179295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás delta-oxoacetátok előállítására

3 179295 4 R, R„ R2.R3.R4 és Rs például metil-, etil-, n­­-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butilcsoportot je­lenthet. R, előnyösen hidrogénatomot vagy kevés szén­atomos alkiicsoportot, különösen előnyösen hidro­génatomot, Ra, R3, R4 és R5 előnyösen hidrogén­­atomot vagy metil- vagy etilcsoportot jelenthet. A III általános képletben n értéke előnyösen 3. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott III általános képletű diénoxi-szilánok általában ismert vegyületek, és könnyen előállíthatok az (R6)n_ -Si(X)4.n általános képletű mono-, di- vagy trihalo­­gén-szilánokból — ebben a képletben R6 és n a fent megadott jelentésű, és X halogénatomot, például klór- vagy brómatomot jelent — úgy, hogy ezeket a vegyületeket a 670 769 számú belga szabadalmi le­írásban ismertetett módszer szerint cinkklorid és egy savmegkötőszer jelenlétében aß- vagy d.y-etilénes kettős kötést tartalmazó enolizálható aldehiddel vagy ketonnal reagáltatjuk. A III általános képletű vegyületek közül korlá­tozó jelleg nélkül felsoroljuk a következőket: A) Aldehidekből származó vegyületek: (1,3-butadieniloxi)-trimetilszilán, (1,3-butadieniloxi)-trietilszilán, bisz( 1,3-butadieniloxi)-dimetilszilán, (3-metil-l,3-butadieniloxi)-trimetilszilán, (3-etil-l,3-butadieniloxi)-trimetilszilán, (2-metil-l,3-butadieniloxi)-trimetilszilán, (4-metil-1,3-pentadieniloxi)-trimetilszilán, ( 1,3-hexadieniloxi)-trimetilszilán, (3-metil-l,3-pentadieniloxi)-trimetilszilán, (2-metil-1,3-hexadieniloxi)-trimetilszilán, (3,4-dimetil-l ,3-pentadieniloxi)­­-trimetilszilán, B) ketonokból származó vegyületek: 4-trimetilszililoxi-l ,3-pentadién, 4- trimetilszililoxi-l ,3-hexadién, 2- metil4-trimetilszililoxi-l,3-pentadién, 3- metil-4-trimetilszililoxi-l ,3-pentadién, 2-metil-4-trimetilszililoxi-l ,3-hexadién. A találmány szerinti eljárásban orto-hangyasav­­észterként előnyösen orto-hangyasav-metil- vagy -etilésztert használunk, ezekből 0,7-etilénes kettős kötést tartalmazó 8-oxo-acetálok keletkeznek, és hidrolízissel 0,7-etilénes kettős kötést tartalmazó 5- ketoaldehidekké és etilénes kettős kötést tartal­mazó 6-dialdehidekké alakíthatók. Anélkül, hogy a találmányt bármely módon kor­látoznánk, az orto-hangyasavésztereknek a dién-oxi­­szilánokkal való kondenzációját az [A] reakciósé­mával szemléltethetjük. A reakcióban keletkezett alkoxiszilán iparilag értékes termék, polisziloxán polimerek szintézisére használható. Ezenkívül szokásos módszerekkel szer­ves halogénszilán-vegyületekké alakítható, és ezek enoxiszilánok kiindulási vegyületeiként szintén fel­használhatok. A találmány szerinti reakciókban a használt dién-oxiszilán és orto-hangyasavészter mennyisége sztöchiometrikus arányú lehet, azaz a dién-oxiszi­­lánban levő dienoxi-csoportokra számítva közel egy mól orto-hangyasavésztert alkalmazunk, vagy pedig ettől az aránytól eltérő is lehet, és egyik vagy másik reagenst, előnyösen az orto-hangyasavésztert fölös­legben használhatjuk. Az orto-hangyasavészter meny­­nyisége a dién-oxiszilánban levő diénoxi-csoportokra számítva 1-5 mól, előnyösen 1—2 mól lehet. Az orto-hangyasavészter és a dién-oxiszilán kon­denzációját iners szerves oldószerben vagy oldószer nélkül is végrehajthatjuk. Az előbbi esetben oldó­szerként alifás szénhidrogéneket, például hexánt vagy heptánt, cikloalifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy aromás szénhidrogéneket, például benzolt, étereket, például dietilétert, tetrahidrofu­­ránt, halogénezett szénhidrogéneket, például meti­­lénldoridot, kloroformot, széntetrakloridot vagy nit­­rileket, például acetonitrilt, propionitrilt, karboxi­­amidokat, például dimetilformamidot, dimetilacet­­amidot, N-metilpirrolidont használhatunk. A reakció hőmérséklete a használt reagensek ter­mészetétől és a katalizátor mennyiségétől függően tág határok között változhat. Általában —40 és + 150°C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Jól meg­felel a +10 és + 70 °C közötti hőmérséklet. Ezek a hőmérséklethatárok adott esetben túlléphetők. A re­akcióban alkalmazott nyomás légköri nyomás vagy annál kisebb vagy nagyobb is lehet, például a rea­gensek reakciója során létrejövő nyomáson dolgoz­hatunk. A katalizátorként használható Lewis-savak közül megemlítjük a bór halogénvegyületeit és ezek éterek­kel alkotott komplexeit, az átmeneti fémek (The Chemical Rubber Co. által kiadott Handbook of Chemistry and Physics, 53. kiadás szerint az elemek periódusos rendszere osztályozásában az 1b—7b. és 8. csoport féméi) halogenidjeit. A cink és az ón halogénvegyületei különösen alkalmasak, és elő­nyösen használhatók. Ilyenek például a cinkklorid, rinkbromid, az ón(II)- és ón(III)-kloridok és -bro­­midok. A dién-oxiszilánokban jelenlevő diénoxicsopor­­tokra számított Lewis-sav mólban kifejezett mennyi­sége tág határok között változhat. Általában dién­­oxicsoportonként 1 • 10~4-0,5 mól Lewis-sav, kü­lönösen ón- és cinkklorid elegendő a reakció meg­felelő végrehajtásához, ez a mennyiség diénoxicso­­portonként előnyösen 1,10~3 és 0,2 mól között lehet. A reakció időtartama a választott körülményektől és a reagensek jellegétől függ, és néhány perctől több óráig tarthat. A találmány további tárgya eljárás a IV általános képletű 0,7-etilénes kettős kötést tartalmazó új Ô­­-oxoacetálok előállítására — ebben a képletben R2, R3, R4 és R5 azonosak vagy különbözők lehet­nek, és hidrogénatomokat vagy kevés szénato­mos alkilcsoportokat jelenthetnek, R a fent megadott jelentésű -azoknak a vegyieteknek a kivételével, amelyek képletében R2, R3, R4 és Rs azonosak és hidrogénatomokat jelentenek, és R metilcsoportot képvisel, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents