179343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás depot hatású szteroid-észterek előállítására

5 179343 6 c) A találmány szerinti észterek, tehát a noretisz­­teron-gliko-tridekanoát = NET-G—Ci 3 és noretiszte­­ron-gliko-hexadekanoát = NET-G-Ci 6 noretiszte­­ron-leadásának időtartamát és nagyságát hasonlí­tottuk össze a már ismert noretiszteron-észterekével (1 017 166 számú NSZK-beli szabadalmi leírás) (no­­retiszteron-nonanoát =NET-C9 és noretiszteron-un­­decilát = NET-C] i), 2—2 páviánnak intramuszku­­lárisan adagolva. Két-két páviánnak intraglutaeálisan injiciáltunk 200 mg NET-Cg-et, 200 mg NET-Cn-et, 50 mg NET—G—Ci3-at és 50 mg NET— G— Ci 6-ot. A ható­anyagokat 1 ml (50 mg) vagy 2 ml (100 mg) ricinus olaj/benzil-benzoátban (6 :4) oldottuk. A plazma noretiszteron-koncentrációját 98 napig RIA-vel ha­tároztuk meg. A noretiszteron (NET) biológiai fel­használhatóságának következő értékeit találtuk: Hatóanyag a NET biofel- Az állat használható­jelzése sága (az iv NET-G-Cl3 %-ában) NET-C9 A 63 15,3 A 79 9,0 NET-C!, A 74 32,6 A 62 19,8 net-g-c13 A 91 181,0 A 94 187,0 NET-G-C.6 A 96 139,0 A 98 198,0 A találmány szerinti NET—G— Ci 3 és NET-G— -C16 glikoészter egyenletesebb hatóanyagszintet biz­tosított a vizsgált állatokban. A noretiszteron bio­felhasználhatósága a glikoészter alkalmazása után 6—10-szer nagyobb, mint az ismert NET—C9 és NET-Ci 1 (2 964 537 számú amerikai szabadalmi leírás) adagolása után. A találmány szerinti depot hatású szteroid észtert úgy állítjuk elő, hogy valamely megfelelő IV általá­nos képletű szteroid-alkoholt — ahol az A, B és C gyűrű szerkezete és az Ri3, RiS, R16 és R17 jelentése a fenti — egy Z—COOH általános képletű savval vagy ennek valamely származékával észterezési reakciók körülményei között reagáltatunk és kívánt esetben valamely kapott olyan vegyületet, ahol Z jelentése -X-O-CO-R általános képletű csoport, Z szubsztituensként -X-OH általános képletű csopor­tot tartalmazó vegyületté hidrolizálunk és kívánt esetben valamely olyan vegyületet, amelyben Z je­lentése -X-OH általános képletű csoport, újból észterezünk egy R-COOH általános képletű savval vagy annak valamely származékával. Az észterezést a szakemberek előtt ismert módszerek szerint végezzük. így a szteroid-alkoholt közömbös oldószerben oldhatjuk és a kívánt savan­­hidriddel vagy savhalogeniddel valamely savas vagy bázisos katalizátor jelenlétében 0—150 °C közötti hőmérsékleten reagáltathatjuk. A szteroid-alkoholt szabad hidroxikarbonsawal vagy a hidroxi csoport­ján észterezett hidroxikarbonsawal, is reagáltat­hatjuk, ha közömbös oldószerben oldott trifluor­ecetsavanhidriddel való kezelést is alkalmazunk, ahol adott esetben valamely savas katalizátor is jelen lehet. A reagáltatást kb. 0-40 °C közötti hőmér­sékleten végezzük. Savas katalizátorként szóba jöhet például a p-to­­luolszulfonsav, perklórsav, kénsav stb., bázikus kata­lizátornak alkalmas például a trietilamin, piridin, kollidin stb., amelyek egyben oldószerek is lehetnek. Reakcióközegnek megfelel minden közömbös oldó­szer előnyösek a benzol vagy benzolból levezethető oldószerek, mint például a toluol, klórbenzol, to­vábbá az éterek így például a dietiléter, dioxán, tetrahidrofurán, szénhidrogének így a hexán, halo­génezett szénhidrogének így a metilénklorid, etilén­­klorid, kloroform vagy poláros oldószerek így az acetonitril és dimetilszulfoxid. Valamely hidroxi zsírsavval előállított hidroxiész­­ter (Z=—X—OH) szabad hidroxicsoportján a primer alkoholoknál szokásos módon észterezhető. Észte­rezőszerként előnyösen alkalmazhatók a savanhid­­ridek, illetve halogenidek bázikus katalizátorok je­lenlétében. A reakcióhőmérséklet kb. 0—100 °C lehet. Az aciloxizsírsawal előállított aciloxizsírsavészter (Z=-X-0-CO-R) alkálifém- vagy alkáliföl dfém­­hídroxid katalitikus mennyiségű alkoholos oldatával alacsony hőmérsékleten kb. 0-50 °C-on rövid, 1 perctől 3 óráig terjedő reagáltatási idő alatt elszap­­panosítható. A reakcióelegy pótlólagosan közömbös oldó- és hígítószert így metÜénkloridot, dietílétert, tetrahidrofuránt stb.-t tartalmazhat. Kívánt esetben az elszappanosítás után kapott termék a kívánt kar­bonsavval második fokozatban észterezhető. Gyakran kedvező először kisszénatomszámú zsír­savval észterezett hidroxi-észtert előállítani, azután szabad hidroxi-észterré szappanosítani és csak az utolsó műveletben a kívánt lánchosszúságú sawal második fokozatban észterezni. \ 17/3-(aciloxi-glikolsv)-észtert a következőképpen is előállíthatjuk: Először krotonsavval trifluorecetsavanhidrid jelen­létében 17(3-krotonsavésztert állítunk elő. A 3-as helyen jelenlevő ketocsoport előnyösen ketál-kép­­zéssel történő védelme után a kapott észtert kálium­­per manganáttal hangyasav jelenlétében, fagypont hőmérsékletén, 2,3-dihidroxi-vajsavészterré oxidál­juk, majd 0—50 °C közötti hőmérsékleten perjodá­­tos oxidativ bontással állítjuk elő a 17-glioxálsav­­észtert, amely redukálva a kívánt glikolsavésziért adja, s ezt azután acilezhetjük egy RCOOH általános képletű sawal, ahol R jelentése a már megadott, végül a 3-oxo-csoportot felszabadítjuk. A perman­­ganátos oxidációt és a perjodátos oxidativ bomlást víztartalmú közömbös oldószerben, például aceton­­ban, te trahi drofuránban vagy dioxánban hajtjuk végié. A redukciót szokásos módon alkálifémboTa­­náttal vagy lítium-tri-(tercier-butoxi)alanáttal vé­gezzük. A kívánt végtermék szerint a védett ketocso­­porî.ot a glikolsavészter hí droxilcsoportjának észtere­­zése után szabaddá tesszük. A találmány az I általános képletű szteroidészter­­alapú, főként depot hatású gyógyszerkészítmény elő­állítására is vonatkozik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents