179331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin-forráspont tartományába tartozó szénhidrogének katalitikus reformálására

\ 1 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179331 Bejelentés napja: 1978.1. 16. (UO-143) Nemzetközi osztilyozij: NSZO3 : C 10 G 35/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. I. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Greenwood Arthur Raymond vegyészmérnök, Niles, Illinois, Amerikai Egyesült UÓP Inc., Des Plaines, Illinois, Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás benzin forráspont-tartományba tartozó szénhidrogének katalitikus reformálására 1 A találmány tárgya tökéletesített eljárás benzin forráspontú szénhidrogének katalitikus átalakítására többlépcsős reaktorrendszerben, ahol 1) a szénhidro­gén sorban áthalad a reakciózónákon, és 2) a katali­zátorszemcsék gravitációs áramlással haladnak át 5 minden egyes reakciózónán. A fenti eljárás használ­ható olyan gőzfázisú rendszerekben, ahol 1) az át­alakítási reakciók elsősorban hi drogén termel ők vagy endotermek, 2) friss vagy regenerált katalizátorszem­cséket vezetünk legalább két reakciózónába, és 3) a dezaktiválódott katalizátorszemcséket legalább két reakciózónából eltávolítjuk a végzendő regenerálás­hoz. A kőolaj- és petrolkémiai iparban sokféle típusú, többlépcsős reaktorrendszer terjedt el, számos reak­ció. főképpen -szénhidrogénátalakító reakció elvég­zésére. Ezek exoterm vagy endoterm reakciók, és hidrogéntermelők vág)' hidrogénfelhasználók. A többlépcsős reaktorrendszerek általában két ti- 20 pusúak: 1) a zónák egymás mellett helyezkednek el, a reakciózónák közötti közvetett fűtéssel, ahol a nyersanyag, illetve termék sorban, egyik zónából a másikba halad, és 2) a zónák egymás felett helyez­kednek el, és egyetlen reakciókamra - vagy esetleg 25 több - foglal magába több katalitikus szakaszt. Ezeket a kőolajfinomításban használatos reaktor­­rendszereket alkalmazták már számos szénhidrogén­­átalakító művelet elvégzésére, beleértve azokat a műveleteket, amelyek a leggyakoribbak a katalitikus 30 reformálásban, alkilezésben, etilbenzol dehidrogéne­­zéses műveletekben. A találmány szerinti eljárás specifikusan endo­term vagy hidrogéntermelő szénhidrogén-átalakítá­soknál alkalmazható, ahol a katalizátorszemcsék gra­vitációs áramlással haladnak lefelé a reakciózónákon, így a találmány szerinti eljárás alkalmazható: 1) ha egy különálló első reakciózóna egymás melletti el­rendezésben foglal helyet két vagy több reakció­­zónát tartalmazó, függőlegesen egymás felett elhe­lyezkedő zónákból álló reaktorrendszerrel, és 2) ha legalább három reakciózónát alkalmazunk egymás melletti elrendezésben. Az első megoldásnál az alap­anyag a különálló zónából sorban áthalad az egymás felett elhelyezkedő zónákon. Friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk be a különálló reak­ciózóna és a függőleges elrendezésű reaktorrendszer­ben a legfelső zóna tetejére, és a regenerálásra szánt, dezaktiválódott katalizátorszemcséket a különálló reakciózóna fenekéről és a függőleges elrendezésű reaktorrendszer legalsó zónájának a fenekéről távo­lijuk el. A találmány szerinti eljárás alkalmazható olyan reakciórendszerekben is, ahol a katalizátor mint gyűrű alakú ágy foglal helyet, és a reagensáram a katalizátorszemcsék mozgására merőlegesen halad át minden egyes zónán, sorban, egyik zónából a következő reakciózónába. Rövidség okából a követ­kezőkben csupán azokat a rendszereket ismertetjük, amelyeknél lefelé mozgó katalizátorágyat alkalma­zunk a szénhidrogénekből álló reagensáram átalakí-

Next

/
Thumbnails
Contents