179157. lajstromszámú szabadalom • Hőtechnikai berendezés munkatér egy-egy fázisváltó térrészben lejátszódó, legalább két egymással ellentétes értelmű halmazállapotváltozással járó hőtechnikai folyamatok foganatosítására
1791S? akár falUl^t, akár ál mentán egymáshoz csatlakoz ta Inra « hav^ ló lamazak ás a köztartó elemek már lehetővé taszik a fázis tó térrészek közvetlen összekötését, vagyis az alSbb amlitatt ás hagyományos gyártástechnológiát igénylő átvezető térrész teljes kiküszöbölését. Sőt , a köztartó elemek kialakíthatók úgy, hogy a határoló lemezekkel karöltve ellássák a segédszerel'vények szerepét is. Ezzel azonban mód nyílik a munkaterek szórnának tetszés szerinti szaporítására is és igy viszonylag bonyolult hőteohnikai folyamatok foganatosításához való berendezések, például többfokozatú bepárlók, fokozatsoros kigőzölögtetők és szorpoiós elven működő hűtőgépek táskás kivitelezésére, vagyis gépesített tömeggyártásra is. A találmány tehát munkatér egy-egy fázisváltó térrészében lejátszódó, legalább két, egymással ellentétes értelmű halmazállapotváltozással járó hőteohnikai folyamatok foganatosítására való olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amelynek fázisváltó térrészei hőoserélő felületként határoló lemezből ás legalább egy köztartó elemből álló legalább egy táskában vannak kialakítva. A találmány abban van, hogy a berendezésnek legalább kát munkatere van és egy-egy munkatér fázisváltó térrészei átvezető térrész nélkül közvetlenül egymásba torkollnak. A fázisváltó térrészeket egy-egy táskában alakíthatjuk ki és ezeket közös határoló lemez utján felület mentén csatlakoztathatjuk egymáshoz. Ekkor egy-egy munkatér egynél több táskára terjed ki, amennyiben ugyanannak a munkatérnek fázisváltó térrészei más-más táskában helyezkednek el. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy különböző hőfokú fázisváltó térrészeket hőkaposolatba hozzunk egymással, például az egyik munkatér kigőzölögtető fázisváltó térrészének hőigényét a másik munkatér kondenzáló fázisváltó térrészének kondenzáoiós hőjéből fedezzük. További lehetőség, hogy a hőteohnikai folyamat termékeit, például bepárlás esetén a sűrítményt és a desztillátumot két táskát egymástól elválasztó közös határoló lemez más-más oldaláról vezessük el. így esetleges tömitetlenségek minőségrontó hatását eleve kiküszöbölhetjük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy egy-egy munkatér mindkét fázisváltó térrészét ugyanabban a táskában helyezzük el, sőt, egyetlen táskában több munkateret helyezünk el, ami igen tömör kivitelt tesz lehetővé. A találmány szempontjából döntő, hogy a munkatereknek egyik esetben sincs táskán kivüleső részük. A találmánnyal tehát lehetővé válik, hogy gyakorlatilag az egész hőteohnikai berendezést hagyományos gyártástechnológia alkalmazása nélkül gépesített tömeggyártásban állítsuk elő, mert lényegében csak táskákat kell gyártanunk, amelyeknek legfőbb előnye éppen ebben van. A találmány szerinti berendezésnek azonban a gépesített tömeggyártás lehetőségéből adódó olcsóságon kivtil még további járulékos előnyei is vannak. Ezek közül első helyen említhetjük, hogy a halmazállapotváltozásból származó gőzt a táskákon belül gyakorlatilag nyomásesés nélkül közvetlenül vezethetjük az inverz folyamat helyére, vagyis a munkaterek egyik fázisváltó térrészéből a másikba. Ez növeli a berendezés hatásfokát. További előny a helyszükséglet ugrásszerű osökkenése, mert elmarad az ismert berendezéseknél elkerülhetetlen átvezető térrész és ezért a táskákat több munkatér esetén sem kell tartályokban elhelyezni. Előny végül a könnyű tisztíthatóság, mert a táskák közvetle-3
