179733. lajstromszámú szabadalom • Gyújtássegítő szerkezet belsőégésű motorhoz

3 179733 4 A burkolóréteg előnyösen hőszigetelő anyagból van kialakítva, még előnyösebben üvegszálas hüvelyt foglal magába. Más megoldási mód szerint a burkolóréteg jó hő­vezető anyagból van kialakítva, és előnyösen több alu­minium fóliából készült és a rúd alakú elektróda koré tekercselt tekercset foglal magába. A burkolóréteg előnyösen be van zárva és a test vala­mint a rúd alakú elektróda között deformálva van, úgy hogy a burkolóréteg sugárirányú deformációnak van alávetve, hogy ezzel a test belseje és a rúd alakú elektró­da között a szükséges, gázt át nem eresztő réteget ki­alakítsuk. A burkolóréteg célszerűen a test által meghatározott megfelelő alátámasztási pontok között van bezárva, és a test belső felületére rögzítetten és tömítéssel gallérrész csatlakozik. Az alátámasztási pontok közötti távolság kisebb, mint a hüvely hossza deformálatlan állapotban. Más szempontból a találmányi gondolat olyan, belső­égésű motorhoz használatos gyújtássegítő szerkezetben van, amely üreges, nyújtott formájú testet, a test bel­sejében, annak egyik végénél elhelyezett hőálló fűtő­elemet foglal magába. A test fent megnevezett vége úgy van kialakítva, hogy a fűtőelemmel központosán egy vagy több lyuk van benne, úgyhogy a működés során a fűtőelem a motor égő keverékével érintkezésbe tud kerülni. A gyújtássegítő szerkezet tartalmaz továbbá egy rúd alakú elektródát, amely a testben végignyúlik, és a fűtőelemmel villamosán össze van kötve, úgyhogy a motor működése közben a fűtőelemre áramot lehet adni, hogy a hőmérsékletét megnöveljük. A rúd alakú elektró­da két, egymáshoz képest mozgatható és egymással vil­lamosán összekötött részt foglal magába, és a fűtőelemet a test fent megnevezett végéhez nyomja. A fenti test úgy van kialakítva, hogy legalább egy, a végén levő n> Má­soktól és a fűtőelemtől bizonyos távolságban a test má­sik végének irányában levő nyílása van a kipufogógáz számára. A kipufogógáz-nyílás lehetővé teszi, hogy a test egyik végén belépő gázok a fenti egy vagy több nyíláson keresztül távozhassanak. A kipufogógáz-nyílás egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy a testnek a fűtőelemtől távoli másik végének hő­mérsékletének emelkedését mérsékeli, mivel a test egyik végén, a fűtőelem számára készített nyíláson át belépő gázok inkább a kipufogógáz-nyíláson át távoznak, mintsem hogy a test másik vége felé áramlanának. A legkedvezőbb eredményt akkor érjük el, ha a kipu­fogógáz-nyílást az első találmányi gondolatnak meg­felelő burkolóréteggel kombinálva alkalmazzuk. A találmány szerinti gyújtássegítő szerkezet további kiviteli alakjánál a szerkezet üreges, nyújtott formájú testet, a test belsejében annak egyik végénél elhelyezett hőálló villamos fűtőelemet foglal magába. A test fent említett végén egy, vagy több lyuk van kialakítva, és működés közben a fűtőelem a motor égő keverékével kapcsolatba tud kerülni. A gyújtássegítő szerkezet to­vábbá rúd alakú elektródát tartalmaz, amely a testen keresztülnyúlik, a fűtőelemmel pedig villamosán össze van kötve, úgyhogy működés közben a fűtőelemre fűtő­áramot lehet adni, hogy annak hőmérsékletét megemel­jük. A rúd alakú elektróda a fűtőelemet a test fent em­lített végéhez szorítja. Az elektróda két, egymáshoz ké­pest mozgatható részből áll, amelyek egymással villa­mosán össze vannak kötve, mégpedig villamosán vezető fonattal, amely képes arra, hogy meghajoljon, amennyi­ben a két rész egymáshoz képest elmozdul. Azzal, hogy két részből álló rúd alakú elektródát használunk, és ennek két részét olyan villamosán vezető fonattal kötjük össze egymással, amely a két rész egy­máshoz viszonyított elmozdulásakor meg tud hajolni, biztosítjuk, hogy a fűtőelem és a rúd alakú elektróda hőmérsékletváltozás hatására fellépő különböző mér­tékű méretváltozásait ki lehet egyenlíteni anélkül, hogy a fűtőelemben, a rúd alakú elektróda részeiben és az elektróda két részét egymással villamosán összekötő elemben nemkívánatos hatásokat keltenénk. A fűtőelem előnyösen színterei, villamosán vezető, hőálló keveréket foglal magába, amelynek középső ré­szének villamos ellenállása viszonylag nagy, és ez a rész egy pár fémtartalmú, viszonylag kis villamos ellenállású lezárórész között van elhelyezve. Előnyösen legalább a keverék középső része fém és kerámia színtereit keverékéből van előállítva. A kerámia előnyösen fémoxid. Előnyösen a lezárórészek is fém és kerámia színtereit keverékéből vannak összeállítva, de az egyes lezáró­részekben a fém tömegének aránya a kerámia tömegének arányához képest nagyobb, mint a középső részben. A fűtőelem lényegében síkfelületű, egymással szem­ben levő végeit előnyösen a rúd alakú elektróda, illetve a test határolják, és ez utóbbiak felülete a fűtőelem érint­kező felületének negatívja. A testnek fenti, és a fűtőelem megfelelő felületének negatívjaként kialakított felületét előnyösen lezáródugó határozza meg, amelyet a test többi részétől külön ala­kítunk ki, de ahhoz képest rögzítjük. A fűtőelem lezáró felülete és a rúd alakú elektródának az előbbi negatívjaként kialakított felülete közé elő­nyösen hő- és oxidáció-álló fémréteget helyezünk el, amelyben nincsenek gázzárványok. A mellékelt ábrán sűrítéses belsőégésű motoroknál használható találmány szerinti gyújtássegítő szerkezet egyik kiviteli példája látható, metszetben. A rajzon látható, hogy a gyújtássegítő szerkezet üre­ges, nyújtott formájú, lépcsőzetes hengeres, villamosán vezető testet foglal magába, amely két 11,12 részből van kialakítva. A test 11 része két egymással szemben levő 13,14 végén nyitott, és 13 végénél belül 15 csavarmenet, kívül pedig 16 csavarmenet van rajta kialakítva. Mű­ködés közben a 16 csavarmenettel lehet a gyújtássegítő szerkezetet sűrítéses belsőégésű motor hengerfejének falában kialakított komplemens csavarmenetes furatába beszerelni. A test 11 része előnyösen lágyacélból van kialakítva. A test másik 12 része előnyösen nikkel alapú ötvö­zetből van kialakítva, és nyitott 17 végénél fogva van a test 11 részének 14 végébe befogva és ahhoz kemény­forrasztással hozzáforrasztva. A test 11 részében 18 gallérrész van elhelyezve, ezen ütközik fel a 12 rész, mégpedig annak 17 vége. A 18 gallérrészt előnyösen acélból, rézből vagy alumíniumból alakítjuk ki. A test 12 részének a 18 gallérrésszel szemben levő másik végé­nél 19 nyílás van kialakítva, amely a test kisebb át­mérőjű meghosszabbításával határos és amelyet a test­től függetlenül kialakított 20 lezáródugó zár le. A dugót a 19 nyílásba előnyösen ívhegesztéssel lehet behegesz­­teni. Ez utóbbi esetben továbbá a 20 lezáródugón és a 19 nyílás falában csavarmenetet lehet kialakítani, úgy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents