179723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-amino-etanol-származékok előállítására
7 179723 jelentősebb eltérést tapasztaltunk, a terméket NMR spektroszkópiai elemzéssel azonosítottuk. Megjegyezzük, hogy a példákban közölt olvadáspont-értékek csupán tájékoztató jellegűek, mert nem minden esetben törekedtünk arra, hogy a vizsgált vegyületet teljesen kristályos állapotban különítsük el. Ugyanez vonatkozik a példákban közölt kitermelési adatokra is, a kísérletek során ugyanis nem törekedtünk a maximális kitermelés elérésére. I—3. példa 0,9 g 3,4-bisz(pivaloiloxi)-fenil-glioxál és 0,67 g N1- -(2-aminor2-metil-propil)-N2-benzoil-glicinamid 2 ml ecetsawal és 10 ml acetonitrillel készített oldatát 30 percig keverjük, majd az oldathoz 0,34 g nátrium-cianobórhidridet adunk. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, majd igen kis nyomáson bepároljuk. A kapott maradékot 50 ml etilacetátban oldjuk, és az oldatot 20 ml 10 térfogatszázalékos vizes ecetsav-oldattal mossuk. A vizes fázist kétszer 50 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük, telített, vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, végül bepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, az oldatot szűrjük, és a szűrlethez csekély fölöslegben vett, frissen készített éteres hidrogénbromid-oldatot adunk. A kivált szilárd anyagot elkülönítjük és etanol és éter elegyéből kristályosítjuk. 0,3 g l-[3,4-bisz(pivaIoiloxi)-fenil]-2-{2-[(N-benzoil-glicil)-amino]-l,l-dimetil-etilamino}-etanol-hidrobromidot (az 1. példa szerinti termék) kapunk ; op.: 127—129 C°. Hasonlóan állítjuk elő a megfelelő glicinamid-származékok felhasználásával a következő vegyületeket : l-[3,4-Bisz(pivaloiloxi)-fenil]-2-{2-[(N-fenil-acetil-glicíl)-amino]-1,1 -d imetil-etilamino}-etanol-hidrobromid (a 2. példa szerinti termék); hozam; 35%, op.: 145— 150 C°. Elemzés a C32H45N307.HBr képlet alapján: számított: C: 57,8%, H: 6,9%, N: 6,3%; talált: C: 57,9%, H: 6,7%, N: 6,1%. l-[3,4-Bisz(pivaloiloxi)-fenil]-2-{2-[(N-fenoxi-acetil-glicil)-amino]-l,l-dimetil-etilamino}-etanol-hidrobromid (a 3. példa szerinti termék); hozam: 22%, op.: 124—126 C°. Elemzés a C32H43N3Og.HBr képlet alapján: számított: C: 53,6%, H: 6,8%, N: 5,9%; talált: C: 53,7%, H: 7,1%, N: 6,1%. A kiindulási anyagokként felhasznált glicinamid-vegyületeket a következőképpen állítjuk elő: 10,0 g fenil-acetil-glicin, 5,78 ml N-metil-morfolin és 60 ml kloroform elegyét 5 percig keverjük. Azelegyet —23 C“-ra hütjük, és az elegyhez gyors ütemben, 1 perc alatt 4,7 ml klórhangyasav-etilésztert adunk. Ekkor a reakcióelegy hőmérséklete — 15 C°-ra emelkedik. Azelegyet 1 percig keverjük, majd gyors ütemben 5,4 ml l,2-diamino-2-metiI-propánt adunk hozzá, és az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. 1 óra elteltével a reakcióelegyet 50 ml vízbe öntjük, és a szerves fázist eltávolítjuk. A vizes fázist fölöslegben vett kálium-karbonáttal meglúgosítjuk, majd négyszer 100 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, bepároljuk, és a kapott maradékot éterrel eldörzsöljük. A kivált szilárd anyagot szűrjük. 8,8 g N,-(2-amino-2-metil-propíí)-N2- -fenil-acetil-glicinamidot kapunk; op.: 150—155 C°. Hasonlóan állítjuk elő hippursav (N-benzoil-glicin) felhasználásával a 104—105 C°-on olvadó N'-(2-amino-2-metil-propil)-N2-benzoi!-glicinamidot, illetve N-(fenoxi-acetil)-glicin felhasználásával a 80—84 C ’-on olvadó N,-(2-amino-2-metil-propil)-N2-(fenoxi-acetil)-glicinamidot. A 3,4-bisz(pivaIoiloxi)-fenil-gIioxált a következőképpen állítjuk elő: 13,1 g (0,08 mól) 3,4-dihidroxi-acetofenon 320 ml kloroformmal készített szuszpenzióját jégfürdőn 0—5 C°-ra hűtjük, és a szuszpenzióba 19,2 ml (0,16 mól) pivaloilklorid 80 ml kloroformmal készített oldatát és 22.2 ml (0,16 mól) trietilamin 80 ml kloroformmal készített oldatát csepegtetjük. A két oldatot egyszerre adagoljuk be, 10 perc alatt és eközben a szuszpenziót keverjük. A beadagolás után a reakcióelegyet további 1 órán át 0—5 C°-on keverjük, majd 100 ml 2 n vizes sósavoldat és 200 g jég keverékébe öntjük. A kapott elegyet háromszor 150 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, egymás után 100 ml vízzel, 100 ml 10 vegyes %-os, vizes nátrium-karbonát-oldattal, 100 ml vízzel, végül 100 ml telített, vizes nátriumkloridoldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Olajos maradékként 23,1 g nyers 3,4-bisz(pivaloiloxi)-acetofenont kapunk, amit tisztítás nélkül használunk fel a következő műveletben. 19,5 g (0,061 mól) 3,4-bisz(pivaloiloxi)-acetofenon és 8.2 ml (0,06 mól) terc-butil-acetát 150 ml kloroformmal készített, katalitikus mennyiségű (0,2 g) vízmentes alumínium-kloridot tartalmazó oldatába szobahőmérsékleten, keverés közben 3,15 ml (0,061 mól) bróm 50 ml kloroformmal készített oldatát csepegtetjük. A beadagolás után a reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd az elegyhez 75 g kromatográfiás minőségű szilikagélt adunk, és a kapott elegyet vákuumban bepároljuk. A szilárd maradékot 1 kg száraz, kromatográfiás minőségű szilikagéllel töltött oszlop tetejére visszük fel (a szilikagél-oszlopot előzetesen 10 súly% vízzel dezaktiváljuk, majd 10 térfogat/súly% 5 térfogatszázalékos toluolos etilacetát-oldattal egyensúlyba hozzuk). A kromatográfiás oszlopon 1,1 liter 5 térfogatszázalékos toluolos etilacetát-oldatot bocsátunk át, majd az oszlopot kétszer 500 ml etilacetáttal eluáljuk. Az egyes frakciókat vékonyrétegkromatográfiás úton vizsgáljuk ; adszorbensként szilikagélt, eluálószerként pedig 50 térfogatszázalékos toluolos etilacetát-oldatot használunk. A későbbi eluátumfrakciókat egyesítjük és bepároljuk. Olajos maradékként 14,2 g 2-bróm-3',4'-bisz(pivaloiloxi)-acetofenont kapunk. A termék állás közben gyorsan kristályosodik, és 64—66 C°-on olvadó kristályokat képez. 2 g 2-bróm-3',4'-bisz(pivaloiloxi)-acetofenon 10 ml dimetilszulfoxiddal készített oldatát 18 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd az oldatot jeges vízbe öntjük, és a kapott elegyet háromszor 60 ml éterrel extraháljuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, 50 ml vízzel és 50 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatta! mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Olajos maradékként 1,8 g 3',4'-bisz(pivaloiloxi)-fenil-glioxált kapunk. Infravörös spektrum sávjai: vmax= 1760 cm-1 (észter karbonil), 1690 cm-’ (—CO—CHO). NMR-spektrum vonalai (CDC13): 8 = 8,2—7,1 (komplex vonal rendszer, aromás protonok), 1,35 (18H, szinguíett, —C. C/73) ppm. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
