dószer, mint például aceton vizes oldatával eluáljuk. A PS—6 és/vagy PS—7 antibiotikumnak az izolálás közbeni viselkedését megállapíthatjuk, ha elvégezzük ezeknek az antibiotikumoknak biovizsgálatát és bioautográfiáját. így a fentiek alapján kinyerhetjük a megadott tulaj­donságokkal rendelkező PS—6 és/vagy PS—7 antibio­tikumot. Mivel a PS—6 és PS—7 antibiotikumok bi­zonyos mértékig labilisak, így az izolálást nagy gonddal kell elvégezni. Mivel a PS—6 és PS—7 antibiotikumok sóik alakjá­ban sokkal stabilabbak, mint a szabad savak formájá­ban, ezért gyógyászati alkalmazás céljára, valamint ab­ban az esetben, ha ezeket az antibiotikumokat további szintézis céljára használjuk fel, vagy ha a fenti tisztítási folyamatokat akarjuk elvégezni, akkor előnyösen a sókat alkalmazzuk. Ezek a sók lehetnek például alkálifém-sók, mint nát­rium-, kálium- vagy lítium-só; alkáliföldfém-sók, mint kalcium- vagy magnézium-sók; egyéb fém-sók, mint alumínium-só; ammóniurrt-sók; primer, szekunder vagy tercier aminokkal képzett sók, mint monoetilaminnal, dietilaminnal, trietilaminnal, monoetanolaminnal vagy dietanolaminnal képzett sók; valamint szerves bázisok­kal, mint benzatinnal vagy prokainnal képzett sók. A sók közül a gyógyászati szempontból megfelelő sók al­kalmasak. Különösen alkalmasak az alkálifém-sók, mint a nátrium- és kálium-sók. Mint már említettük a találmány szerinti PS—6 és PS—7 antibiotikumok egybázisú savak, melyek egy karboxil-csoporttal rendelkeznek. Alkoholokkal, mer­­kaptánokkal vagy ezek származékaival az ismert anti­biotikumokhoz, mint klavulánsav vagy tienamycin, ha­sonlóan előállíthatok a különböző észterek. A találmány magában foglalja ezeknek az észtereknek az előállítá­sát is. Ezeket az észtereket a (II) általános képlettel jellemez­hetjük — ahol a képletben R31 jelentése kisszénatomszámú alkil-csoport vagy tri­­fenilmetil-csoport és R, és R2 jelentése a fenti—. A kisszénatomszámú alkil-csoport lehet egyenes vagy elágazó szénláncú, különösen 6 vagy annál kisebb szén­atomszámú, de leginkább 1—4 szénatomszámú. Ezek példáiként a következőket soroljuk fel: metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, i-butil-, n-pentil-, i-pentil- és n-hexil-csoport. A (II) általános képletű észtereket — ahol R,, R2 és R3 jelentése a fenti — az (I) általános képletű vegyüle­­tekből — ahol Rj, R2 és R3 jelentése a fenti — (azaz a PS—6 vagy PS—7 antibiotikumból) vagy ezeknek sójá­ból állíthatjuk elő a (III) általános képletű vegyülettel, ahol a képletben R31 jelentése a fenti és Y jelentése valamely lehasítható atom vagy csoport. A (II) általános képletű észtereket — ahol R,, R2 és R3 jelentése a fenti — előállíthatjuk az (I) általános kép­letű vegyületekből — ahol R], R2 és R3 jelentése a fen­ti — vagy ezek sóiból valamely kisszénatomszámú diazo­­alkánnal is. A (III) általános képletű vegyületben Y jelentésében a lehasadásra képes atom vagy csoport, bármely olyan atom vagy csoport lehet, mely lehasad, ha a PS—6 vagy PS—7 antibiotikumokat a (III) általános képletű vegyü­­letekkel reagáltatjuk, mint például klór-, bróm-, jód­­atom, hidroxil-, tiol-, szulfoniloxi-, —COH-csoport, reakcióképes karboniloxi-csoport, mint —O—CO— —CF3-csoport. Különösen előnyösek a halogénatomok. A (III) általános képletű vegyületek példáiként a kö­vetkezőket soroljuk fel: Metilalkohol, metiljodid, dimetilszulfonát, metilmer­­kaptán, etanol, etilbromid, etiljodid, etilmerkaptán, n-propilklorid, n-propiljodid, propilalkohol, i-propilal­­kohol, i-propilbromíd, i-propiljodid, n-butilalkohol, n-butilbromid, n-butiljodid, n-pentilalkohol, n-pentil­­klorid, n-pentilbromid, n-pentiljodid, n-hexilalkohol, n-hexilbromid, n-hexiljodid, tritilalkohol, tritilmerkap­­tán, tritilklorid és tritilbromid. A kisszénatomszámú diazoalkánok példájaként a diazometánt említjük meg. A PS—6 vagy PS—7 antibiotikumoknak a (III) álta­lános képletű vegyülettel — ahol R31 és Y jelentése a fenti — vagy a kisszénatomszámú diazoalkánnal végbe­menő reakcióját az észterezés valamely ismert módszeré­vel hajthatjuk végre. A reakciót lefolytathatjuk külön reakcióközeg alkalmazása nélkül is, bár általában inert folyadékban hajtjuk végre. Az inert folyadék lehet szén­­hidrogén, mint benzol, toluol, n-hexán vagy ciklohexán, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents