179698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rácsrostélyok méretre darabolására
7 179698 8 vezérlő és kapcsoló szekrényben egy a rajzon nem láthatóba folyamatot számláló készülék van elhelyezve A számoló készülék ábrázolására nincs szükség, mert ez nem tartozik a találmány lényegéhez. A számoló készülékben beállított, kívánt előtolásoknak megfelelő, előre megadott impulzus szám leszámolása után a 13 vezérlő és kapcsoló szekrényben levő számoló készülék az olló pillanatnyi helyzetének figyelembe vételével 22 és 23 vezetékeken keresztül egy parancsot ad az elektrohidraulikus 24 szelepnek. Az elektrohidraulikus 24 szelep egyrészt 25 nyomé csővezetéken keresztül egy nem ábrázolt, általánosan ismert kivitelű szivattyúval, másrészt 26 nyomáscsökkentő csővezetéken keresztül szintén nem ábrázolt olajtartállyal van összeköttetésben. Attól a mindenkori helyzettől függően, amelybe az elektrohidraulikus 24 szelepet a számoló készülék impulzusa hozza, a 2C munkahengerben levő 27 dugattyú megfelelő felületéhez nyomóközeg áramlik, minek következtében a 10 olló normál helyzetéből, illetve pillanatnyi helyzetéből az új vágási helyzetbe mozog. A 10 ollóval például 28' fogaslécen és 29' fogaskeréken keresztül működtethető 30 impulzusadó van összeköttetésben, amely 31 vezetéken keresztül szintén a 13 vezérlő és kapcsoló szekrényben elhelyezett számoló készülékkel van összekötve. Ezáltal a számoló készülék képessé válik arra, hogy megállapítsa a 10 ollónak 0—0 vágási síkhoz viszonyított mindenkori pontos helyzetét. Amikor az olló eléri az előirányzott vágási helyzetét, azaz amikor az olló helyzetnek számláló készülékben megállapított szükséges értéke egyezik a 30 impulzusadóban megállapított tényleges értékkel, 32 vezetéken keresztül 33 munkahenger parancsot kap arra, hogy az ollót a vágási síkban eltolja. Az egyszerűsítés kedvéért a 32 vezeték a rajzon közvetlenül a 33 munkahengerhez van vezetve. A gyakorlati szerkezeti kialakításnál a számoló készüléknek természetesen egy mágneses szelepet kell működtetni, amely az elektrohidraulikus szervo 24 szelephez hasonló módon az olajszivattyúval és az olajtartállyal van összekötve és munkavezetékeken keresztül van a 33 munkahengerhez csatlakoztatva. Az így olajnyomással ellátott munkahenger azután a 40 és 41 nyírópengéket a 4. ábrán látható munkahelyzetbe hozza, amelyben ezek az 1 rácsrostély 2 hosszelemeinek teljes szélességén keresztül nyúlnak. Amikor a nyírópengék vágási helyzetbe jutnak, a számoló készülékbe egy visszajelentés jut, amelyből most 42 vezetéken keresztül vágási parancs kerül a 43 munkahengerbe, minek következtében az egyik nyírópenge a másikhoz viszonyítva olyan mértékben tolódik el, ami gyakorlatilag megfelel a nyírópenge nyúlványok fogszélességének és így létrejön az 1 rácsrostély 2 hosszelemeinek átvágása. A rajzban való ábrázolásnál a rendszer föltüntetéséhez ugyanolyan egyszerűsítéseket alkalmaztunk, mint a 33 munkahenger ábrázolásánál. Közvetlenül a vágás elvégzése után — amelyről szintén visszajelentést kap a 13 vezérlő és kapcsoló szekrény —- az ollót ismét lesüllyesztjük normál helyzetébe, úgyhogy a rácsrostély szalag újból akadálytalanul előre tolható. A 3 keresztrudak olló vágási síkjához való pontos helyzetének meghatározásához, valamint a rácsrostély hőtágulásának figyelembe vételéhez 44 tapintókart használunk, amelynek szögáliásáról 45 impulzusadón és 46 vezetéken keresztül juttatunk adatot a vezérlő és kapcsoló szekrénybe, illetve az ebben levő számoló készülékbe. A 44 tapintókart 47 rugó állandóan az alatta levő keresztrúdhoz nyomott állapotban tartja. Mivel a 44 tapintókar munkájára csak közvetlenül a vágás előtt van szükség, a tapintókar célszerűen, normál módon a keresztrúdról fölemelt helyzetben van és csak közvetlenül azelőtt fektetjük a keresztrúdhoz, mielőtt elérjük a vágási hosszt. Ebben az időszakban viszont tartósan hozzáfekszik a keresztrúdhoz. Fölemelés céljára 48 munkahenger szolgál, amelynek működését 49 vezetéken keresztül a számoló készülék szabályozza. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, vázolt szerkezeti kivitelnél a tapintókar valamennyi hozzá tartozó elemmel együtt helyben maradóan és el nem tolhatóan van elhelyezve, azonban arra is van lehetőség, hogy közvetlenül az eltolható ollóállványhoz erősítsük, amely esetben azután az ollónak a vonatkoztató 0—0 vágási síktól való, mm-ben kifejezett mindenkori távolságát algebraílag hozzá kell adni a mért hosszhoz. Ha az olló a rostélyhegesztő gép felől szemlélve a vonatkoztató vágási síkon túl van, akkor az olló vonatkoztató vágási síktól való, mért távolságának pozitív előjele van, és ha az olló a vonatkoztató vágási síkon innen van, az előjel negatív. Abban az esetben, amikor a 13 vezérlő és kapcsoló szekrénybe, illetve a számoló készülékbe táplált, a rácsrostély előre tolási útjára vonatkozó adatokat nem a rostélyhegesztő gép előtoló szerkezetrészétől kapjuk, ezek az adatok a 4. ábrán szaggatott vonalakkal föltüntetett módon egy a rácsrostélyhoz rugalmasan nyomott 50 mérőkerékkel, az ehhez tartozó 51 impulzusadóval állíthatók elő és a 14 vezetéket helyettesítő 52 vezetéken keresztül vezethetők a számoló készülékhez. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás rácsrostélyok méretre darabolására, amely révén a rostélyhegesztő gépből kilépő rácsrostélyokat ezek síkjába betolható, egymással szemben mozgatható, fésűszerű nyírópengékből álló olló segítségével tetszőleges hosszúságú darabokra vágjuk, azzal jellemezve, hogy először megállapítjuk, hogy a levágni kívánt rácsrostély darab mindenkori vágási élétől mért, szükséges hossznak megfelelő távolságban van-e a rácsrostélyban egy a nyírópengék betolását lehetővé tevő rés a keresztrudak között, ha van, akkor a rácsrostélynak a levágni kívánt rácsrostély darab szükséges, a keresztrudak egymástól mért távolsága egész számú többszörösével közel azonos hosszon való Iépésenkénti előtolása után, és adott esetben az ollónak a rácsrostély előbbi előtolási hossza és a levágni kívánt rácsrostély darab szükséges hossza közötti különbséggel való eltolása után egy vágást végzünk, ha azonban nincs, akkor előnyösen az olló vágási síkját a rácsrostélyhoz viszonyítva a rácsrostély résszélességének csak egy töredékét kitevő hosszon elmozgatjuk és a rácsrostélyból egy rövid hulladék darabot vágunk le, amely hulladék darab hosszát úgy választjuk meg, hogy ennek levágása után az új vágási éltől az előállítani kívánt rácsrostély darab szükséges hosszának megfelelő távolságban egy keresztrudak közötti rés legyen. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy számoló ké5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 / 60 65 4
