179157. lajstromszámú szabadalom • Hőtechnikai berendezés munkatér egy-egy fázisváltó térrészben lejátszódó, legalább két egymással ellentétes értelmű halmazállapotváltozással járó hőtechnikai folyamatok foganatosítására
179157 nyomá«veszteségek miatt kedvezőtlenül befolyásolja a berendesás hatásfokát, másrészt növeli helyszükségletét. Ezeket a nehézségeket részben enyhítette a táskás hőoaerélők bevezetése. A táskák határoló lemezekből és ezek kölosönös távolságát meghatározó köztartó elemekből kialakított szerkezeti egységek, amelyeknek köztartó elemei a határoló lemezekből kinyomott domborulatok, vagy a határoló lemezek közé helyezett betétek, például tömítések, vagy ezek tetszőleges kombinációja. Alakjuk a megoldandó feladat szerint igen változatos lehet, A táskás kialakítás nyilvánvaló előnye, hogy a berendezés tekintélyes része, tudniillik a hőoseréiők szerepét is betöltő táskák korszerű gyártástechnológiával gépesített tömeggyártásban állíthatók elő. Ilyen berendezés például az \ -Nirex Alfa-Laval-Gruppe által forgalmazott Typ J¥P - 36 Jelű egyfokozatu kigőzölögtető és kondenzáló rendszer tengeri hajók édesvízellátására. Ebben a berendezésben a tengervíz elpárologtatása és a keletkezett gőzök kondenzálása egy-egy csoportban egymás mellé sorakoztatott táskákban zajlik le. Két-két szomszédos táskának közős határoló lemeze van, ami e táskák között hőkapcsolatot létesít. A táskákból álló csoportok hengeres tartály belsejében egymás fölött vannak elrendezve. Azok a táskák, amelyekben halmazállapotváltozás megy végbe, vagyis amelyek fázisváltó térrészt határolnak, a tartály belső tere felé nyitva vannak, hogy a keletkezett gőzök az egyik csoportból a másikba átjuthassanak, Itt tehát a munkatér lényegében három térrészből áll, amennyiben a táskákkal meghatározott fázisváltó térrészeket átvezető harmadik térrészként a tartály belső tere köti össze egymással. Ebből következik, hogy az ismert megoldás esetén a tartály a berendezés nélkülözhetetlen része, amely nélkül a kitűzött feladat, nevezetesen a kigőzölögtetés és kondenzálás, nem oldható meg. A szükségképpen a munkatér nyomására méretezendő tartályt azonban nyilván csak hagyományos gyártástechnológiával lehet előállítani. Az ismert berendezés ezért részben még mindig nem alkalmas a gépesített tömeggyártásra. A találmánnyal elsőrendű oélunk az ilyen hőtechnikai berendezések gyártásából a hagyományos gyártástechnológia minél teljesebb kiküszöbölése és a gépesített tömeggyártás minél szélesebb körű alkalmazhatóságánek biztosítása, A találmánnnyal megoldandó feladatot lényegében olyan hőtechnikai berendezés kialakításában jelölhetjük meg, amely lehetővé teszi, hogy egymással ellentétes értelmű halmazállapotváltozásokat, tehát például kigőzölögtetési és kondenzálást a hőcserélőket befogadó tartály nélkül foganatosíthassunk. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a kívánt hő technikai folyamat foganatosítását gyakorlatilag teljes egészében a táskákra hárítjuk át. Vonatkozik ez elsősorban a munkaközegnek az egyik fázisváltó térrészből a másik fázisváltó térrészbe, tehát például a kigőzölögtetőből a kondenzátorba való átvezetésére, de vonatkozik & segédberendezések, például oseppleválasztók, kondonzedények feladatának ellátására is. Végső soron tehát a feladat olyan táskák kialakítása, amelyek önmagukban biztosítják a kívánt hő technikai folyamat lezajlását és ezzel lehetővé teszik a teljes berendezés gépesített tömeggyártását. Ezt a feladatot oldjuk meg a találmánnyal, amelynek alapja az a felismerés, hogy fázisváltó térrészeket bezáró táskákat 2
