179787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diklór-ciano- vinil- származékok előállítására
9 179787 10 Megelőző fungicid vizsgálatok leveleken 1. Babrozsda A vizsgálandó vegyszereket megfelelő oldószerben feloldottuk, rmjd 50 : 50 térfogatarányú víz-aceton oldattal tovább hígítottuk. Körülbelül 15 cm magas tarkabab palántákat (Phaseolus vulgaris) megfordítva bemártottuk az oldatba 2—3 másodpercre. A vizsgálandó koncentrációk 1000 ppm-nél kisebbek voltak. Miután a levelek megszáradtak, beoltottuk őket babrozsda gomba spóráinak vizes szuszpenziójával (Uromices phaseoli), és a növényeket 24 óráig 100%-os nedvességtartalmú térbe helyeztük. A növényeket ezután eltávolítottuk a nedves kamrából és megvártuk míg a betegség nyomai megjelennek a leveleken. A hatékonyságot a rozsdafoltok számának százalékos csökkenésével mértük a kezeletlen, de beoltott növényekhez viszonyítva. Az eredményeket a II. táblázat tartalmazza. 2. Bablisztharmat. A vizsgált vegyszereket megfelelő oldószerben feloldottuk, majd 50 : 50 térfogatarányú aceton-víz eleggyel tovább hígítottuk. Körülbelül 15 cm magas tarkabab palántákat (Phaseolus vulgaris) megfordítva belemártottunk az oldatba 2—3 másodpercre. A vizsgált koncentrációk 1000 ppm-nél kisebbek voltak. Miután a levelek megszáradtak, beporoztuk őket a lisztharmat spóráival (Erysiphe poligoni), és a növényeket melegházban tartottuk, amíg a gombás fertőzés megjelent a levelek felületén. A hatékonyságot a gombával nem fertőzött levélfelületek százalékával fejezzük ki a kezeletlen, de beoltott növényhez viszonyítva. Az eredményeket a II. táblázat tartalmazza. Talajfungicid-vizsgálatok Rhizoctonia solani Rhizoctonia solani gombákat tenyésztettünk burgonyakeményítő-agar tálcákon. Néhány hét múlva sclerotia képződött. Az oltóanyag elkészítése érdekében azokat a tálcákat, amelyekben a legerősebb volt a secortia képződés, 60—75 ml vizet tartalmazó keverőbe helyeztük. Rövid keverés után sűrű zagy képződött, amely sclerotiát, myceliumot, vizet és agart tartalmazott. Ebből a szuszpenzióból 5 millilitemyit adtunk 4 kg steril talajhoz egy 25 literes talaj inkorporátorban és alaposan elkevertük a talajban. A beoltott talajból 400 g-ot bemértünk egy-egy fél literes papírfazékba (Fondai 106), és a talaj közepén kialakított kis bemélyedésbe kevés tiszta homokot szórtunk. A megfelelő mennyiségű vizsgálandó vegyületet tartalmazó oldatból (aceton-víz) egy milliliternyit öntöttünk a homokra minden fazékban, és megvártuk míg alaposan felszívódik a talajba. A vizsgálandó anyagok végső koncentrációi 50, 25, 10, 5 és 1 ppm voltak. Végezetül 5 tarkabab palántát (Phaseolus sp.) ültettünk minden fazékba. A fazekakat 3 hétig 21 °C-os melegházban tartottuk. A vizsgálandó anyag hatékonyságát a növények betegséggel szembeni ellenállóképességével mértük. Az eredményeket a III. táblázat tartalmazza. Fusarium solani Fusarium solani f. sp. phaseoli gombákat tenyésztettünk V—8 agar tálcákon. A spórákat csapvízzel mostuk le a tálcákról. A spóra-koncentrációt hemocitométerrel vizsgáltuk és 2 x 106 conidia/ml végső makroconidia koncentrációt állítottunk be. 4 kg steril talajt helyeztünk egy 20 literes talaj-inkorporátorba. A conidia-szuszpenzióból 2 mm-t adtunk a talajhoz, amely egyenletes elkeverés után 2 x 103 conidia/gramm talaj végső koncentrációnak felel meg. A beoltott talajból 400—400 g-ot mértünk be fél literes papírfazekakba (Fonda -X 106), és a talaj közepén kialakított kis mélyedésbe kevés tiszta, száraz homokot szórtunk. A megfelelő mennyiségű vizsgálandó anyagot tartalmazó oldatból (aceton-víz) egy ml-t öntöttünk a homokra minden fazékban, és megvártuk, míg az oldat alaposan felszívódik a talajba. A vizsgálandó anyagok végső koncentrációi 50, 25, 10, 5 és 1 ppm voltak. Végül 5 tarkabab palántát (Phaseolus sp.) ültettünk mindegyik fazékba. A fazekakat 3 hétig 21 °C-os melegházban tartottuk. A vizsgálandó anyag hatékonyságát növénynek a betegséggel szembeni ellenállóképességével mértük. Az eredményeket a III. táblázat tartalmazza. A találmány szerinti új vegyületeket általában azon a helyen alkalmazzuk, ahol a baktérium vagy gomba szaporodását gátolni kívánjuk; olyan készítmény formájában, amely a hatóanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazza, inert hordozók kíséretében. Ezek a készítmények lehetnek porok, nedvesíthető porok, oldatok, emulgeálható koncentrátumok. A készítmények általában legfeljebb 80 s'/a hatóanyagot tartalmaznak. A porok esetében valamilyen megfelelő hordozót impregnálunk a hatóanyaggal. A hordozó szemcsemérete rendszerint 30—50 mikrométer. A megfelelő hordozó lehet például talkum, bentonit, kovaföld és a pyrophillit. Adott esetben antisztatizáló anyagokat is adhatunk a készítményhez. A nedvesíthető porok finomszemcséjű készítmények, amelyek a hatóanyaggal átitatott megfelelő hordozóból állnak, adott esetben egy vagy több felületaktív anyaggal együtt. A felületaktív anyagok elősegítik a por gyors eloszlását és így stabil, permetezhető szuszpenzió keletkezik. A felületaktív anyagok széles skáláját alkalmazhatjuk, például hosszúszénláncú zsíralkoholokat, szulfonált zsíralkoholok, alkálifém-sóit, szulfonsavak sóit, hosszúszénláncú zsírsavak észtereit és polihidroxilezett alkoholokat. A mezőgazdaságban alkalmazható felületaktív anyagok felsorolását megtalálhatjuk a „Pesticide Formulations”-ban (Wade Van Valkenburg, Marcel Dekker, Inc., Ny Y., 1973. 79—84. oldal). A granulátumok esetében 1—2 mm átmérőjű speciális inert hordozót impregnálunk a hatóanyaggal. A granulátumot elkészíthetjük úgy, hogy az illékony oldószer-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
