179165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés áramirányítók vezérlésére, különösen váltakozó áramú motorok folyamatos fordulatszámszabályozása céljából

179165 Vencia beállitó egység határozza meg, A választott kimmutációs rendszer szoros analógiát mutat átviteltechnikában alkalmazott impulzus széless ég-modulációhoz /PDM/, a különbséget csudán az képezi, hogy a klasszikus im­pulzus szélességmodulácionál energiahordozó jelek és jelszüne­tek követték egymást, jelen esetben pedig ellentétes polaritá­­su, azonosan modulált? de a periódusidőkre nézve komplemens két különböző szélessegmodulált impulzussorozatot használunk. A Ja és 3b ábrán az X csatlakozási ponton megjelenő két impulzussorozatot tüntettük fel szinuszos f vezérlő függvény egy periódusa során. Jól látható, hogy a positiv és negativ impulzusok önmagukban egy-egy klasszikus szélességmodulált im­pulzussorozatot képeznek, amelyek pontosan egymás impulzusszü­neteibe illeszkednek. A választott kommutálási módra jellemző a szakadatlan e­­nergiaáranlás és az f vezérlő függvénytől független állandó kapcsolási frekvenciai A 3c. ábrán a 4- terhelésen kialakuló áramot tüntettük fel. Az ábra a ténylegesen megépített áramkör oszcilloszkópos megfigyeléséből származik. A 3c. ábrán a 3a. és 3b. ábrák üteménél rövidebb ütemidőt választottunk, hogy a valóságos viszonyokat jobban érzékeltessük. Jól látható, hogy a 4 terhelés és a 2 induktiv tekercs á­­rama minden órajelperiódusban exponenciálisan emelkedő és csökkenő szakaszokból áll, ahol a periódusban bekövetkezett á­­ramváltozás nagysága a pozitív és negativ szakaszok időtarta­mai különbségével arányos. Az eredő terhelés induktiv jellege gondoskodik arról, hogy a változó irányú feszültségek bekap­csolása ellenére egy-egy órajelperióduson belül az áram irá­nya nem változik megj csupán nagysága ingadozik. Az ingadozá­sok azonban a vezérlő feszültség periódusidejéhez képest rövi­dek, ezért az eredő áram az ideális szinuszos alakot nagyon jól megközelíti. A megközelités pontossága az ütemfrekvencia növelésével javítható. Az ütemfrekvencia növelését a rendelke­zésre álló kar>csolóeszköz karjcsolási sebessége korlátozza. A találmány szerinti megoldás alapelvének ismeretében az egyes kiviteli alakok felépítése és működése egyszerűen követ­hető. A 4. ábrán a 10 kommutáló kör kapcsolási rajzát tüntettük fel. A főáramkör a pozitiv ágba kancsolt Th4 munkatirisztor­­ból és Dl diódából, valamint a negativ ágba kapcsolt Th2 raun­­katirisztorból és D2 diódából áll. A Th4 és Th2 munkatirisz­torok kioltását LG lenditőkör, valamint a Thl és Th3 kioltóti­risztorok végzik, amelyek az X csatlakozási pont és a 17. 18 kondenzátorok közös pontja által képzett pólus közé vannak be­kapcsolva. A 4. ábrán vázolt kommutáló kör felépítése önmagá­ban ismert, ezért ezt részletesen nem tárgyaljuk. A helyes működés feltétele, hogy a Th4 munkatirisztor már biztosan kioltott állapotban legyen akkor, amikor a Th2 mun­­katirisztor begyújt. Ebből a célból a Th2 munkatirisztor g^uj­­tóimpulzusa a Th4 munkatirisztor kioltását végző Thl kioltóti­risztor begyújtásához képest kismértékben késleltetett. A Thl - Th4 munka- és kioltótirisztorok vezérlési módját, valamint az 1. ábrán vázolt 8 vezérlő áramkör célszerű felé­pítés ét az 5« és 8* ábrák kapcsán ismertetjük. A 10 kommutáló kör vezérléséhez a Thl - Th4 munka- és ki­oltó tirisztoroknak olyan gyújtóimpulzusokra van szükségük, 8

Next

/
Thumbnails
Contents