179698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rácsrostélyok méretre darabolására

3 179698 4 való átvágása. Az ollót azonban a rácsrostélynak csak azokon a helyein lehet keresztültolni, amelyen egy a keresztrudak közötti rés van, mert máskülönben az olló előretolásakor a nyírópenge a vágási folyamatban levő keresztrúdhoz ütközik. Ennek az a következménye, hogy az említett javaslat szerinti ollóval nem lehet a rácsrostély szalagból tetszőleges hosszúságú darabokat levágni, hanem csak olyanokat, amelyeknek hossza körülbelül egy keresztrúd köznek megfelelő hosszal tér el egymástól. A találmány feladata rácsrostélyok méretre darabolá­sára használható olyan eljárás létrehozása, amelynél egy ismertetett típusú ollót alkalmazunk, és amelynek segítségével egy rácsrostély szalagról tetszőleges hosszú­ságú darabok vághatok le a gyártási folyamathoz közvetlenül csatlakozva, azaz anélkül, hogy közben — bizonyos értelemben — félkészgyártmánynak tekint­hető terméket kellene tárolni. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létre­hozása révén oldja meg, amely eljárásnál a rostély­­hegesztő gépből kilépő rácsrostélyokat ezek síkjába betolható, egymással szemben mozgatható, fésűszerű nyírópengékből álló olló segítségével tetszőleges hosszú­ságú darabokra vágjuk, és amelynek jellemzője, hogy először megállapítjuk, hogy a levágni kívánt rácsrostély darab mindenkori vágási élétől mért, szükséges hossznak megfelelő távolságban van e a rácsrostélyban egy a nyírópengék betolását lehetővé tevő rés a keresztrudak között, ha van, akkor a rácsrostélynak a levágni kívánt rácsrostély darab szükséges, a keresztrudak egymástól mért távolsága egész számú többszörösével közel azo­nos hosszon való, lépésenkénti előtolása után, és adott esetben az ollónak a rácsrostély előbbi előtolási hossza és a levágni kívánt rácsrostély darab szükséges hossza közötti különbséggel való eltolása után egy vágást végzünk, ha azonban nincs, akkor előnyösen az olló vágási síkját a rácsrostélyhoz viszonyítva a rácsrostély résszélességének csak egy töredékét kitevő hosszon el­mozgatjuk és a rácsrostélyból egy rövid hulladék dara­bot vágunk le, amely hulladék darab hosszát úgy választ­juk meg, hogy ennek levágása után, az új vágási éltől az előállítani kívánt rácsrostély darab szükséges hosszá­nak megfelelő távolságban egy keresztrudak közötti rés van. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy egy számoló készülékbe legalább egy olyan adatot táplálunk, amelyből a levágni kívánt rácsrostély darab hegesztési folyamat következtében megnövekedett hő­mérsékletét meghatározzuk és a vágás vezérlésénél figye­lembe vesszük a levágni kívánt rácsrostély darabnak hőmérséklettől függő hosszváltozását. A találmány szerinti eljárás jellemzője az is, hogy a rácsrostélyból szükség esetén levágott hulladék darab hosszát legalább a keresztrúd átmérőjével egyenlőre vá­lasztjuk, amely minimális hosszt megnöveljük a nyíró­pengék keresztrudak közötti résekbe benyúló végeinek a rácsrostély előre tolása irányában mért összvastag­­ságával és az osztástoleranciával. A találmány szerinti eljárás előnyös tulajdonsága, hogy a zajártalom csökken és minden egyes vágáshoz jelentősen rövidebb idő szükséges, mint az eddig is­mert eljárásoknál, aminek következtében a vágás köz­vetlenül a rácsrostélyt hegesztő gép hegesztési művelete után végezhető. Természetesen ennek az eljárásnak fölsorolt előnyös tulajdonságai az olló és egy finoman beállító szerkezet közötti együttműködés esetén is jelentkeznek, amely esetben a rácsrostély szalagot egy saját hajtás tolja előre. További előnyös tulajdonságokat kapunk akkor, ha a találmány szerinti eljárást egy rácsrostélyt hegesztő gép után alkalmazzuk. Ekkor ugyanis nemcsak a rács­rostély közbenső tárolásához szükséges valamennyi munka marad el, hanem a hulladék is csak egy töredéke lesz annak a hulladék mennyiségnek, amely az eddig ismert vágási eljárások során keletkezik. Ennek oka, hogy a rácsrostély darabok sokkal nagyobb hosszban, egy folytonos munkafolyamatban állíthatók elő, mint amit az eddigi eljárásoknál szükséges közbenső tárolá­soknál alkalmazott kezelések lehetővé tesznek, és Így a hulladékba kerülő rácsrostély darabok száma is jelen­tősen csökken. Ha a találmány szerinti eljárást egy olyan rácsrostélyt hegesztő géppel kapcsolódva alkalmazzuk, amelyben a rácsrostély előre tolását lépésenként, a keresztrudak egymástóli távolságának vagy ezek sokszorosának meg­felelő hosszon végezzük, akkor az olló vágási síkjának rácsrostélyhoz viszonyított mozgása a rácsrostélynak ke­resztrudak egymástóli távolságának vagy e távolság sor­­szorosának megfelelő, lépésenkénti mozgatása és az olló egy járulékos mozgatása révén történik, amely járu­lékos mozgás hosszát a kívánt rácsrostély darab szük­séges hossza és a keresztrudak osztása egész számú többszörösének hossza közötti különbség határozza meg. Ha a találmány szerinti eljárást egy hegesztőgépnek ollóval való közvetlen együttműködése révén foganato­sítjuk, akkor arra is tekintettel kell lenni, hogy a rács­­rostély a hegesztési folyamat során hozzá vezetett nagy energiamennyiség következtében jelentős hőtágulásokat szenved, amelyek a hegesztőgép és olló közötti, arány­lag rövid és a rácsrostély révén gyorsan befutható út­szakaszon csak nagyon kis mértékben csökkennek. Ha azt akarjuk elérni, hogy a rácsrostély darab ki­hűlés után és levágott állapotban pontosan a kívánt hosszúságú legyen, akkor a számoló készülékbe legalább egy olyan adatot kell betáplálni, amelyből megállapít­ható a méretre vágni kívánt rácsrostély darab hegesztési folyamat következtében megemelkedett hőmérséklete, és a számító készüléknek figyelembe kell venni a vágás vezérlésénél a levágni kívánt rácsrostély darab hőmér­séklettől függő hosszváltozását. Természetesen törekszünk arra, hogy a rácsrostély szalagból bizonyos számú vágás után a lehető legkisebb legyen az a hulladékmennyiség, amely amiatt keletkezik, mert biztosítani kell a nyírópengéknek a keresztrudak közötti résekbe való akadálytalan behatolását. A talál­mány szerinti eljárásnál az anyag veszteséget azáltal csökkentjük minimálisra, hogy a rácsrostélyból szük­ség esetén levágott hulladék darabok hosszát legalább a keresztrúd átmérővel egyenlőre növeljük. Figyelembe vesszük azt is, hogy vágásnál a nyírópengék végrészei­nek akadálytalanul be kell hatolni a keresztrudak közötti résekbe, tehát az osztások méreteltéréseit is megfelelőre kell választani. A találmány szerinti eljárást részleteiben az eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy rácsrostély szalagból előre meghatá­rozott hosszúságú rácsrostély darabok levágást végző négy műveletet, az la, 16, le és Id ábrarészeken szem­léltetett műveleteket vázlatosan mutatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents