179571. lajstromszámú szabadalom • Korrózióállóvá tett hengeres acélalkatrész, különösen hidraulikus tám hengeres acélelemez

3 179571 4 erő lép fel. Ilyen kellemetlenségek a hidraulikus tárnok területén gyakran előfordulnak, ezért nem le­hetne alkalmazni a hivatkozott nyomtatvány ismer­tette megoldást ezen a területen. Az említett nyom­tatványból kitűnő megoldás révén nem lehet kellő méretpontosságot és felületi finomságot biztosítani, és ezért sem alkalmazható az olyan kritikus műszaki területen mint pl. a hidraulikus tárnok területe. Az ismert megoldások jelentős költségtöbbletet je­lentenek a hengeres alkatrészek előállítása során és ennek ellenére nem biztosítanak tartósan kielégítő védelmet a környezet okozta korrózióval szemben. A találmány révén kiküszöbölhetők az ismert meg­oldások hátrányai, hibái. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan módon biztosítsa a hengeres alkat­rész korrózió állóságát és lehetőleg kopásállóságát is, hogy a legkevesebb utólagos megmunkálás nélkül is a kívánt pontosság és felületi finomság legyen a hen­geres alkatrész bevonattal ellátott felületén. A találmány révén a kitűzött célt azáltal lehet el­érni, hogy a hengeres alkatrész védőbevonattal el­látandó felületére kopásálló és korrózióálló fémből készült, a hengerfelület mentén körben zárt vékony­falú csövet alkotó védőhüvelyt rögzítünk. Mint már korábban utaltunk rá, elsősorban azok a hengeres alkatrészek szorulnak korrózió elleni véde­lemre, amelyek üzemeltetés során rendszeresen ke­rülnek olyan helyzetekbe, amely helyzetek mellett egy vagy több felületük a környezettel közvetlenül érintkezik. Ennek ellenére az ilyen alkatrészeket ma­gukba fogadó és vezető külső hengerek belső felülete esetében is szükségessé válhat a védelem. Ezeknek a külső hengereknek a belső felületét szintén megfelelő anyagból készített védőhüvellyel lehet ellátni. Aláren­­deltebb igénybevétel vagy bonyolultabb alakú felület esetében az ilyen alkatrész bevonásával továbbra is előnyös lehet a galvanikus úton végrehajtott nikkele­­zés. A találmány szempontjából szóbajövő, korrózió­­állóvá tett hengeres alkatrészeknél alkalmazott védőhüvely előnyösen csőből alakítható ki. Ennek a csőnek a falvastagságát 0,2 és 1 mm között célszerv megválasztani. Az említett cső anyagaként szóba­­jöhetnek a különféle rézötvözetek mint a bronz és a sárgaréz, azonkívül a különféle krómnikkelacélok, a különféle nemesacélok, továbbá a titán és a titánöt­vözetek is előtérbe kerülhetnek. A találmány alkalmazása és ismertetése szempont­jából is azt a hengeres alkatrészt, amelynek egy vagy több hengeres felületét legalább részben kopásálló és korrózióálló védőhüvellyel kívánjuk ellátni, alaphen­gernek nevezzük. Ez az alaphenger a felhasználási te­rülettől függően lehet egy hidraulikus tám belső hen­gere, középhengere, vagy egy teleszkópszerkezet belső hengere, vagy egy üreges dugattyú, és az ezekhez ha­sonló hengeres alkatrészek. Az alaphenger és a védőhüvely közötti kontakt­korrózió elkerülése közbenső réteg alkalmazásával le­hetséges. Ez a közbenső réteg valamilyen ragasztó­­anyag lehet, de mindenképpen villamos szempontból szigetelő anyagnak kell lennie. Ragasztóanyag eseté­ben olyan ragasztót célszerű alkalmazni, amely az alaphenger és a védőhüvely anyagaira jellemző eltérő kémiai potenciálok által katalizálva keményedik ki. Természetesen szóba jöhetnek kétkomponensű ra­gasztók is - például epoxigyanta - amelyek szoba­­hőmérsékleten, esetleg magasabb hőmérsékleten, szi­lárdulnak meg. A ragasztóanyag alkalmazásának előnye a kontaktkorrózió megakadályozásán kívül, az alaphenger és a védőhüvely egymáshoz kötése. Az alaphenger anyaga általában kismértékben ötvözött acél. Ha a találmány szerinti hengeres alkat­rész készítése során a védőhüvely és az alaphenger egyesítése szükségessé teszi az alaphenger tágítását, akkor az alaphenger anyagát úgy kell megválasztani, hogy az nyomásos folyatással alakítható legyen. A védőhüvely megfelelő szélességű lemezszalagból is képezhető, például lemeztekercsből lehet lefejteni és így kialakítani azt a csövet, ami a védőhüvelyt al­kotja. A lemezszalagból kiképzett cső hosszvarrattal képezhető készre hegesztés vagy forrasztás útján, A leendő védőhüvelyhez a vékonyfalú cső pontosan méretezett lemezszalagból előállítható akként, hogy a lemezszalagot közvetlenül az alaphengerre tekercselik, majd összehegesztik. A hegesztési varrat mindkét esetben közvetlenül a hegesztés után lecsiszolható és így sima hengerfelület képezhető a vékonyfalú csőnél. A védőhüvely olyan kialakítása esetén, amikor az le­mezszalagból mindjárt az alaphengerre tekercseléssel lesz létrehozva, az alaphengerre korábban fel kell vinni a közbenső réteget. Ha a hegesztést az alaphen­geren kell végrehajtani a lemezszalag széleinél, akkor elektronsugárral, vagy ultrahanggal vagy lézerrel célszerű a hegesztést végrehajtani. A vékonyfalú csőből való védőhüvely egy különösen kedvező elké­szítési lehetősége a nyomásos folyatás útján való el­járás, amelyhez megfelelő tüskét kell alkalmazni. A találmány szerinti hengeres ákatrész tömítésben részt vevő elmozduló felületének vagy felületeinek szükséges méretpontosságát a következőképpen lehet biztosítani. Az alaphengert a szokásos módon meg­munkálják s eközben figyelembe veszik a rá felviendő vagy beléhelyezendo védőhüvely vastagságát. Az alap­henger eme előzetes megmunkálása során a védőhü­vellyel ellátandó felület érdességére nem kell különösebben figyelmet fordítani. Amennyiben közbenső réteget - például ragasztót - alkalmaz­nak, azt az alaphenger előzetes megmunkálása után felviszik a már megmunkált, védőhüvellyel ellátandó felületre. Ezután a védőhüvellyel ideiglenesen ellátott alaphengert együttesen egy az elkészíteni szándékolt hengeres alkatrész végleges méreteinek megfelelően kivitelezett matricába tolják. Ezt követően hidrauli­kus nyomás révén olyan feszültséget ébresztenek az alaphengerben, hogy az megfolyósodjon. A nyomást mindaddig fenntartják amíg az alaphenger külső pa­lástjánál lévő védőhüvely teljesen felfekszik a matrica belső felületére és ugyanakkor szilárd összeköttetés keletkezik az alaphenger és védőhüvely között. Ez az eljárás előnyösen alkalmazható olyan esetek­ben is, amikor az alaphenger külső és belső hengeres felületeit védőhüvellyel kell ellátni. A vázolt nyomá sós folyatás alkalmazása melletti esetben a külső és belső védőhüvely egyidejű felvitele mellett a méretek úgy vannak megválasztva, hogy a külső védőhüvely az előállítási eljárás során mindvégig a rugalmas alakvál tozás tartományába eső feszültségi állapotban marad jón. így elérhető, hogy az alaphenger és védőhüvelyek egyesítése közben alkalmazott nyomás levétele után a teljes alkatrész átmérője egy bizonyos értékkel zsugo­5 10 15 20 25 30 35 10 15 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents