179698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rácsrostélyok méretre darabolására
5 179698 6 A 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, együttdolgozó olló és rácsrostélyt hegesztő berendezés vázlatos oldalnézete. A 3. ábra a 2. ábrán látható olló és rácsrostélyt hegesztő berendezés vázlatos fölülnézete. A 4. ábra az ollót és ennek hajtó és vezérlő elemeit a rácsrostély előretolási irányára keresztirányban nézve szemléltető vázlat, amely a szerkezetelemeket részben metszetben mutatja. Az 5. ábra a 4. ábrán is látható szerkezeteket a rácsrostély előretolási irányában nézve mutatja. Az 1. ábra azt a problémát szemlélteti, amelyet a találmány szerinti eljárás révén megoldottunk. Egy vonatkoztató helyzetben levő olló vágási síkját pont—vonallal föltüntetett 0—0 vonal jelöli. Ez a vágási sík — a következőkben vonatkoztató vágási sík — a rácsrostélyt hegesztő gép hegesztési síkjától egy előre pontosan meghatározott távolságra van. Ennek a távolságnak vagy a „t” keresztrúd osztás egy egész számú többszörösének, azaz n • t nagyságúnak kell lenni, ahol n egy egész szám, vagy értékét (n+0,5)- t-nek kell választani. Az ollót a vonatkoztató vágási sík mindkét oldala felé legalább egy fél keresztrúd osztással el kell tudni tolni. A rácsrostély előretolását mindig lépésenként végezzük, és az előretolások hossza mindig egyenlő a keresztrudak „t" osztásával, illetve távolságával vagy ennek többszörösével. Az előretolást vagy közvetlenül a rácsrostélyt hegesztő géppel, vagy adott esetben egy finoman beállító szerkezettel végezhetjük. A folyamat áttekinthető ismertetéséhez föltételezzük, hogy a vonatkoztató vágási vonal a hegesztési vonaltól n ■ t távolságban van. Föltételezzük, hogy a keresztrudak osztása t=50 mm. Egy nagyobb hosszúságú, egyforma „t” nagyságú lépésekkel előretolt rácsrostély szalagból előírt, 1320 mm hosszú darabokat kell levágni. Föltételezzük azt is, hogy a 0—0 sík mindkét oldalán +10 mm távolságra terjedő térben nem lehet vágást végezni, mivel e térben a nyírópengék valamely keresztrúddal ütközhetnek. Amikor az első keresztrúd eléri a 0—0 síkot, az olló ± 10 mm hosszon a rácsrostély előrehaladási irányában elmozdul és a hosszelemek egyenetlen végeit a rácsrostély elején egyenletesre vágjuk le (la ábrarész). A rostélyhegesztő gép a rácsrostélyt egyenletes ütemben tovább tolja előre. Ezeket a rész-lépéseket az ollótól származó impulzusok formájában egy folyamat számoló készülék számolja. Mivel a számoló készülék az olló előző vágáskor elfoglalt helyzetét a +10 mm-nek megfelelő helyzetben regisztrálta, összesen 26 előretolási lépés után az előretolt rácsrostély darab összhosszát a 0—0 vágási síkon túl 1310 mm-ben adja meg. A folyamatot számoló készülék ezért parancsot ad az ollónak arra, hogy a —10 mm-es helyzetbe mozogjon és S2 vágást hajtson végre (1 b ábrarész). A számoló készülék egyidejűleg az 50—10=40 mm összeget képezi, mivel az olló az utolsó vágásnál a rácsrostély előretolásával ellenkező irányban mozgott, minek eredményeként a hosszelemek végei mintegy 40 mm-rel túlnyúlnak az utolsó keresztrúdon. További 26 előretolási lépés leszámolása után a 0—0 vonatkoztató vágási sík fölött túlnyúló rácsrostély darab hossza most 1340 mm és ezért az ollónak a +20 mm-es helyzetbe kell mozogni ahhoz, hogy a rácsrostély szalagból az S3 vágás révén egy előírt, 1320 mm hosszú darabot vágjunk le (le ábrarész). Mivel az olló az utolsó vágásnál a —20 mm-es helyzetben van, a hosszelemek az első keresztrúdon túl 20 mmre nyúlnak és a rácsrostély szalagnak 26 részlépéssel való újbóli előretolása után a következő vágás pontosan a 0—0 vágási síkban végezhető, illetve végezhető volna. Ezen a helyen azért nem lehet vágási műveletet végezni, mert példánk esetében a 0—0 vágási síknak hegesztési vonaltól való távolsága — a feltételezés szerint — „t"-nek egész számú többszöröse, tehát itt egy keresztrúd van. Ennek eredményeként az ollót nem lehet vágás céljából a rácsrostély síkjába betolni. A számoló készülék ezért közvetlenül az S3 vágás után és a rácsrostély további előretolása előtt parancsot ad az ollónak arra, hogy a +10 mm-nek megfelelő helyzetbe mozogjon és ott egy további S3 vágást végezzen (1. ábrarész). Ezzel a vágással egy 10 mm hosszú darabot vágunk le a rácsrostély hosszelemeiből, ami ugyan hulladék, azonban lehetővé teszi, hogy a rácsrostéiyon egy olyan új elülső élt hozzunk létre, amelytől egy további előretolási lépés után az olló a kívánt rácsrostély kellő hosszának megfelelő helyzetbe, egy keresztrudak közötti térbe hozható. A rajzon vázolt példa esetében egyidejűleg ismét létrejön az la ábrarészen föltüntetett kiinduló helyzet. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az előzőkben ismertetett folyamat helyett — amelynél föltételeztük, hogy az olló az egyik vágási helyzetből közvetlenül mozog a következő vágási helyzetbe — arra is van lehetőség, hogy az olló minden vágás után a 0—0 vágási síkba menjen vissza és innen mozogjon a következő vágási helyzetbe. Ez az eljárásmód ugyan az olló kétszer annyi mozgatását teszí szükségessé, mint az előzőkben ismertetett eljárási mód, azonban előnye, hogy a számoló készüléket lényegesen egyszerűbben lehet programozni. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, 2. és 3. ábrákon vázolt szerkezeti megoldásnál az 1 rácsrostély 2 hosszelemekből és 3 keresztrudakból áll. A rácsrostélyt 4 rostélyhegesztő gépben állítjuk elő és a rácsrostélyt a rostélyhegesztő gép az előállítási folyamat ütemében tolja előre. A 4 rostélyhegesztő gép csak vázlatosan föltüntetett 5 és 6 vezetékeken keresztül 7 vezérlő és kapcsoló szekrénnyel áll összeköttetésben, amelyben össze van fogva a rostélyhegesztő gép üzemeltetéséhez szükséges valamennyi elektronikus vezérlő és kapcsoló elem. A rostélyhegesztő gép X—X hegesztési síkjától előre és pontosan meghatározott távolságban van a vonatkoztató 0—0 vágási sík, amely a 10 olló normál helyzetének felel meg. Az ollót meghajtó szerkezet 11 és 12 vezetékeken keresztül 13 vezérlő és kapcsoló szekrénnyel áll összeköttetésben, amelynek ollóval kapcsolatos feladata azonos a 7 vezérlő és kapcsoló szekrénynek 4 rostélyhegesztő géppel kapcsolatos feladatával. Ezenkívül a 7 és 13 vezérlő és kapcsoló szekrények a rostélyhegesztő gép és az olló együttműködésének biztosítására 14 és 15 vezetékekkel vannak egymással összekötve. A 10 olló egy a térben rögzített 20 munkahenger révén, például 21 görgőkön a rácsrostély előretolási irányában mozgatható, úgyhogy az a sík, amelyben a vágás valóban végbemegy, a 0—0 vágási síkhoz viszonyítva eltolható. Ezáltal változtatható annak a síknak X—X hegesztési síktól való távolsága is, amelyben a vágás megtörténik. Mindegyik hegesztési folyamatnál a 4 rostélyhegesztő gépből egy impulzus indul ki, amely 6 és 14 vezetékeken keresztül a 13 vezérlő és kapcsoló szekrénybe jut. A 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
