179600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a C-15003 P-3-antibiotikum előállítására

7 179600 8 E törzs vegetatív micéliumának Gram-megfestése pozitív eredménnyel jár. A C—15003 törzs fentiekben ismertetett jellemzőit összehasonlítottuk Waksman, S. A. (,,The Actino­mycètes”, 2. kötet, megjelent a The Williams and Wil­kins Co. kiadó gondozásában 1961-ben), továbbá Buchanan, R. E. és Gibbons, N. E. („Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology, 8. kiadás, megjelent 1974-ben) leírásával, valamint más szakirodalmi ada tokkal. Bár feltételeztük, hogy ez a törzs a Nocardia ge­­nusz III. csoportjába tartozik, nem sikerült az ismert specieszek között olyat találnunk, amelynek jellemzői azonosak lennének ezzel a törzsével. így arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy ez a törzs egy új speciesz. A C-15003 törzset FERM P No. 3992 szám alatt a Fermentation Research Institute, Agency of In­dustrial Science and Technology (FERM) és 1FO 13726 szám alatt a The Institute for Fermentation, Osaka (IFO) japán törzsgyűjteményekben, valamint ATCC-31281 szám alatt a The American Type Cul­ture Collection, Maryland (ATCC) amerikai egyesült államokbeli törzsgyűjteményben deponáltuk. A Nocardia genuszba tartozó mikroorganizmusok — miként általában a mikroorganizmusok — hajla­mosak variánsok és mutánsok képzésére, spontán vagy külső beavatkozás hatására. Így például a törzs azon számos variánsa, amely képezhető például röntgensugárzással, gamma-sugárzással vagy ibolyán­túli fénnyel ' égzett besugárzással, továbbá sejtkivá­lasztással, különböző vegyszereket tartalmazó tápta­lajon végzett tenyésztéssel vagy bármely más mutagén kezeléssel, illetve a törzsből spontán képződő mután­sok nem tekinthetők más, a szóban forgó törzstől el­térő species7nek, hanem sokkal inkább az ilyen, C 15003 P 2, P 3, P-3" és/vagy P-4 antibioti­kumot termelni képes variánsokat és mutánsokat a találmány szerinti eljárásban hasznosíthatóknak kell tekinteni. Csupán példaképpen jegyezzük meg, hogy a C- 15003 törzsből különböző mutagén kezelésekkel olyan mutánsok állíthatók elő, amelyek nem képesek oldható pigmenteket termelni, vagy amelyeknek a szubsztrátmicéliuma színtelen, sárgászöld, vöröses­­barna vagy narancsvörös, vagy amelyeknek a hifái ba­­cillusszerű elemekre vagy elágazó rövid hifális frag­­mensekre hajlamosak bomlani, vagy amelyeknek bőségesen van fehér légmicéliumuk, vagy amelyeknek gyakorlatilag nincs légmicéliumuk. A találmány értelmében tehát a tenyésztéshez ada­lékanyagként valint és|vagy izovajsavat használunk, de használhatjuk ezeket a vegyületeket származékaik for­májában is. A származékokra példaképpen megemlít­hetjük az észtereket, így az alkilrészükben egy vagy két szénatomot tartalmazó alkilésztereket (azaz a me­­til- és az etilésztert), az amidokat, így a helyettesí­­tetlen amidokat vagy alkilrészükben egy vagy két szénatomot tartalmazó alkil-amidokat (azaz az N­­-metil- és az N-etil-amidot), a megfelelő keto-savakat, például az alfa-keto-izovajsavat, valamint ezeknek a vegyületeknek a sóit, például hidrokloridjait vagy nátrium-, kálium- vagy kalciumsóit. A valin haszno­sítható D-, L- vagy DL-formában. Hasznosíthatjuk to­vábbá a valin és az izovajsav keverékén kívül szárma­zékaikkal alkotott keverékeiket