179422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DL-5-metil-tetrahidrofólsav és sói előállítására
5 179422 6 B) módszer: Elkülönítés az 5-metil-tetrahidrofolsav alkáliföldfémsóként, célszerűen kalciumsóként történő közvetlen kicsapásával. Ez az eljárásváltozat még egyszerűbb, mint az A) módszer szerinti, és különösen abban az esetben előnyös, amikor a találmány szerinti eljárás 1. és 2. lépését (a redukciót és a metilezést) tömény vizes közegben végezzük, és így a képződött 5-metíl-tetrahidrofolsavat tömény vizes oldatból kell elkülönítenünk. A metilezés utáni reakcióelegyet kalcium-klorid tömény vizes oldatával kezeljük, és az elegyet körülbelül 12 órán át állni hagyjuk 0-5 °C közötti hőmérsékleten, célszerűen kis mennyiségű redukálószer jelenlétében. Az ilyen módon kicsapott 5-metil-tetrahidrofolsav-kalciumsó-pentahidrátot úgy tisztíthatjuk, hogy kevés forró vízben oldjuk, és az oldatból 0-5 °C-on a terméket kikristályosítjuk. A kalciumsó formájában történő elkülönítés során célszerűen 2 : 1-3 : 1, előnyösen 2,5 : 1 folsav/kalcium-klorid arányt alkalmazunk. Redukálószerként előnyösen ciszteint, ciszteamint, redukált glutationt vagy pantoteint alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással kapott termék tisztasága meghaladja a 99%-ot, és a termelés minden esetben 80% felett van, a kiindulási folsavra számítva. A találmány szerinti eljárás egyes lépéseit a közbenső termékek elkülönítése nélkül, ugyanabban a reaktorban végezzük. A megadott arányok minden esetben súlyarányt jelentenek, hacsak másképpen nem jelezzük. A találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy a folsav és a nátrium-bór-hidrid reagáltatását 60-80° hőmérsékleten 0,5—2 óra alatt 7—8 pH-értékű vizes oldatban inertgázatmoszférában 0,5 : 1 és 3:1 közötti nátrium-bór-hidrid/folsav arány mellett hajtjuk végre és a kapott tetrahidrofolsav formaldehiddel és nátrium-bór-hidriddel történő metilezését 25—30 °C hőmérsékleten 6-8 pH-értékű oldatban 0,8 : 1 és 2,5 : 1 közötti formaldehid/tetrahidrofolsav arány és 0,25 : 1 és 1,5 : 1 közötti nátrium-bór-hidrid/folsav arány mellett végezzük és a formaldehidet egymást követő részletekben adagoljuk, s az utolsó 0,15 : 1 formaldehid/tetrahidrofolsav aránynak megfelelő részletet a reakció befejeződésekor adagoljuk, majd a kapott 5-metíl-tetrahidrofolsavnátriumsót a vizes oldatból aktív szénnel vagy valamilyen kalciumsó vizes oldatával történő kezeléssel elkülönítjük és/vagy a nátriumsóból a savat felszabadítjuk és/vagy az 5-metil-tetrahidrofolsavat vagy nátriumsóját valamilyen alkáliföldfémsóvá alakítjuk. Ha a találmány szerinti eljárást összevetjük a legjobb ismert eljárással, amelynek a lényeges lépéseit a leírás elején összefoglaltuk, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a találmány szerinti új eljárás lehetővé teszi mind a redukció, mind pedig a metilezés után a kromatográfiás elválasztás és a tisztítás elhagyását. Ez nem csupán az eljárás jelentős mértékű egyszerűsödéséhez és gazdaságosságának fokozódásához vezet, hanem — mivel az ismert eljárásnál nagy méretű és költséges kromatografáló oszlopokra és hosszú műveleti időkre van szükség - lényegesen megnöveli a termelést is, hiszen a kromatográfiás elválasztás rendkívül nagy anyagveszteséggel jár. Az ismert eljárásnál további anyagveszteségeket okoz az, hogy a terméket igen híg oldatokból kell kinyerni. Emellett, a híg oldatok bepárlása gazdaságtalan is. A találmány szerint az ismert eljárás végső elválasztó és tisztító lépését aktív szénen történő adszorpcióval, majd azt követő deszorpcióval, vagy kalciumsókkal történő kicsapással helyettesítjük. Mindkét találmány szerinti módszer rendkívül egyszerű és nagy kitermelést biztosít. Ezek a találmány szerinti műveletek teljesen újak az 5-metil-tetrahidrofolsav és sói előállításánál. A találmány szerinti eljárás ismertetésekor utaltunk arra, hogy az 5-metil-tetrahidrofolsav előállításának teljes folyamata alatt inertgáz jelenlétében dolgozunk, és az egyes lépéseknél redukálószer is van jelen. Ezekre a rendszabályokra azért van szükség, hogy megakadályozzuk akár a tetrahidrofolsavnak, akár pedig az 5-metil-tetrahidrofolsavnak a megfelelő dihidrofolsawá vagy folsawá történő oxidációját. Ugyanez az ön-oxidációs probléma az 5-metil-tetrahidrofolsav eltartása folyamán jelentkezik. Az 5-metil-tetrahidrofolsav eltartásához mindeddig redukálószerként a 2-merkapto-etanolt és az aszkorbinsavat javasolták. Nyilvánvalóan ezeknek az anyagoknak a használata azt jelentette, hogy a termék ipari alkalmazása gyógyászati területen nem jöhetett számításba, és csupán egy laboratóriumi probléma megoldására korlátozódtak. A 2-merkapto-etanol ugyanis mérgező anyag, amelynek már a szaga is hányingert okoz, míg az aszkorbinsav gyorsan bomlik a befecskendezhető oldatok optimális pH-értékén (7-8). A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. 1. példa 80 liter ionmentes vizet bemérünk egy reaktorba, és 2,4 kg dl-folsavat szuszpendálunk a vízben. Keverés közben addig adunk a szuszpenzióhoz szilárd nátrium-karbonátot, amíg a folsav teljesen fel nem oldódik (az oldat pH-értéke 7,8), majd az oldathoz hozzáadjuk 4,8 kg nátrium-bór-hidrid 40 liter vízzel készített oldatát, és a reakcióelegyet 70 °C-ra melegítjük. A reagáltatást 1 órán át folytatjuk keverés és nitrogén gázáram állandó bevezetése közben. A reakció befejezése után a reaktort 30 °C-ra hűtjük, és keverés közben hozzáadjuk 3,5 kg 37%-os vizes formaldehidoldat és 2,4 kg nátrium-bórhidrid 20 liter vízzel készült oldatát. A reagáltatást 1 órán át folytatjuk keverés és nitrogéngáz bevezetése közben. Ezután további 0,15 kg 37%-os vizes formaldehid oldatot és 1 kg ciszteint adunk az elegyhez. 17 kg aktív szenet 100 liter levegőmentesített vízben szuszpendálunk, és az aktív szén szuszpenzióját keverés közben hozzáadjuk a reakcióelegyhez, amelynek a savasságát 6,5 pH-értékre állítjuk be. Néhány perc elteltével a szuszpenziót szűrjük, és a szén szűrőpogácsát addig mossuk 1% ciszteint tartalmazó vízzel, amíg az összes szervetlen sót el nem távo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
