179314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új androsztán-17béta-tiokarbonsavészterek előállítására

15 179314 16 Stoughton/McKenzie féle érösszehúzásos módszerrel [a módszert Place, V.A., Velasquez, J.G. és Burdick, K.H. ismertetik az Arch. Dermat., 101., 531-537 (1970) szakirodalmi helyen] vizsgáljuk. Nyolc normál felnőtt embert kezelünk mindkét alsókaijukon, 4-4 helyen topikálisan, olyan alkoho­los oldatokkal, amelyek a kísérleti vegyületeket 1 ' 10"5 g/ml és 1 • 10-6 g/ml koncentrációban tar­talmazzák. így egy kísérleti vegyidet vizsgálatára 64 kísérleti hely, illetve egyféle koncentráció vizsgá­latára 32 kísérleti hely jut. A kísérleti személy alsó­karján szilikonzsírral bevont radírral 7 c 7 mm-es kísérleti területeket jelölünk ki, majd a területekre a kísérleti oldatokból 10—10 mikrolitert juttatunk. Miután a kísérleti oldat a kísérleti területre rászárad, mindegyik kísérleti területet Saran márkájú kendővel borítjuk, a kendő széleit ragtapasszal rögzítve. A védőkendőt 18 óra elteltével eltávolítjuk. 24 óra elteltével az érösszehúzódás meglétét két független megfigyelő vizuálisan állapítja meg, majd a kísérleti helyek össz-számához viszonyítva a választ adó (azaz érösszehúzódást mutató) helyek számát megadja. Az érösszehúzódás intenzitása is értékelésre kerül 0, 1 és 2 skálaértékekből álló skála alapján, ahol a 2-es érték utal a legintenzívebb válaszra. Mindkét értéke­lési eredményt felhasználjuk ezután dózisválasz­­görbék alkotásához Place, V.A. és munkatársai ko­rábban már említett cikkében ismertetett módon. A találmány szerinti, A és C betűkkel jelzett vegyüle teket közvetlenül hasonlítjuk össze a technika állási szerint ismert, B és D betűkkel jelzett vegyületekkel. A timolitikus aktivitásra vizsgálandó vegyületek­­nek — beleértve az összehasonlításképpen vett hid­­rokortizont is - elkészítjük két vagy többféle kon­centrációjú szuszpenzióját nátrium-karboximetil-cel­­lulóz hordozóval. Ezekből a szuszpenziókból ezután három egymást követő napon 0,5-0,5 ml-t adunk be szubkután injekció formájában kísérleti patká­nyoknak. Az utolsó injektálás után 4 órával az álla­tokat leöljük, majd mindegyikük csecsemőmirigyét eltávolítjuk és súlyukat megmérjük. Ezeket a súly­adatokat használjuk fel dózisválaszgörbék felrajzolá­sához a technika állása szerint ismert módszerekkel. A kísérleti vegyületek közül csak az egyik pár mutat mérhető aktivitást, a többi vegyület a hidrokortizon (azaz az összehasonlító vegyület) dózistartomá­nyában nem mutat aktivitást és így inaktívnak (vagyis a hatékonyságot illetően a hidrokortizon ak­tivitásának felénél kisebb aktivitásúnak) tekinthető. Az 1. táblázatban közölt összehasonlító elemzés során két találmány szerinti, metoxitiokarbonilcso­­portot hordozó vegyületet, vagyis az A és a C ve­­gyületet a hozzájuk legközelebb álló oxigéntartalmú analógokkal, vagyis a metoxikarbonilcsoportot hor­dozó B és D vegyületekkel hasonlítjuk össze. Az eredményekből látható, hogy a tioészteranalógok ki­váló topikális hatásúak csekély vagy egyáltalán nem jelentkező szisztémikus hatás mellett, ugyanakkor egyértelműen kedvezőbbek terápiásán, mint a nor­mál oxoészter-analógok. Ez a terápiás többletbatás meglepő és váratlan. 1. táblázat Patkány- grössze- Terápiás -csecsemő- h^cSdás többlet­­roútgy (V) hatás (T) A = 6a,9a-difluor­­-1 lß-hidroxi-3-oxo- 16a-metil-17a-pro - pioniloxi-androszta­­-l,4-dién-170-tio­karbonsav-metilészter 1 0,8 32 B = 6a,9a-difluor­­-110-hidroxi-3-oxo­­-16a-metil-17a-pro­­pioniloxi-androszta­­-l,4-dién-17d-kar­bonsav-metilészter 40 1 C = 6a,9a-difluor­­-1 lß-hidroxi-3-oxo­­-16a,17a-izopropili­­déndioxi-andro szta­­-1,4-dién-17/3-tio­­kar bonsav-metü­észter inaktív 10 10 D = 6a,9a-difluor­­-1 lß-hidroxi-3-oxo­­-16a, 17a-izopropili­­déndioxi-androszta­­-l,4-dién-170-kar-bonsav-metilészter inaktív 1 Az A és a B vegyület összehasonlításakor a te­rápiás többlethatást a következő egyenlőség alapján számítjuk ki: V (A vegy.) V (B vegy.) _ 0,8 1 T (A vegy.) T (B vegy.) 1,0 40 Tekintettel arra, hogy a C vegyület inaktívnak bizonyul a patkány-csecsemőmirigy (T) tesztben, a terápiás többlethatás a másik kísérletből adódik. 8. példa Ebben a példában a következőkben megadott összetételű gyógyászati készítmény előállítását ismer­tetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents