179442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tabletták előállítására
MAGYAR népköztArsas Ag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLAT! TALÁLMÁNY 179442 Bejelentés napja: 1978. X. 30. (Cl—1863) Nemzetközi osztályozii: NSZO3 : A 61 J 3/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982.11. 27. Megjelent: 1984.IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dávid Ágoston gyógyszerész, Kovács Ferenc vegyészmérnök, gépészmérnök, CHINOIN Gyógyszer és Pogány János gyógyszerész, Budapest Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás és berendezés tabletták előállítására 1 A találmány tárgya eljárás tabletták előállítására, amely szerint a szokásosan előkészített granulátumból vagy porkeverékből, illetve adalékanyag nélküli szilárd szemcsés anyagból, előre meghatározott és szabályozott feltételek mellett készítünk tablettákat 5 vagy hasonlókat, a találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés is. Amint az irodalomból ismeretes, a gyógyszer-, élelmiszer-, takarmánykoncentrátumgyártó-, stb. ipar területén ezidáig nem volt ismeretes az állandó, mégha- 10 tározótt hőmérsékleten való tablettázási eljárás. Az ipar egyéb területein, pl. a szénbrikett gyártásnál 400 °C-on üzemelő présgépet, mely nagy nyomáson működik, találhatunk. A porkohászatban ennél sokkal magasabb hőmérsékleten - a fémszem- 15 csék felületi olvadási hőfokának megfelelő értéken — és igen magas nyomáson -40,000 ata üzemelő gépek is ismeretesek (1 928 176 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás). Ugyancsak hasonló nyomás és hőmérséklet tartományban készítik az ipari gyé- 20 mántot, műkorundot is, amint erre a 2 050 967 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás kitanitást ad. Az említett megoldások alapelve az, hogy a brikettállandó anyag szemcséinek felületét megolvasztó hő közlése mellett, nagy nyomáson állítják elő a sajtó- 25 latot. A gyógyszer-, élelmiszer-, takarmánykoncentrátum készítő iparban a talbettázás empirikus alapokon nyugvó megfigyeléseken alapult, miután a szemcsék olvadási hőjének használata szóba sem kerülhet. Nem 30 ismeretes még csak utalás formájában sem az irodalomból, hogy granulátumot lehet előállítani jó minőségben megfelelő hő és nyomás mellett. A tablettázás egyes újabb elméleti kérdéseit az irodalomban Hüttenrauch R. és munkatársai (Pharmazie 32 47-50, 1977) foglalták össze. Más irodalmi közlésekre is hivatkozva, saját kísérleti tapasztalatok alapján megállapították, hogy makroszkóposán a tablettaképzés a granulátum csökkenéséből és a tablettaforma számszerű növekedéséből reakciókinetikai módszerekkel leírható. Szerintük azonban a szilárd szemcsés anyagkeverék préselésére bekövetkező tablettaképződésben a ráfordított munka, a képződő hőmennyiség, a fellépő zsugorodás, azaz szilárdulás között semmiféle, kísérleti úton kimutatható összefüggés nincsen. Korábban Rankell, AS. és Higuchi, T. (J. Pharm. Sei, 57 574, 1986) a préselés következtében előálló olvadék-filmteoriával (liquid surface cement theory) értelmezték a tablettaképződést. A elmelegedett porok kohézivitásával York P. és Pilpel N. (J. Pharm. Pharmacol. 24 47 P 1972) foglalkoztak, a préselési sebesség változására a tabletta egyidejű hőmérsékletváltozását is leírták (Hüttenrauch R., U. DÜetze: Pharmazie 31 47 1976). Ezek ellenére úgy vélik, hogy a szilárd részecskék kötése egymáshoz egy nem termikus aktiválásból ered (Hüttenrauch R. in Vorbereitung: Pharmazie 32 49 1977). Ezt megelőzően fizikai megfontolások alapján a présnyomás változtatásával a tabletta térfogat váltó-179442