is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósí­tása során a találmány szerinti adalékanyagot általá­ban mintegy 0,01—1,0 vegyest. előnyösen 0,1—0,5 vegyest mennyiségben adjuk hozzá a táptalajhoz, a C—15003 törzs tenyésztése közben bármelyik idő­pontban, előnyösen a tenyésztés kezdetén. Egy ilyen. C—15003 P-3 antibiotikumot termelő törzs tenyésztéséhez alkalmazott táptalaj lehet bármi­lyen folyékony vagy szilárd táptalaj, feltéve, hogy olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyeket a törzs hasznosítani képes. Nagy hozamú tenyésztéshez elő­nyös általában folyékony táptalaj alkalmazása. A táptalaj tehát a találmány értelmében alkalma­zott adalékanyagon túlmenően olyan szén- és nitro­génforrást tartalmaz, amelyeket a C-15003 P-3 anti­biotikumot termelő törzs asszimilálni és felhasználni képes. A táptalaj tartalmazhat továbbá szervetlen komponenseket és nyomnyi mennyiségű tápanyago­kat. Szénforrásra példaképpen megemlíthetjük a glükózt, laktózt. szacharózt, maltózt, dextrint, ke­ményítőt, glicerint, mannitot vagy a szorbitot, to­vábbá zsírokat és olajokat (például a szójababolajat, disznózsírból vagy csirkezsírból préselt olajat). Nitro­génforrásra példaképpen megemlíthetjük a húskivo­natot, élesztőkivonatot, szárított élesztőt, szójabab­lisztet, kukoricalekvárt, peptont, gyapot maglisztet, melaszt, karbamidot, ammóniumsókat (például am­­mónium-szulfátot, ammónium-kloridot, vagy ammó­­nium-nitrátot) és a nitrátsókat (például a nátrium­­-nitrátot vagy a kálium-nitrátot). A táptalaj tartalmaz­hat továbbá például nátrium-, kálium-, kalcium-, mag­nézium-. vas-, mangán-, cink-, kobalt- és nikkelsókat, valamint például a foszforsav és a bórsav sóit. Tartal­mazhat továbbá a táptalaj vitaminokat (például B,, B2, B, 2, C vagy E vitamint vagy nikotinsavat) és nuk­­leinsavakat. A táptalaj pH-jának beállítása céljából a táptalajhoz egy ásványi savat és/vagy egy alkálifémet vagy ammóniát, illetve a megfelelő bázisokat adagol­hatjuk. Kívánt esetben a táptalajhoz olajokat és zsíro­kat, valamint felületaktív anyagokat és habzásgátlókat is adhatunk. A tenyésztést stacioner vagy rázásos módszerrel, aerób merített módon vagy más tenyésztési körül­mények között is végrehajthatjuk. Nagy hozamú tenyésztés céljából természetesen az aerób merített tenyésztés az előnyös. Bár a tenyésztés körülményei természetesen a fermentálás módjától, a táptalaj összetételétől, a törzs milyenségétől és egyéb körülményektől függnek, rendszerint előnyös 20- -35 °C-on mintegy 5,5-8,5-es kiindulási pH-val in­­kubálást végezni, különösen előnyös pedig a 23-30 °C-on 6,5—7,5-es kiindulási pH-val végzett in­­kubálás. Bár a tenyésztési idő is az előbb felsorolt tényezőktől függően változhat, célszerű a tenyésztést addig végezni, míg a P—4 antibiotikum hatása maxi­mális lesz. Rázatott tenyészet vagy aerób merített te­nyészet hasznosítása esetén folyékony táptalajon a te­nyésztési idő rendszerint mintegy 48 óra és mintegy 240 óra között változik. Az alábbiakban a P-3 antibiotikum előállítására ismertetünk egy konkrét példát. A C-15003 törzzsel beoltunk egy (1) táptalajt (amely 3% oldható keményítőt, 0,2% ammónium-klo­ridot, 0,05% magnézium-szulfátot, 1,09%' kálium-di­­hidrogén-foszfátot, 2,09% kálium-hidrogén-foszfátot, 5 0 :5 ;o . 5 ;o 35 •to 45 50 55 50 55 4

Next

/
Thumbnails
Contents