179649. lajstromszámú szabadalom • Öntödei adalék
3 179649 4 pl. polisztirol adagolása révén is biztosítható (ehhez előnyösen műanyaghulladékot használunk); a homok kristályos átalakulásából adódó térfogatváltozások kokszpor hozzáadása révén gázképződés nélkül meggátolhatok; így kiküszöböljük a leszakadást, az erességet stb.; 250 °C-nál nagyobb lobbanáspontú ásványolaj hozzáadásával elősegítjük a tömörülést, így kisebb energiaráfordítással nagyobb tömörítő teljesítmény érhető el. A mezőgazdasági hulladékőrlemény a mechanikai szerkezeti jellemzőket befolyásolja. Ha napraforgóolaj őrleményt adunk hozzá, annak térfogata az öntési hő hatására rendkívüli mértékben csökken, így lazító hatást fejt ki. A kukoricaliszt homogenizálja a bentonitkötésű keverékek szilárdsági tulajdonságait. Végeredményben attól függően, hogy milyen hulladék áll rendelkezésre és milyen konkrét formahomok összetételt kívánunk a találmány szerinti adalékkal javítani, mezőgazdasági hulladékőrleményként bármely őrlemény alkalmazható, mely lignin- vagy cellulóztartalmú, előnyösen alkalmazható pl. ipari kukoricaliszt, napraforgó héjőrlemény, korpaőrlemény, szalmaőrlemény. A nagymolekulájú polimerizált műanyaghulladékok közül előnyösen alkalmazható karbonforrásként polisztirol hulladék, novolak fenolgyanta, furfurol-fenolgyanta, petrolgyanta. A petrolgyanták kőolaj feldolgozása során keletkeznek. Általánosítva: nagymolekulájú polimerizált vagy polikondenzált műanyaghulladékként a találmány szerinti adalékban azon nagy karbontartalmú szervesanyagok alkalmazhatók, melyeknél a hevítés hatására felszabaduló — szénhidrogéntartalmú — gázokból a formaüreg redukáló atmoszférájában a kiinduló anyag tömegének legalább 50—80%-a a homokszemcsék felületén rakódik le. Egyedileg, más összetételű ismert adalékban már szerepelt valamely, a találmány szerint is alkalmazandó alkotó; újabban több megoldás is vált ismertté, melynél a szénpor helyett polimerizált műanyagot alkalmaznak karbonforrásként. A felsorolt különböző hatások együttesen — és különösen : optimális összhangban — azonban csak a találmány szerinti együttes alkalmazás révén érhetők el, mikor az alább megadott általános tartományokon belüli konkrét tömegarányt a mindenkori alkalmazási helynek, továbbá a főkomponensek minőségének és összetételének megfelelően választjuk meg és akkor, ha ebben az összetételben előzetesen már összekeverve adjuk az egyenletes eloszlású komplex adalékanyagot a formázókeverékhez. Kezdeti kísérleteink azt mutatták, hogy a komplex adalékanyag optimális hatást a következő — súlyszáZalék (s.%) szerinti — összetételben biztosít: 30—50 s.% mezőgazdasági hulladékőrlemény, 30—50 s.% kokszpor 10—30 s.% 250 °C-nál nagyobb lobbanáspontú ásványolaj és 5—15% s.% polimerizált műanyaghulladék. További kísérleteink azt mutatták, hogy a különböző alapú (bentonitkötésű, illetve vízüvegkötésű) formázókeverékek konkrét összetételének megfelelően és a rendelkezésre álló hulladékanyagok típusaitól függően a keverési arányok szélesebb skálája körében választandó meg a mindenkori konkrét összetétel. Ennek megfelelően a találmány szerinti komplex adalék összetétele a következő tartományokon belül választandó : 30—70, előnyösen 40—70 s.% lignin- vagy cellulóztartalmú mezőgazdasági hulladékőflemény, 25—50, előnyösen 25—-35 s.% kokszpor, 5—30, előnyösen 5—20 s.% 250 °C-nál nagyobb lobbanáspontú ásványolaj és 2—15, előnyösen 2—5 s.% nagymolekulájú polimerizált műanyag hulladék, előnyösen polisztirol vagy fenolgyanta, éspedig novolakgyanta. Ha a felsorolt alkotókat nem külön-külön adagoljuk a homokkeverék előkészítése vagy keverése közben a formázóközeghez, hanem külön műveletben, előzőleg keverjük ki a fenti összetételű adalékanyagot, akkor annak eloszlása az eredő keverékben is homogén lesz, ugyanakkor adagolás közben nem jelentkezik a környezetre káros porzás és a keverési idő is jelentősen csökkenthető. így az adalékanyag olyan — önállóan is forgalomképes — termék, mely központosítva állítható elő megfelelő munkakörülmények és egészségi feltételek között, jó termelékenységgel, kis fajlagos költséggel, időráfordítással. Az adalék előzetes összeállítása tehát a formázóhomok elkészítését is gyorsabbá, egyszerűbbé, termelékenyebbé teszi és környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb. A találmány tárgya olyan adalék, melynek a homokkeverékhez való hozzáadása lehetővé teszi a felületi hibáktól mentes öntvények gyártását. A mezőgazdasági hulladékőrlemények megnövelik a formák nyomószilárdságát, nyers húzószilárdságát és megakadályozzák a kondenzációs zóna hatására kialakuló gyengébb szilárdságú formarész leválását. A homokszemcsék között pufferként viselkedő kokszot az adalék kokszpor alakjában tartalmazza, mely kohók, kúpolók, erőművek hulladékaként áll rendelkezésre. A pontos arányban adagolt — tehát nem szénporból folyamat közben sztochasztikusan keletkező — kokszpor biztosítja a kívánt formázástechnikai tulajdonságokat, a forma egyenletes tömörségét, meggátolja az ún. pecsenyeképződést. A nagymolekulájú szerves polimerek, különösen a polisztirol, a nagy íllóanyagtártalomnál fogva kis adagban is tehetővé teszik a fényeskarbon bevonat kialakulását. Az illóanyagból kiváló fényeskarbonnal bevont homokszemcséket a megolvadt fém rosszul nedvesíti, így a homokráégés elkerülhető. A szénpor ilyen műanyaghulladékkal való kiváltása — melyet önmagában már javasoltak — kiküszöböli a szénbehozatalt, az öntödék tisztábbak maradnak, egészségesebb bennük a levegő. Önmagában azonban ez a kiváltás csak a szénporral elérni kívánt hatások egyikét biztosítja, a polisztirol adalék pl. csak a találmány szerinti adalék egyéb alkotóinak kíséretében eredményezi egyrészt a szénpof korábbi funkciójának maradéktalan átvételét, másrészt olyan egyéb kedvező hatások elérését, melyeket a szénpor önmagában eddig nem biztosított. A találmány szerinti adalékot a bentonit adagolását követően is adagolhatjuk vagy azzal egyidejűleg is. Különösen előnyös, hogy a találmány szerinti komplex adalékból a technika állása szerint alkalmazott szénpor adagnak csak egy részét, adott esetben csak mintegy 25%-át kell alkalmazni. A formázóhomok készítése így pormentes, tiszta és gyors. A hagyományos formázóhomok készítéssel szemben lényegesen jobb a keverési hatásfok, hamarabb kialakul a — kötőanyag és víz alkotta — bevonat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6? 2
