179527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oligo- és poli-Ó-glükuronsavak fémkomplexeinek előállítására
7 179527 8 elegyet fél órán át keverjük, majd egyetlen részletben 2 dm3 izopropilalkoholt adunk az elegyhez. A kivált fehér csapadékot G3-as üvegszűrőn leszűrjük, 500 cm3 desztillált vízben szuszpendáljuk, majd a szuszpenzió pH-ját jéghűtés közben, körülbelül 75 cm3 50%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 5 ± 0,2-re állítjuk. A kapott viszkózus elegyet Kalle-féle dializáló hüvelyben 10 dm3 desztillált vízzel szemben dializáljuk mindaddig, amíg a dializáló hüvelyből kivett mintában foszfát-ionok már nem mutathatók ki. Ehhez ötszörös vízcserével összesen 125 órára van szükség. A dializáló hüvelyben maradt, körülbelül 5 dm3-re hígult vizes oldatot vákuumban 1 dm3 végtérfogatra bepároljuk, a koncentrátumot G4-es üvegszűrőn szűrjük, és a szűrletet fagyasztva szárítjuk. 11,5 g (10,5%) oligo-a-D-glükuronsavat kapunk. A termék savi kapacitása 4,8-5,0 mekv/g (elméleti érték: 5,6 mekv/g). A határviszkozitásból (1,50) számított átlagos polimerizációfok DP = 11. A termék infravörös abszorpciós spektrumának jellemző sávjai megegyeznek az 1. módszer szerint kapott termékéivel. 3. módszer: Keményítő oxidációja salétromsavval foszforsavas közegben 10 g légszáraz (10—15% nedvességtartalmú) burgonyakeményítőt 100 cm3 90%-os foszforsavban szuszpendálunk, majd a szuszpenziót 3 percig 64 °C-on előhidrolizáljuk. Átlátszó oldatot kapunk, amelynek határviszkozitása 5,6. Az előhidrolizált keményítő-oldatot hirtelen 25 °C-ra hűtjük, majd az oldathoz apró részletekben 8,5 cm3 tömény (99,7%-os, faj súly: 1,52 g/cm3) salétromsavat adunk. Eközben az elegy körülbelül 50 °C-ra melegedik. 1 órával a salétromsav beadagolása után a ieakcióelegyet 25 °C-ra hűtjük, és az elegyhez egyetlen részletben 300 cm3 hideg (—30 °C-os) izopropilalkoholt adunk. A kivált csapadékot centrifugálással és szűréssel elkülönítjük, majd a foszforsav teljes mértékű eltávolításáig metanollal mossuk. Ezután a terméket vákuumban, foszforpentoxid fölött 45 °C-on szárítjuk. 8,0 g (86%) oligo-a-D-glükuronsavat kapunk. A termék savi kapacitása 4,75-5,6 mekv/g (elméleti érték: 5,6 mekv/g). A határviszkozitásból (1,50) számított átlagos polimerizációfok: DP =11. A termék infravörös abszorpciós spektrumának jellemző sávjai megegyeznek az 1. módszer szerint kapott vegyületéivel. 1. példa Oligo-a-D-glükuronsav nátrium-vas(III) komplexének előállítása 2 g, az A. példa 3. módszere szerint előállított oligo-a-D-glükuronsavat (savi kapacitás: 5 mekv/g) 20 cm3 desztillált vízben oldunk, majd az oldat pH-ját körülbelül 10 cm3 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 7-re állítjuk. Az elegy pH-ját üvegelektróddal mérjük. A semlegesített oldatba 10 cm3 vizes, 1/3 mólos vas(III>klorid-oldatot csepegtetünk, majd a sóoldat beadagolása után a kapott oldat pH-ját újabb körülbelül 10 cm3 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 7-re állítjuk. A komplexet körülbelül 150 cm3 etanollal kicsapjuk a vizes oldatból. A csapadékot centrifugálással elkülönítjük, a nátriumklorid eltávolítása érdekében háromszor 100 cm3 metanollal mossuk, végül desztillált vízben oldjuk, és az oldatot fagyasztva szárítjuk. 2,05 g (93,2%) sárgásbarna színű komplexet kapunk. A termék elemzési adatait az 1. táblázatban, az infravörös abszorpciós spektrum jellemző sávjait pedig a 2. táblázatban közöljük. 2. példa Oligo-a-D-glükuronsav nátrium-vas(III) komplexének előállítása 2 g, az A. példa 3. módszere szerint előállított oligo-a-D-glükuronsavat (savi kapacitás: 5 mekv/g) 20 cm3 desztillált vízben oldunk, majd az oldat pH-ját körülbelül 10 cm3 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 7-re állítjuk. Az elegy pH-ját üvegelektróddal mérjük. A semlegesített oldatba 30 cm3 1/3 mólos, vizes vas(III>klorid-oldatot csepegtetünk, eközben az elegy pH-ját 30 cm3 1 n vizes nátriumhidroxid-oldat folyamatos becsepegtetésével 6 és 7 közötti értéken tartjuk. A vas(III>klorid-oldat teljes mennyiségének becsepegtetése után az oldat pH-ját 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 7-re állítjuk be. A komplexet 250 cm3 etanollal kicsapjuk, a csapadékot centrifugálással elkülönítjük, és a nátriumklorid eltávolítása érdekében háromszor 100 cm3 metanollal mossuk. Ezután a csapadékot 20 cm3 desztillált vízben oldjuk, és az oldatot fagyasztva szárítjuk. 2,73 g (87,6%) sötétbarna színű komplexet kapunk. A termék elemzési adatait az 1. táblázatban, az infravörös abszorpciós spektrum jellemző sávjait pedig a 2. táblázatban közöljük. 3. példa Oligo-a-D-glükuronsav-fémkomplexek előállítása 0,2 g, az A. példa 3. módszere szerint előállított oligo-a-D-glükuronsavat (savi kapacitás: 5 mekv/g) 25 cm3 desztillált vízben oldunk, és az oldatot 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal pH = 7 értékre semlegesítjük. A semleges oldatba 0,85 cm3 1/2 mólos, vizes kobalt-klorid-oldatot, 1/2 mólos, vizes mangán-klorid-oldatot, 1/2 mólos, vizes cinkszulfát-oldatot, illetve 1/6 mólos, vizes króm(in)-szulfát-oldatot csepegtetünk, majd a kapott oldat pH-ját 1 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 7-re állítjuk. Az elegy pH-ját üvegelektróddal mérjük. A komplexet 75 cm3 96%-os etanollal kicsapjuk, a csapadékot centrifugálással elkülönítjük, majd a nátriumklorid illetve nátriumszulfát eltávolítása céljából metanollal mossuk. A mosott terméket vákuumban 45 °C-on szárítjuk. A fémkomplexeket 65—75%-os hozammal kapjuk. A kobalttartalmú komplex színe kék, a mangántartalmú komplex színe rózsaszín, a cinktartalmú komplex színe fehér, a krómtartalmú komplex színe pedig sötétzöld. A termékek elemzési adatait az 1. táblázatban, az infravö5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
