179649. lajstromszámú szabadalom • Öntödei adalék
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALALMANY Bejelentés napja : 1976. VI. 16. (VA—1523) Módosítás elsőbbsége : 1981. X. 21. 179649 Nemzetközi osztályozás: B 22 C 1/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984.1. 31. Feltalálók: dr. Bakó Károly oki. mérnök, Brunner Géza oki. mérnök, Schultz Sarolta oki. üzemmérnök, Budapest Szabadalmas: Vasipari Kutató Intézet, Budapest Öntödei adalék 1 A találmány tárgya öntödei adalék, mely karbonforrásként polimerizált vagy polikondenzált műanyagot, előnyösen polisztirolt tartalmaz és mely ezenkívül az alábbiakban részletezendő összetételben tartalmaz lignin- vagy cellulóztartalmú' mezőgazdasági hulladékőrleményt, kokszport és 250 °C-nál magasabb lobbanáspontú ásványolajat. Az öntödei formázó- és maghomokkeverékek szokásosan tartalmaznak ásványi alapanyagot, kötőanyagrendszert, esetenként vizet és egyéb adalékanyagot. A szemcsés alapanyag többnyire kvarchomok, acélöntvények előállításánál samott-, olivin-, cirkonhomokot is alkalmaznak. Vasöntvények előállításánál a nyersformázó keverék szokásosan homok, bentonit, szénpor és víz. A komponenseket kollerjáratokban vagy más homokelőkészítő berendezésben összekeverik és a keverékből formát készítenek. A keverékben szénport azért alkalmaznak, mert az elősegíti, hogy kellően tiszta legyen az öntvény felülete. Ebben két tényezőnek van szerepe: — egyrészt a szén és különösen annak öntés közbeni folyékony alkotói a homokban redukáló atmoszférát képeznek, elvonva a homok pórusaiban levő oxigént ; a folyékony vas így nem oxidálódik, nem keletkezik folyékony vas-oxid, mely megtámadja a formázóhomokot és salakot képezve ércesedést okoz; — másrészt a felhevített szénpor koksszá alakul, mely a homokszemcsék között puffer-hatású, a homokszemcsék, illetve a homok-keverék tágulását jelentősen csök-2 kenti. A szénportartalmú formázóhomok ezért jóval kisebb mértékben hajlamos ún. pecsenyeképződésre. A fenti előnyök elérésének feltétele, hogy a szénpor lehetőleg kevés hamut tartalmazzon (10%-nál keveseb- 5 bet), illő alkotóinak mennyisége pedig haladja meg a 30%-ot. Az illóanyagot csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmazó szénpor a fenti funkcióra teljesen alkalmatlan. A szénpornak viszont sok a hátránya is és az utóbbi 10 időben sokat kísérleteztek annak más karbontartalmú anyaggal való kiváltására. Már többen is javasolták gyanták, polimerizált műanyagok, pl. fenolgyanta, polisztirol alkalmazását erre a célra ; ilyen publikációt referál a Chemical Abstracts pl. CA84 48617t, CA 79 15 148960q és CA 80 62449p jelek alatt. A karbonizálás terén a kiváltó anyag valóban pótolja a szénport, de ez a szénpor alkalmazásával elérni kívánt hatásoknak csak egyike. Tanulmányoztuk a különböző adalék-alkotók szere- 20 pét és felismertük, hogy optimális feltételek érhetők el több alkotót tartalmazó komplex adalékkal, melyben a szilárdsági viszonyok befolyásolása, a tiszta felület kialakítása, a folyamat közbeni belső erőhatások és térfogatváltozások káros hatásának megelőzése más-más 25 alkotó révén biztosítható, melyeket a mindenkori alkalmazási hely követelményei szerint eltérően adagolhatunk, meghatározott tartományokon belül választott arányokkal. A felületi minőségjavításához szükséges fényeskarbon 30 mennyiség már kismennyiségű polimerizált műanyag, 179649
