179560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új prosztaglandin-analógok előállítására
11 179560 12 elegyet 20 percig —78 °C-on keverjük, így lítiumdiizopropilamidot kapunk. A lítiumdiizopropilamid oldatához 13,8 g 2a-(6-metoxikarbonil-hexil)-3/3-hidroximetil- 4a-(2-tetrahidropiraniloxi)-ciklopentan- la-ol (az 1. példa szerint előállítva) 100 ml tetrahidrofu- 5 ránnal készített oldatát csepegtetjük -78 °C-on, és a reakciókeveréket a fenti hőmérsékleten még 30 percig keverjük. A reakciókeverékhez —78 °C-on hozzácsepegtetjük 18,2 g difenildiszelenid 50 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát, és az oldatot a fenti 10 hőmérsékleten 1 óráig, majd 0°C-on 20 percig keverjük. A reakciókeveréket ammóniumklorid vizes oldatába öntjük, és etilacetáttal extraháljuk. Az extrák - tumot vízzel és vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyo- 15 máson bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiával tisztítjuk, eluensként benzol-etilacetát 3 :2 arányú keverékét használva, 15,8 g cím szerinti vegyületet kapunk a következő fizikai jellemzőkkel: 20 Vékonyrétegkromatogram (a kifejlesztő oldószer benzol-etilacetát 1 :1): Rf = 0,37, IR-spektrum (folyékony film): 3450, 1740, 1580, 1440, 1030 cm'1, MMR-spektrum (CDC13-oldat): 7,75-7,10 (5H, m), 25 5,00-4,55 (lH,m), 3,70 (3H, s). 2a-(6-Metoxikarbonil-hex-transz-5-enil)-3/3-■hidroximetil4a-(2-tetrahidropiraniloxi)-ciklopentan-la-ol A 2. példa szerint előállított 15,8 g 2a-(6-fenilsze- 35 leno-6-metoxikarbonil-hexil)- 3ß-hidroximetil-4o!-(2- -tetrahidropiraniloxi)- ciklopentan-la-olt 200 ml etilacetát és 100 ml tetrahidrofurán keverékében feloldunk, az oldathoz 4,5 g nátriumkarbonátot és 6,2 ml 30%os hidrogénperoxidot adunk, és az elegyet 30 °C- 40 -on 30 percig keverjük. Ezután a reakciókeveréket vízbe öntjük, vizes nátriumkarbonát-oldattal, vízzel és vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. 10,4 g cím szerinti vegyületet kapunk a követ- 45 kező fizikai jellemzőkkel: Vékonyrétegkromatogram (a kifejlesztő oldószer benzol-etilacetát 1 :1): Rf = 0,28, IR-spektrum (folyékony film): 3450, 1735, 1660, 1440,1030 cm'1, 50 MMR-spektrum (CDC13-oldat): 6,90 (1H, dt), 5,82 (1H, d), 5,00-4,55 (1H, m), 3,70 (3H, s). 4. példa 55 la-Acetoxi-2a-(6-metoxi-karbonil-hex-transz-5-enil)-30-hidroximetil-4a-(2--tetrahidropiraniloxi)-ciklopentán 60 4,3 ml trimetilklórszilánt nitrogén atmoszférában 20 ml metilénkloridban oldunk, és az oldathoz csepegtetjük a 3. példa szerint előállított 10,4 g 2a-(6-metoxikarbonil-hex-transz- 5-enil)-30-hidroximetil4a-(2-tetrahidropiraniloxi)- ciklopentan-la-ol 65 150 ml metilénklorid és 18,8 ml piridin keverékével készített oldatát -20 °C-on, és az elegyet a fenti hőmérsékleten 20 percig keverjük. Az így kapott oldathoz -20 °C-on 50 ml metilénkloridban oldott 2,45 ml acetilkloridot csepegtetünk, és a keveréket szobahőmérsékleten 30 percig keverjük. Ekkor 3 ml etanolt adunk a reakciókeverékhez a feleslegben levő acetilklorid elbontása céljából. Az oldatban levő piridint 80 g nátriumhidrogénszulfáttal lekötjük, és az így kapott csapadékot kiszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot 300 ml etilacetátban feloldjuk, az oldathoz 100 ml telített vizes oxálsav-oldatot adunk, és a keveréket szobahőmérsékleten 30 percig erélyesen keverjük. Ezután a reakciókeveréket etilacetáttal extraháljuk, az extraktumot vízzel mossuk, majd vizes nátriumhidrogénszulfát-oldattal, ismét vízzel és vizes nátriumklorid-oldattal, magnéziumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiával tisztítjuk, eluensként benzol-etilacetát 3 :1 arányú keverékét használva. 7,2 g cím szerinti vegyületet kapunk a következő fizikai jellemzőkkel: Vékonyrétegkromatogram (a kifejlesztő oldószer benzol-etilacetát 1 :1): Rf = 0,51, IR-spektrum (folyékony film): 3450, 1735, 1660 1440, 1030 cm'1, MMR-spektrum (CDC13-oldat): 6,90 (1H, dt), 5,82 (1H, d), 5,25-4,90 (1H, m), 4,85^1,45 (1H, m), 3,71 (3H,s), 2,05 (3H, s). 5. példa la-Acetoxi-2a-(6-metoxikarbonil-hex-transz-5-enil)-3ß-formil-4o-(2-tetrahidropiraniloxi)-ciklopentán 34 ml piridint nitrogénatmoszférában 440 ml metilénkloridban oldunk, az oldathoz keverés közben 20,2 g krómtrioxidot adunk, és a keveréket szobahőmérsékleten 15 percig keverjük. Ezután 88 g infúzóriaföldet adunk a reakciókeverékhez, amelyet 0 °C-ra lehűtünk. Ezután a reakciókeverékhez adjuk a 4. példa szerint előállított 7,2 g la-acetoxi-2a-(6-metoxikarbonil-hex-transz-5-enü)-3/3-hidroximetil-4a-(2- -tetrahidropiraniloxi)-ciklopentán 100 ml metflénkloriddal készített oldatát 0 °C-on. A reakcióelegyet 10 percig 0°C-on keverjük, majd 155 g nátriumhidrogénszulfátot adunk hozzá, és további 10 percig keverjük. Az így kapott csapadékot magnéziumszulfát rétegen kiszűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiával tisztítjuk, eluensként benzol-etilacetát 5 : 1 arányú keverékét használva. 5,85 g cím szerinti vegyületet kapunk a következő fizikai jellemzőkkel: Vékonyrétegkromatogram (a kifejlesztő oldószer benzol-etil-acetát 2 :1): Rf = 0,67, IR-spektrum (folyékony film): 1735, 1660, 1440, 1250, 1030 cm. 1, MMR-spektrum (CDClj -oldat): 10,00-9,70 (1H, m), 6,90 (1H, dt), 5,82 (1H, d), 5,30-4,96 (1H, m)l 4,75-4,10 (2H, m), 3,72 (3H, s), 2,06 (3H, s). G
