179315. lajstromszámú szabadalom • Elárás merkapto-csoporttal szubsztituált 2,3,4,5- tetrahidro-1H-3-benzazepin-származékok előállítására
15 179315 16 és 38,7 ml víz hozzáadásával elbontjuk. Az elegyet leszűijük, a szervetlen anyagot tetrahidrofuránnal alaposan mossuk. A szűrletet betöményítjük, a kapott olajat szilikagélen kromatografáljuk, metanol-kloroform elegy alkalmazásával. 13,0 g 7,8-dimetoxi-3-metil-6-feniltio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepin1 kapunk. 13 g (0,04 mól) 7,8-dimetoxi-3-metil-6-feniltio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint 750 ml metanolban oldunk, majd ehhez az oldathoz keverés közben szobahőmérsékleten lassan 316 ml (0,5 mól) nátriumpeijodát oldatot adagolunk. A reakcióelegyet vízfürdőn 40 °C hőmérsékleten 18 óra hosszat keverjük, leszűrjük, majd a szűrletet betöményítjük. A maradékot kloroformmal és vízzel kirázzuk, a vizes fázist kloroformmal extraháljuk. Az egyesített extraktumot nátriumszulfáttal vízmentesítjük, majd vákuumban bepároljuk.. 10,4 g olajos terméket kapunk, amit éterrel kezelünk, ily módon 8,3 g 7,8-dimetoxi-3-metil-6-fenil- szulfmil-2.3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. O.p.: 128-132 °C. 8,3 g (0,024 mól) fentiek szerint előállított szulfoxid vegyületet 200 ml metilénkloridban oldunk. Az oldatot —78 °C hőmérsékletre lehűtjük, majd argon bevezetése mellett ehhez 7,9 ml (0,108 mól) tionilkloridnak 75 ml metilénkloriddal készült oldatát csepegtetjük. Az elegyet hidegen 4 óra hosszat keverjük, majd lassan szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni. A reakcióelegyet betöményítjük, majd a kapott olajat 10%-cs nátriumhidroxid-oldattal mossuk, ezt követően kloroformmal extraháljuk. A vízmentesített extraktumot vákuumban ledesztilláljuk, majd a maradékot szilikagélen kromatografáljuk metanol-kloroform elegy alkalmazásával. 4,8 g 9-klór-7,8-dimetoxi-3-metil- 6-fenil-tio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. O.p.: 209-210 °C. 3,76 g (0,00104 mól) 9-klór vegyületet 120 ml metánszulfonsavban oldunk, majd ehhez 8,6 g (0,058 mól) 1-metionint adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 18 óra hosszat keverjük, jeges, vízbe öntjük, majd pH-t koncentrált ammóniumhidroxiddal 9,5 értékre állítjuk be. A kapott elegyet etüacetáttal extraháljuk, majd nátriumszulfáttal vízmentesítjük. Az etilacetátot bepárolva 1,8 g (52%) nyers terméket kapunk. Az így nyert 9-klór-7,8-dihidroxi-3-metil-6-feniltio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepin olvadáspontja 174—176 eC. A kapott vegyület a 6. példa szerint előállított anyaggal azonos. 12. példa 2,6 g (0,008 mól) 7,8-dimetoxi-3-metü-6-feniltio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint (amit a 3. példa szerint állítunk elő) és 1,26 g (0,0085 mól) DL-metioninnak 35 ml metánszulfonsawal készült elegyét 3,5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután a reakcióelegyet jeges vízhez öntjük, 10%-os nátriumhidroxid-oldattal 8,5 pH-ra lúgosítjuk, majd kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot telített nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfáttal vízmentesítjük, majd bepároljuk. Dy módon 2,18 g (87%—os hozam) 8-hidroxi-7-metoxi-3-metil-6-feniltio- 2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. Olvadáspont: 161—162 °C. A kapott anyagot acetilbromiddal trifluorecetsavas oldatban kezelve 8-acetoxi-7-metoxi-3-metil-6-feniltio-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. A sósavas só olvadáspontja: 240—241 °C. 13. példa 1,0 g (0,0078 mól) p-fluor-tiofenoii 200 ml etanolban oldunk, majd ehhez részletekben 2 g (0,0073 mól) 3-metü-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepin-7,8- dion-hidrogénbromidot adagolunk (a 2. példa szerint előállítva), majd a kapott elegyet szobahőmérsékleten argongáz bevezetése mellett 1 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyből a metanolt vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot éterrel és vízzel extraháljuk. A vizes fázist éterrel extraháljuk, majd ammóniumhidroxid-oldattal meglűgosítjuk. A csapadékot leszűrjük, a vízmentes szűrletet szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként metanolt és kloroformot alkalmazunk. Az oszlopról eluált anyagot éterrel kezeljük, majd az elegyet szűrjük. Az éter ledesztillálása után 7,8-dihidroxi-6-(p-fluorfeniltio)-3-metil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk O.p.: 164-166 °C. Hasonlóképpen eljárva 1 g (0,0075 mól) p-toluoltiolt és 2 g diont 200 ml metanolban oldunk majd az előbbiek szerint eljárva 7,8-dihidroxi-3-metil-6-(p•toliltio)- 2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint állítunk elő. O.p.: 105-1114 cC. 1,65 g (0,0011 mól) p-nitrotiofenolt 2,3 g dionnak 200 ml metanollal készült oldatával reagáltatva 7.8- dihidroxí-3-metil-6-(p-nitrofeniltio)- 2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. O.p.: 165-170 °C. 7,8-dihidroxi-6-(p-fluorfeniltio)-3-meti’- 2,3,4,5- -tetrahidro-lH-3-benzazepint acetilbromiddal reagál - tatunk (a 4. példában leírtak szerint). A kapott 7.8- diacetoxi-6-(p-fluorofeniltio)- 3-metü-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepin vegyület olvadás pontia 125-127 °C. 14. példa A 17. példában leírtak szerint eljárva 0,9 g (0,0075 mól) furfurilmerkaptánt és 2 g (0,0073 mól) 3-metil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepin-7,8-dionhidrobromidot 200 ml metanolban reagáltatunk. Ey módon 7,8-dihidroxi-6-furfuriltio-3-metil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-3-benzazepint kapunk. A szabad bázis olvadáspontja 162-175 °C. 15. példa 1,3 g (0,02 mól) káliumhidroxidot 20 ml vízben oldunk, majd ehhez 2,9 g (0,022 mól) p-fluortiofenolnak 20 ml etanoUal készült elegyét adjuk. Az elegyet 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd 4,8 g (0,02 mól), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
